DR. FÜLÖP SÁNDOR
DR. FÜLÖP SÁNDOR
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Kollégák! Kevésbé összpontosítanék arra, hogy célszerű-e az egységes vagy a nem egységes ombudsmani rendszer, illetőleg milyen nemzetközi példákat kell követnünk vagy nem követnünk, hiszen ezt a vitát már az alaptörvény megalkotásakor megejtettük. Úgy gondolom, hogy most inkább arról kellene nagyobb hangsúllyal beszélnünk, hogy mennyiben felel meg ez az ombudsmani törvényjavaslat az alaptörvénynek.
A magam részéről látok itt problémákat, ugyan remélhetőleg kiküszöbölhető problémákat. Természetesen a jövő nemzedékek érdekének a védelme, illetőleg az egészséges környezethez való jog védelme tárgyában szemlélem a kérdést. Úgy látom, hogy az alaptörvény végül is igen erős védelmet biztosított mind a két érdeknek, illetőleg jognak. A törvényjavaslat ezzel szemben igen gyenge védelmet biztosít, ami mindenképpen olyan ellentmondás, amit szerintem föl kell közös munkával oldanunk. Nem indult kedvezően ez a vita az alaptörvény megalkotása során. Engedjék meg, hogy erre röviden visszautaljak.
Az eredeti tervezetből valóban hiányzott többek között magának az egészséges környezethez való jognak a kimondása is, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézménye pedig említést sem nyert. Az alkotmányozás folyamatában olyan komoly szakmai-társadalmi támogatást kapott ez a témakör állami intézményektől - OKT, NFFT, különböző minisztériumok, hazai és külföldi civil szervezetek, vezető egyházi és világi személyiségek emelték föl szavukat -, hogy végül is odajutottunk, hogy a világ egyik legkomolyabb, környezetvédelmi szempontból legerősebb alaptörvényét fogadtuk el, és megjelent egy olyan dolog, ami még csak utalás vagy szimpla említés szintjén létezik más országok alkotmányában, ez pedig a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete.
De azt gondolom, hogy ez az idők szavának megfelelő alaptörvény. 2011-ben nem nagyon lehetett - a környezeti katasztrófákat és a világ környezeti állapotát szemlélve nem nagyon lehetett - másféle alaptörvényt elfogadni. Ami a nóvum, amiben példát tudunk mutatni a világnak, és biztos vagyok benne, ennek komoly jelei vannak, hogy ezt a példát sokan fogják követni, ez a jövő nemzedékek érdekeinek a megjelenítése.
(14.00)
Egy alkotmánynak előre kell, mégpedig nemcsak egy-két évre kell előretekintenie. Ez az érdekkör három szinten is megjelenik az alaptörvényben. A nemzeti hitvallásban kinyilvánítjuk az elkötelezettségünket. Az alapvető rendelkezések között felsorolja az alaptörvény azokat a természeti erőforrásokat, amiket meg kell védenünk a jövő nemzedékek érdekében: jó minőségű erdőket, termőföldet, ivóvizet, genetikai változatosságot kell hagynunk unokáinknak. Vajon ez csak egy puszta deklaráció volt az alkotmányozóktól? Nyilván a környezetvédelem tekintetében ez a gyanú sok országban, sok időpontban fölmerül, de ebben az esetben, azt gondolom, ezt a gyanút el kell utasítanunk, hiszen az alaptörvény intézményes garanciákat is megjelölt. Ugye, az eredeti tervezetet felülírva a jövő nemzedékek érdekeinek ellátásáért felelős ombudsmanhelyettesnek önálló legitimációt, közjogi méltóság státust adott és önálló feladatokat is.
Ehhez képest a közigazgatási és igazságügyi tárca igen tisztelt képviselője által előkészített törvényjavaslat véleményem szerint két ponton alaptörvény-ellenes. Ugye, beszéltünk arról, hogy új jogintézmény a jövő nemzedékek érdekeinek védelme. Ez a jogintézmény nem jelenik meg az ombudsmantörvényben. Beszéltünk arról, hogy az egészséges környezet védelméhez mint alapjogvédelemhez rendelt többleterőforrások nem jelennek meg, sőt eltűnnek eszközök. Tehát 2007 óta, amikor ötpárti konszenzussal és igen nagy többséggel, lényegében egyhangú szavazással elfogadta az Országgyűlés a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményét, meghatározott olyan speciális jogi eszközöket, amikkel ezt a feladatot el lehetett látni. Ugye, önkormányzati településrendezési terveket tudtunk vizsgálni, egyéb terveket, programokat. Perekben segíthettünk azoknak a helyi közösségeknek, önkormányzatoknak, amelyek nyilvánvaló gazdasági túlsúllyal, 5-6 kiváló sztárügyvéddel föllépő környezetszennyező ellen küzdöttek. Leállíthattunk időlegesen visszafordíthatatlan környezeti változásokkal fenyegető környezetszennyező tevékenységeket, és nemzetközi környezetvédelmi feladatokat láthattunk el. Ezek a jogosultságok eltűntek az alaptörvénnyel szemben az ombudsmantörvényből.
