OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én most már lassan negyedik órája ülök itt végig a vitában, és szerencsém volt meghallgatni az oktatási bizottság általi többségi véleményt, ami - előre is elnézést kérek a képviselő úrtól - nem igazán adta vissza azt, ami az oktatási bizottságban lezajlott vitaként. Azt gondolom, azt is fontos elmondanunk, hogy maga a törvényjavaslat nem került automatikusan az oktatási bizottság elé, és nem gondolták azt az előterjesztők, hogy ezt a törvényjavaslatot az oktatási bizottságnak is meg kellene vitatnia. Jómagam kezdeményeztem ezt a bizottságban, hogy legyen módunk és lehetőségünk beszélni ennek a törvényjavaslatnak az oktatási vonatkozásairól is.
Ugye, itt folyik a vita, és van számos vélemény arról, hogyan történik, és mi lesz azokkal a tanárokkal, akik az önkormányzat által fenntartott intézményekből átmennek egy egyházi fenntartású intézménybe. Itt, az oktatási bizottságban is voltak, vitának nem nevezném, inkább megbeszéléseink, beszélgetéseink arról, hogy ez hogyan fog zajlani, és olyan képviselők, akiknek nagy tapasztalatuk és múltjuk van abban, valamelyest meggyőztek minket arról, hogy nem kell attól tartanunk, hogy itt a világi tanárok bármilyen hátrányt szenvednének az elkövetkezendőkben az intézményátadások miatt.
Van viszont két olyan pont, amit szeretnék felvetni a törvényjavaslatot illetően. Az egyik az a pont, amit maguk a fideszes képviselőtársaim is nagyon aggályosnak tartottak, az pedig a törvényben az átmeneti rendelkezések 9. pontja. Ennél tulajdonképpen az a megegyezés született, még a többségi véleményben is - javítson ki, képviselő úr, ha esetleg nem ezt történt volna a bizottságban -, hogy mindenképpen kellene egy módosító önöktől arra nézve, hogy mi lesz a helyzet akkor, amikor szigorodik az egyházi fenntartók jogköre 2011. július 1-jétől, és hogyan fogjuk áthidalni a 2011. július 1-je és a 2012. január 1-je közötti időszakot, ami, tudjuk nagyon jól, ez egy tanév közbeni átszervezésről szól. Abban mindannyian egyetértünk, párthovatartozástól függetlenül, akiknek fontos az oktatás ügye, és akik valóban azért dolgoznak, hogy a gyerekek nyugodtan tudjanak dolgozni, és nyugodtan tudjanak tanulni ebben az országban, hogy egy ilyen átmeneti, tanév közbeni átszervezés nagyon komoly veszélyeket rejt mind a pedagógusok, mind a gyerekek számára. Ez egy fontos kérdés lenne, hogyan kívánja az előterjesztő, hogyan kívánja a kormány valahogyan ezt a passzust módosítani.
A másik dolog, amiről szeretnék beszélni, az egy nagyon érzékeny terület, és nagyon szeretném megkérni a képviselőtársaimat, ha nem értenék félre azt, amit mondok, és nem próbálnának meg mindenfajta általánosító jelzőkkel előjönni arra, amiről beszélni fogok.
Láttuk azt, tudjuk azt, már számtalanszor megbeszéltük a Ház falai között, hogy nagyon komoly problémák voltak az elmúlt időszakban is és a jelen időszakban is a fejkvótákat illetően, a fenntartók, ugye, nagyon komoly problémákkal küzdenek, nem elég az állami normatíva, ismerünk olyan fenntartókat, akik több mint 50 százalékkal járulnak hozzá ahhoz, hogy fenntartsák az intézményeiket. Ha visszatekintünk egy kicsit a múltba, akkor látjuk azt, hogy a normatívákkal való - hogyan is mondjam - küzdelem egyik következménye volt az, hogy a fenntartók megpróbáltak mindenféle pluszforrásokat behozni ahhoz, hogy jó színvonalú oktatást tudjanak nyújtani bizonyos területeken.
