SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! XVI. Benedek pápa “Benedek Európája a kultúrák válságában” című könyvében a következőképpen fogalmaz, idézem: “Európa keresztény gyökereinek említésével jelezzük az erkölcsi tájékozódás forrásait, azaz azon alakulat identitásának egyik összetevőjét, ami Európa.”
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Új alaptörvényünk Hemzeti hitvallása megállapítja, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt ennek a keresztény Európának a részévé tette Magyarországot. Alaptörvényünk elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, nagyra becsüli országunk különböző vallási hagyományait. Alapvetésének hatodik cikke szerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.
Magyarország alaptörvénye biztosítja az állam és az egyház különválasztását, ezzel összefüggésben az egyházak autonómiáját, ugyanakkor a közösségi célok érdekében történő együttműködést evidenciaként kezeli. Az egyházak autonómiáját lényegesnek tartom nemcsak mint kereszténydemokrata politikus, de mint református keresztény ember is. Olyan egyháznak vagyok a tagja, amely hosszú évszázadokon keresztül küzdelmet folytatott a vallásszabadságért, illetve az egyházak önállóságáért.
Tisztelt Ház! Az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Ennek tettek eleget képviselőtársaim az általuk benyújtott törvényjavaslattal. Külön szeretném kiemelni, hogy bár az alaptörvény csak az egyházak esetében írja elő a sarkalatos törvény megalkotásának a kötelezettségét, a javaslat előterjesztői különös fontosságot tulajdonítottak annak, hogy az a lelkiismereti szabadságot beemelje a sarkalatos törvény által védendő jogok közé; a törvényjavaslat széles körben - mind egyéni, mind közösségi szinten - biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadság jogát.
A törvényjavaslat preambuluma az egyházakat a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezőinek tekinti, amelyek hitéleti tevékenységük mellett közcélú tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország, a társadalom, a nemzet életében. Különösen is elismeri a Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét. Méltatja a vallásszabadságot biztosító törvényeknek egészen a XVI. századig visszanyúló hagyományát. Az 1848-ban megszületett polgári Magyarországon is törvény rendelkezett a vallásszabadságról, az úgynevezett bevett vallásfelekezetek megnevezése által. 1867 után e megnevezés élt tovább. Az 1895-ös egyházpolitikai törvények a polgári és politikai jogok gyakorlását teljes mértékben függetlenítették a vallásfelekezeti hovatartozástól. Megerősítették a bevett egyházak, felekezetek egyenlőségét, amelyek közé az izraelita felekezetet is beemelték. Emellett lehetőséget adtak elismert egyházak működésére is.
Az 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot, illetve az egyházak létrehozását széleskörűen biztosította. A későbbiekben azonban egészen nyilvánvalóvá vált, hogy az egyházalapítás rendkívül nagyvonalú feltételei lehetőséget adnak az alapjoggal történő visszaélésekre is; így az egyházaknak járó állami támogatások jogosulatlan igénybevételére, a ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek egyházként történő bejegyeztetésére.
Ez vezetett oda, hogy ma Magyarországon több száz bejegyzett egyház működik, amelyek pontos számát sem lehet tudni. Az álegyházak éves szinten már többmilliárdos költségvetési kiadást jelentenek az ország számára. A kialakult helyzet indokolta, hogy a bejegyzett egyházak körét újra át kell tekinteni, tiszta, átlátható szabályokat kell megalkotni. Ennek során Deák Ferenc intését tartottuk szem előtt, idézem: “A dogmákat minden vallás maga szabja meg a híveinek, a hívek higyjék meggyőződésük szerint, az államnak csak a politikai résszel lehet dolga.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért is határozza meg a törvényjavaslat, hogy az állam a törvény szempontjából mit ért egyházon, illetve vallási tevékenységen. A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat megfogalmazása szerint a vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő, sajátos magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. Az egyház pedig az azonos hitelveket valló cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik.
E törvény alkalmazása során egyháznak minősülnek a vallásfelekezetek és vallási közösségek is, kiindulva abból, hogy az egyház mint alapvető, kizárólag a keresztény közösségekre utaló alapvetően teológiai fogalom, az utóbbi 20 évben a köznyelvben ennél sokkal átfogóbb értelmezést nyert. Immáron magába foglalja a nem keresztény vallási közösségeket is. Miután a törvényjavaslat értelemszerűen ezeket a közösségeket sem akarja kirekeszteni, egyenjogúságuk biztosítása mellett kiterjeszti rájuk is az egyház megnevezést.
Önmagában azonban nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, a környezet- és természetvédelmi, valamint a tényleges hitéleti tevékenységhez szükséges adatkezelésen túllépő tevékenység.
