BARTOS MÓNIKA
BARTOS MÓNIKA
BARTOS MÓNIKA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnézést kérünk ezért a kis hibáért. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága 2011. június 20-án napirendjére tűzte az alapvető jogok biztosáról szóló T/3585. számú törvényjavaslatot.
Elmondható, hogy erős érzelmi töltés kísérte a vitát. Ez elsősorban abból táplálkozott - ahogy képviselőtársaim közül többen megfogalmazták -, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tevékenységét kiemelt figyelemmel kísérte és mindig kimagaslónak tartotta a fenntartható fejlődés bizottsága. Munkáját - akár a 2008-2009-es időszakról, akár a 2010. évi elvégzett feladatokról volt szó - messzemenőkig elismerte, jelentésének általános vitára való alkalmasságát mindkét alkalommal egyhangúlag támogatta.
A vita során azonban félelmek fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a beterjesztett javaslat több ponton ellentétes az Országgyűlésnek az alaptörvényben lefektetett jogalkotási szándékával, és nem biztosítja az egészséges környezethez való alapjog védelméhez és a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletéhez szükséges feltételeket. Ezeket a félelmeket az ülésen részt vevő és most is jelen lévő Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa tárta a bizottság elé, amely véleményében több képviselőtársam osztozott.
Ugyanakkor elhangzott elismerő szavak kíséretében, hogy a jövőre életbe lépő új alaptörvény Európa legzöldebb alkotmánya. A felvetett kritikai észrevételek azt fogalmazták meg, hogy új alaptörvényünk egyes rendelkezéseit sérti a beterjesztett javaslat.
A legnagyobb félelem azzal kapcsolatban vetődött fel, hogy a jövőben a környezetvédelmi tevékenység beolvadna az általános biztos tevékenységi körébe, aki a megfelelő háttér és jogi eszközök, jogosítványok hiányában a lehető legjobb szándék mellett sem lenne képes az eddig elért védelmi szintet biztosítani. Ez pedig az egészséges környezethez való jog már elért védelmi szintjétől való egyértelmű visszalépést eredményezne.
Az előterjesztő mindezekre reagálva és már a javaslat ismertetése során is kifejtette, hogy a helyettesek az alaptörvény szövege szerint az adott jogok védelmét látják el, azaz saját feladattal, szakterülettel rendelkeznek. A helyettesek a két speciális terület védelmének megvalósítása érdekében az alapvető jogok biztosának munkáját segítő szakosított munkát végeznek, amely biztosítja, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenységében a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a jövő nemzedékek érdekei fokozott hangsúlyt kaptak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény maga rendelkezik az egységes biztosi rendszer létrehozásáról. A törvényjavaslatban az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az alapvető jogok biztosának hatásköre egyesíti a korábbi három országgyűlési biztos hatásköreit, ezáltal az eddiginél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kapnak az alapvető jogok. Kifejtette, hogy a hatáskörök egyesítése miatt szükségessé vált azok egységesítése és racionalizálása is. Eszerint a korábban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa által ellátott hatáskörök nagy részét az alapvető jogok biztosa veszi át. Az alapvető jogok biztosának hatásköre kibővül a hatóságnak nem minősülő szervek vizsgálatával. Ez lehetőséget ad arra, hogy a korábban a zöldombudsman hatáskörébe tartozó, nem hatóságoknál folytatott vizsgálatok lefolytathatóak legyenek.
Szó esett arról is, hogy a törvényjavaslat alapján megszűnő hatásköröket más alkotmányos szervek is ellátnak. A vita során a többség egyetértett azzal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy az új alaptörvény által egyesített ombudsmani rendszer elfogadható. Szükségesnek tartotta a feladatok ésszerűsítését, a párhuzamosságok megszüntetését.
Így a bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását 11 igen, 4 nem szavazattal, és 1 tartózkodással támogatta. (Taps a kormánypártok soraiban.)