Én azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a kapcsán mindenképpen kell beszélnünk egy olyan társadalmi problémáról, ami jelen van ebben az országban, és az lenne a kérdésem, hogy erre az előterjesztő kormány milyen válaszokat kíván adni. Azt pedig látjuk az egyházak felsorolásából is, de tudjuk magunktól is, hogy számos olyan kisegyház és vallási közösség működik ma Magyarországon, amelyek oktatási intézményeket tartanak fenn. Ami a társadalmi igazságosság szempontjából nagyon fontos kérdés, az, hogy ezek az iskolák, ezek a közösségek olyan régiókban, olyan településeken működnek, ahol nagyon rossz az oktatás minősége, és számos esetben hátrányos helyzetű diákok, legyenek kisebbséghez tartozók vagy nem, egyszerűen olyan diákok, akiknek a társadalmi és gazdasági státusuk rossz, ezek a diákok ezekben a különálló és pluszjuttatást, pluszoktatási formát nyújtó intézményekben tudnak tanulni, és tudnak szerezni akár érettségit, akár általános iskolai bizonyítványt.
Amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor tudjuk azt, hogy számos esetben ezek az iskolákat működtető kisegyházak úgy tudtak több és jobb minőségű oktatást, illetve kiegészítő, kísérő programokat szervezni az itteni diákoknak, hogy igénybe vették az egyházi kiegészítő normatívát.
Látjuk azt, hogy a jelenlegi egyházi felsorolásban vannak olyan egyházi közösségek, amelyek az új törvény értelmezése szerint továbbra is megmaradnak egyháznak, viszont vannak olyanok, amelyek ezekből kiesnek. Itt természetesen nem moralizálásra hívom fel önöket, és nem azt kérem, hogy ítéljük meg azt, hogy ezek az igénybe vett támogatások mennyire voltak jogosak és mennyire nem, azt gondolom, ez nem a mi dolgunk. A mi dolgunk az, hogy erre a meglévő társadalmi problémára valahogyan, ami egyben gazdasági probléma is, megpróbáljunk valamifajta választ találni.
Az LMP parlamenti frakciója ezt a felvetést megvitatta, és született egy megegyezés, amely alapján még a mai nap folyamán benyújtunk egy módosító javaslatot, aminek tulajdonképpen az lenne a lényege, hogy mi nem kívánunk beleszólni abba, legalábbis a törvénynek ezt az aspektusát illetően nem kívánunk beleszólni abba, hogy most mely közösségek maradjanak meg egyháznak és melyek nem.
Viszont ha az igazságosságot mint alapelvet vesszük figyelembe, akkor arra jutottunk, hogy egy olyan módosítót szeretnénk benyújtani, vagy egy olyan változtatási igényt szeretnénk önökkel megosztani, amiben azt mondjuk, hogy ha bizonyos egyházi közösségek, amelyek közművelődési, közoktatási, felsőoktatási feladatokat láttak el, intézményeket működtettek, és ennek a törvénynek a következtében 2012 januárjától nem lesznek tovább egyházak, és nem tudják ezeket az intézményeket tovább működtetni az egyházi kiegészítő normatíva miatt, akkor az állam találjon valamifajta megoldást arra, hogy ezek az intézmények működhessenek tovább, attól függetlenül, hogy ezek a fenntartók már nem egyházi fenntartók lesznek.
Azt gondolom, ez egy nagyon fontos probléma. Kicsit szkeptikus vagyok, mert ugyan nagyon kevesen vagyunk itt az oktatási bizottságból, de az én személyes érzésem az volt, hogy ez a fajta problémafelvetés, amit én felvetettem a bizottságban, nem igazán talált befogadó fülekre a bizottságban, ugyanakkor senki nem vitatkozott velem, de senkinek nem volt erre semmilyen konstruktív javaslata.
(12.50)
Én azt gondolom, hogy még van időnk megvitatni ennek a dolognak a lényegét, és nagyon szívesen várnám és hallanám a véleményeiket.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)