A törvényjavaslat továbbra is az egyházak egyenlő jogállásából indul ki, ugyanakkor a jelenleg is hatályos alkotmánybírósági gyakorlat alapján deklarálja azt, hogy az egyházak tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott közcélú tevékenységet az állam az egyházakra vonatkozó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti.
(8.30)
Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat meghatározó része az egyházak regisztrációjának újraszabályozása. Köztudomású tény, hogy az 1990. évi IV. törvény teljesen formális feltételekhez köti az egyházak bejegyzését. A törvényjavaslat új feltételek alapján rendeli el az egyházak bírósági regisztrációját, azt központosítja, kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz telepíti, ezzel is biztosítva az egységes, áttekinthető nyilvántartást. Amennyiben azt kérik, a jelenlegi egyházak a vallási tevékenységet is végző egyesületi kategóriába kerülhetnek. A vallásgyakorlás közösségi feltételeit ez a forma is maximálisan biztosítja.
Az egyházi státus elnyeréséhez a törvényjavaslat alapján hat feltételnek kell eleget tenni. Csak az a közösség kaphatja meg az egyházi státust, amely elsődlegesen vallási tevékenységet végez, és tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik. Emellett legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van. Fontos továbbá, hogy az adott közösség az alapszabályát létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy az azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta, valamint hogy a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta. Végezetül, de nem utolsósorban, a közösség tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A létszámmal kapcsolatban megjegyzem, hogy az ezer fő még mindig igen alacsony létszám több európai uniós állam egyházi szabályozásához képest, így például a hazánkhoz képest kisebb lélekszámú Szlovákia esetében ez a létszámhatár 20 ezer fő.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat részletesen meghatározza azt is, hogy a nyilvántartásba vételhez a fenti feltételek alapján milyen dokumentációt kell benyújtani. A bejegyzés elbírálásához a bíróság szakértők segítségét is igénybe veszi, hiszen egy bíró nem rendelkezik szükségszerűen a megfelelő háttér-információkkal. Az egyházi bejegyzési eljárás során történő szakértői kirendelés részletes szabályait a törvényjavaslat felhatalmazó rendelkezései alapján külön rendelet fogja megállapítani. Az egyházi státus elbírálásának feltételei is rávilágítanak, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás csak olyan objektív kritériumok vizsgálatára szorítkozik, amelyek megléte bizonyítja, hogy az adott közösség primer vallási tevékenységet folytat, illetve a megfelelő mértékű magyarországi honossággal rendelkezik. Ez természetesen nem érinti a vallási tevékenység belső teológiai, hittani összefüggéseinek vizsgálatát, nem csorbítja az egyház belső autonómiáját.
Tisztelt Képviselőtársaim! Említettem már, hogy az elmúlt húsz évben nyilvánvalóvá vált, hogy az egyházalapítás rendkívül nagyvonalú feltételei lehetőséget adnak az alapjoggal történő visszaélésekre. Ezért a törvényjavaslat egyik legfontosabb törekvése, hogy az ilyen célokkal magukat egyházként bejegyeztető szervezeteket kiszűrje az egyházak közül. Ez azonban nem érintheti hátrányosan egyrészt a Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró, többek között a már az 1895-ös, vallásszabadságról szóló törvény alapján bevett, illetve elismert egyházak mellett a hitéleti és vallási tevékenységen túl jelentős közfeladat-ellátó, a kormánnyal megállapodást kötő, illetve jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kisebb egyházakat sem. Ezért a törvényjavaslat ezeknek az egyházaknak, amelyek a törvényjavaslat 1. számú mellékletében kerülnek felsorolásra, hivatalból történő kötelező bírósági regisztrációját rendeli el, amelyet az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszter fog kezdeményezni. Ezen egyházak természetesen a törvény hatályánál fogva jogfolytonosan és - mint korábban jeleztük - az egyenjogúság alapján működnek. A mellékletben szereplő egyházakat minisztériumi megkeresésre a bíróság hivatalból bejegyzi, esetükben a törvény által előírt feltételeket nem vizsgálja. Több európai államban is példa van az egyházak törvényben foglalt elismerésére, például a román, a szlovák és az osztrák szabályozás is hasonló jellegű, sőt Ausztria esetében arra is volt példa, hogy külön törvényhozói aktussal ismert el a parlament egyházat. Ismét hangsúlyozom azonban, hogy a törvényjavaslat egyenjogú egyházakat ismer el, ezért az 1. számú melléklet alapján bejegyzett egyházak egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az előterjesztő azonban célszerűnek találta, hogy különböző strukturális szempontok alapján csoportosítsa a bejegyzendő egyházakat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1/A. számú mellékletben azok az egyházak szerepelnek, amelyek történetisége, történelmisége vitathatatlan. Az 1895-ös törvény hatálybalépésekor már az akkori szóhasználat szerint bevett egyházaknak minősültek, illetve törvény alapján váltak elismertté. Nem gondolom, hogy ez a névsor bármilyen szempontból is vitatható volna. Az 1/B. jegyzék olyan egyházakat sorol fel, amelyeknek az elsődleges hitéleti tevékenysége mellett közfeladat-ellátó tevékenysége jelentős, és a kormány megállapodás kötését is kilátásba helyezte ezen egyházakkal, amelyre a lista címe is utal, mintegy alanyi jogot biztosítva erre. Ez természetesen nem korlátozza a kormányt azon jogában, hogy bármely más, arra érdemes egyházzal, amennyiben annak indokoltsága fennáll, szintén megállapodást kössön.
