CSÖBÖR KATALIN
CSÖBÖR KATALIN
CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az alapvető jogok biztosáról szóló T/3585. számú törvényjavaslat konkrét tárgyalását megkezdeném, engedjék meg, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvényünkből idézzek. Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja. Orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagjaként, a Fidesz vezérszónokaként meggyőződésem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az elhangzottak szellemében íródott, és azokkal teljes összhangban áll. Mint az önök előtt is ismert, az új alaptörvényünk megszületésénél az Európai Unió alkotmányai mintául szolgáltak, különös tekintettel az alapvető jogi részekre. Mivel a térségben utolsóként fogadtunk el új alkotmányt, így lehetőségünk nyílt valódi XXI. századi alaptörvényt alkotnunk. Ezen túlmenően természetesen az elmúlt húsz év tapasztalatait is összegezhettük. Nem teszünk másképp az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kapcsán sem. A különbség csupán az, hogy ebben az esetben körülbelül 15 év tapasztalatáról beszélhetünk.
Mint már említettem, a jogszabály tökéletes összhangban áll az Európai Közösség jogával, amin azért sem kell csodálkozni, mert az ombudsmani intézmény alapvetően európai alkotás. Az első országgyűlési biztost, miként az ombudsman szó eredete mutatja, az 1809. évi svéd alkotmány alapján 1810-ben a svéd parlament választotta. Az első ombudsman elődjének a XII. Károly által 1713-ban kinevezett igazságügyi kancellárt tekintik, aki fő feladatként a hivatalok, elsősorban a közigazgatás működése elleni panaszokat vizsgálta. A hosszú ideig kizárólag Svédországban működő intézményt 1920-ban Finnország, 1952-ben Norvégia, 1955-ben Dánia vette át. Az így kialakult skandináv ombudsmanmodell mintájára jött létre később a brit, a finn, a francia, a nyugat-európai és az 1988-as lengyel szabályozással az új közép-európai rendszer. Az általános hatáskörű biztos mellett ebben az időszakban jelentek meg a szakosított parlamenti biztosok. Az országgyűlési biztosok jogvédelmi szerepe jelentőségének elismeréseként 1985-ben az Európai Tanács miniszteri bizottsága ajánlásában felhívta a tagállamok figyelmét az intézmény adottságaira, míg 1992-ben a maastrichti szerződés az Unió igazgatási szervei által okozott jogsérelmek orvoslására létrehozta az Európai Unió ombudsmani intézményét is.
Magyarországon 1989 után közel 4 év telt el az országgyűlési biztosról szóló törvény elfogadásáig, az első biztosok megválasztásáig pedig majdnem hat év. A késlekedés ellenére úgy érzem, hogy az elmúlt 15 év e tekintetben sikertörténet. Az intézményrendszer csak korrekcióra szorul, nem úgy, mint az imént tárgyalt egyházügyi törvény. Az országonkénti változatok mellett az országgyűlési biztos intézményének általános rendeltetését a közigazgatás jogszerűségének és tisztességének biztosításában való közreműködésében határozhatjuk meg. Nagyfokú személyi függetlenséggel, ügydöntő hatáskör nélküli széles körű ellenőrzési jogosultsággal, az egyedi ügyek tekintetében a parlament tekintélyét is felhasználó nyilvános véleményalkotással és kezdeményezési joggal kell együtt járnia. Úgy vélem, ezen általános követelményrendszernek az előttünk fekvő törvényjavaslat megfelel.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy pár szóban a javaslat előremutató rendelkezéseiről és az eddigiektől való eltérésről ejtsek pár szót, amit egyértelműen az intézményrendszer javításának szándékaként értékelek, hiszen ahogy ma már elhangzott, a nemzeti együttműködés rendszerének jogalkotása úgy igyekszik szolgálni az újítást, hogy eközben a jobbítás igényét is elsőrendűen szem előtt tartja. Az új törvény egyértelmű előnyeként kell említenem, hogy az eddig szétaprózott ombudsmani feladat- és hatásköri rendszer egyetlen törvényben található, így az eddigi összhang kismértékű hiánya sem lesz tapasztalható reményeink szerint az egységes hivatali működésben.