Aki végigtekinti ezt a listát, annak el kell ismernie, hogy ezen egyházak rendelkeznek teológiai alapvetéssel, egyházi szervezettel, elegendő számú hívővel, és emellett hitbéli elkötelezettségükből eredően végeznek közcélú tevékenységet. Szintén komoly érdeklődést váltott ki az 1/C. lista is, amely az országos lefedettséggel rendelkező, illetve világvallásokhoz is kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kisebb egyházakat tartalmazza. Érezhető volt az előterjesztők igyekezete, hogy erre a listára a jelenleg bejegyzett egyházak közül mindazok felkerüljenek, akik alapvetően egyértelműen hitéleti tevékenységet végeznek, a fenti feltételekkel rendelkeznek. Szerepelnek ezen a listán iszlám, buddhista, keleti keresztény és neoprotestáns közösségek egyaránt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelném még a törvényjavaslat egyéb, a kormány számára lényeges előírásait is. A törvényjavaslat biztosítja az egyházak részére a közcélú tevékenységek ellátásának lehetőségét, ezzel összefüggésben az egyházak és intézményeik hasonló tevékenységet folytató, állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékű államháztartási finanszírozását. Mindenki tudja, hogy milyen hosszú folyamat volt, mire az egyházak ezt a teljesen nyilvánvaló jogukat érvényesíteni tudták, amely természetesen nem az egyházakat privilegizálja, hanem azon magyar állampolgároknak biztosítja az egyenlő jogokat, akik egyház által fönntartott, közfeladat-ellátó intézmény szolgálatát kívánják igénybe venni.
Erre tekintettel szükséges, hogy ez az elv a sarkalatos törvényben is megfogalmazást nyerjen. Biztosítani kívánja a törvényjavaslat, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak, illetve rendelkezik annak állami támogatásáról. Ugyancsak meghatározza a tábori, börtön- és kórházlelkészi szolgálat kereteit. A törvényjavaslat az egyházak belső gazdálkodását tiszteletben tartja, a hitéleti célú bevételeit - egyházi adomány, perselypénz - és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. A törvényjavaslat a hitéleti célú bevételek közé sorolja az szja 1 százalék felajánlását, illetve az ingatlanjáradékot és ezek kiegészítését is. Ennek indoka, hogy például az szja 1 százalék az állampolgároknak az egyházi alapműködés biztosítására történő felajánlásain alapszik.
(8.40)
Az ingatlanjáradéknak pedig restitúciós háttere van, hiszen a természetben vissza nem szolgáltatott volt egyházi ingatlanok értékén alapszik. Az egyházak, különösen az egyházi szertartások és az egyházkormányzat zavartalan működése, illetve a templomok, temetők és más szent helyek, valamint az egyház elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, illetve közismerten használt neve fokozott jogvédelemben, az egyházi személyek pedig fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesülnek.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyházak igen tisztelt Képviselői, akik megtiszteltek bennünket a mai napon! Összegzésül: a kormány támogatja az előterjesztett javaslatot, mert az garantálja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ugyanakkor kiküszöböli azokat az anomáliákat, amelyek az előző évtizedek során előálltak Magyarországon. Biztosítja az állam és az egyházak alkotmányos szétválasztását, ugyanakkor lehetőséget biztosít azok együttműködésére a közös célok, a közjó előmozdítása érdekében, egyúttal garantálja az egyházak teljes belső autonómiáját. A törvényjavaslat és a majdan elfogadandó új sarkalatos törvény lezárja az elmúlt 66 évet. 45 év kommunista diktatúra és 21 év átmeneti időszak után új korszakot nyit Magyarországon az állam és az egyházak kapcsolatában. Bízunk benne, hogy ez a korszak a bizalomról és a magyar társadalomért, a magyar nemzet megújulásáért végzett közös együttmunkálkodásról és együttműködésről fog szólni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket figyelembe véve kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megtárgyalni, azt jobbító javaslataikkal kiegészíteni, majd elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