Az országgyűlési biztosról szóló törvény hatóságfogalma olyan taxációt tartalmazott, amely megalkotása óta a viták középpontjában állt. A fogalom meghatározásában egyébként a mintául szolgáló svéd modellel szemben a bíróság nem szerepel a vizsgálható szervek sorában. Jelentős előrelépésként értékelem, hogy a javaslatban szerepel a kivételes vizsgálat lefolytatásának lehetősége. Ennek köszönhetően ha a beadvány alapján tömeges mértékű és súlyos jogsértésre lehet következtetni, akkor az alapvető jogok biztosa olyan szervezetekkel kapcsolatban is eljárást indíthat, amelyek egyébként nem tartoznak a törvényhatóság fogalma alá. Természetesen ebben az esetben az alapvető jogok biztosának jogosítványai nem a vizsgálatra irányadó általános szabályok szerint alakulnak, hanem a kivételes jellegéből adódóan annál szűkebbek. Egészen pontosan arra terjednek ki, hogy írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérjen. Az elhangzottakból következően a kivételes vizsgálat eredményeképpen az alapvető jogok biztosa nem az általános intézkedéseket alkalmazhatja, hanem a nyilvánossághoz fordulás mellett kizárólag a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti.
Ahogy beszédemben már utaltam rá, egyértelmű az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladat- és hatásköre. Kiemelném azokat a területeket, amelyekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítania, tehát a gyermekek jogainak védelme, a jövő nemzedékek érdekei, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, valamint leginkább veszélyeztetett csoportok jogainak védelme. Fontos, hogy külön meghatározásra kerül, hogy egyik helyettese az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét látja el, míg a másik helyettes a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesüléséért felel.
Reményemet fejezem ki azzal kapcsolatban, hogy ez a kismértékben módosított intézményrendszer tovább növeli az ombudsmani rendszer hatékonyságát, és lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyteherhez igazodjon a hivatali apparátus, ne pedig a pozícióhoz.
Az alapvető jogok biztosának hivatali felelősségét és függetlenségét a jogszabályoknak való alávetettsége, a megbízatás időtartamának az országgyűlési ciklustól való eltérése, a képviselőknek a biztos felé irányuló jogai és a biztos beszámolási kötelezettsége határozza meg. A javaslat az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztására vonatkozó szabályaival, az összeférhetetlenségi szabályok deklarálásával, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállásával és javadalmazása szabályainak rögzítésével mind az elhangzott kritériumok elősegítését szolgálja.
(14.40)
Az alapvető jogok biztosának eljárása és intézkedései közül kiemelném, hogy a biztoshoz bárki fordulhat, ő pedig jogosult az Alkotmánybírósághoz fordulni. Úgy gondolom, hogy ez a jogosítvány jelentősen növeli az intézmény társadalmi elismertségét. Természetesen az alapvető jogok biztosának vizsgálata során jogosítványai az eddigiekhez nagyon hasonlóak, így leginkább a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet. A vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, helyszíni ellenőrzést folytathat; a teljesség igénye nélkül ezeket emelném ki.
Az alapvető jogok biztosának intézkedési lehetőségei között szerepel az ajánlás, a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése az illetékes ügyésznél, büntetőeljárás kezdeményezése, bejelentési lehetősége a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, illetve jogszabály-alkotási és -módosítási kezdeményező szerepe is van.
Az alapvető jogok biztosa olyan parlamenti méltóság, akinek fő feladata, hogy az állampolgárok részére a közigazgatás által okozott jogsérelmekkel szemben jogvédelmet nyújtson. Eközben kiszélesíti a parlament információs bázisát, tehát összességében a parlament ellenőrző funkcióját támogatja, mindeközben fő fegyvere pedig a nyilvánosság.
Meggyőződésem, hogy a jelen törvényjavaslat megfelelő alap és lehetőség a sikeres ombudsmani tevékenységhez és intézményrendszerhez, ezért javaslom képviselőtársaimnak támogatásra.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