Bizonyára önöknek is ismerős ez a helyzet. Az elmúlt 15 évben nagyon sokszor találkoztunk olyan helyzettel, hogy a politikusok, a hivatalnokok úgy látták, hogy gyorsítani kell a gazdaság fejlődését, és ehhez a legkézenfekvőbb intézkedésnek azt gondolták, hogy a környezetvédelmi bürokráciát ki kell iktatni. Én azt gondolom, hogy e mögött az intézkedés mögött, tehát a környezetvédelmi ombudsman megszüntetése mögött valami ilyen jogpolitikai megfontolás húzódik.
Miért mondom azt, hogy megszűnik ez az intézmény? A helyettes biztos névlegesen benne van a tervezetben, de szemben az alaptörvény egyértelmű szándékaival és betűjével, csupán egy tanácsadó lesz, akinek egyetlen ügy kivizsgálására sem lesz joga. Nem hozhat állásfoglalásokat, nem lesznek munkatársai, nem lesznek pénzügyi forrásai, az ombudsmani hivatal munkájába nem szólhat bele érdemben. És ami meglehetős nóvum a hazai alkotmányfejlődésben, de azt hiszem, nemzetközi szinten is egyedülálló: munkavállaló lesz. A helyettes ombudsman lesz az első olyan, a parlament kétharmados többségével megválasztott közjogi méltóság, aki egy másik közjogi méltóságnak a munkavállalója lesz. Figyelmeztetnék arra, hogy ha ez így marad, akkor a köztisztviselői törvényt is át kell írni, és egy új, hibrid kategóriát kell bevezetni, azt a közjogi méltóságot, aki egyúttal munkavállaló is. Ezen, gondolom, a későbbiekben számos jogtudós fogja a tollát köszörülni, de hát ez legyen a legnagyobb baj.
Igazából milyen jogértelmezést találunk a tisztelt igazságügyi tárca által előkészített törvényjavaslatban? Ugye, én arra hivatkoztam, hogy nemcsak az alaptörvény szellemével, az egészséges környezethez való jog megerősítésével áll szemben az, hogy ennek a jognak egy intézményes, talán mondhatom azt, hogy fontos intézményes garanciáját szüntetjük meg, hanem a betűjével is. Nagyon érdekesnek és tulajdonképpen sajnálatosnak látom azt, hogy a tisztelt minisztérium ugyanazt a kifejezést kétféleképpen értelmezi. Amikor az alapjogi biztosnál azt a szókapcsolatot látja, hogy bizonyos feladatokat ellát, akkor ezt úgy értelmezi, hogy teljes jogkörrel eljár. Amikor a helyetteseknél ugyanezt a szókapcsolatot látja, hogy bizonyos feladatokat ellát, akkor ezt úgy értelmezi, hogy nem tehetnek semmit. Azt gondolom, ezen mindenképpen finomítani kellene, hogy a jövő nemzedékek intézményes védelme, legalább valamilyen szinten, az alaptörvény szándéka és betűje szerint megvalósuljon.
Van még egy kis időm, ezért elbúsonganék azon, hogy milyen tevékenységet szüntet meg az ombudsmantörvény-javaslat. Az elmúlt három évben több ezer hektár zöldfelületet mentettünk meg, különösen a budapesti agglomerációban. Védett erdők, az ország ivóvízkincsének és a mezőgazdasági növények génbankjának a privatizációját megakadályoztuk. Több mint száz helyi közösség nyugalmát állítottuk helyre zajos, bűzös és egyéb környezetszennyező tevékenységek miatt. Nem kérkedtünk, és most sem kérkedni akarok ezekkel az eredményekkel, a beszámolóinkat beadtuk az érintett bizottságoknak, és azok mindig nagy elismeréssel fogadták ezt.
De azt gondolom, hogy ha ez nem is látszott, tehát nem csináltunk nagy felhajtást e mellett a munka mellett, ennek hiánya bizonyára látszani fog. Tehát gondoljunk bele, száz helyi közösség, amelynek nappalait, éjszakáit valamilyen zajos tevékenység zavarja, az tulajdonképpen, ha jól számolom, százezer dühös embert jelent. Ugye, eddig ezeket a konfliktusokat kezelni tudtuk, ezután ezek elérik az országos sajtó és az országos politika szintjét is, erőforrásokat vonnak majd el fontosabb feladatoktól.
Szólni kell arról, hogy mi lesz ennek az intézkedésnek a nemzetközi fogadtatása. Mi, amikor kérdeztek minket az alaptörvény után, hogy kérem, hát lefokozták ezt a biztosi intézményt, megszüntették az önállóságát, mi tiltakoztunk. Azt mondtuk, hogy nincs erről szó, teljesen mindegy, hogy milyen név alatt, fogunk tudni dolgozni. Sőt, nézzék meg az alaptörvényünket, a jövő nemzedékek érdekei nagyon szépen elaboráltan szerepelnek ebben, még a feladataink növekedni is fognak. De hát most az új ombudsmantörvény-javaslat kijózanítólag hat, és be kell látnunk, hogy tévedtünk, valójában az intézmény megszűnik.
Az elmúlt három évben csak töredékére tudtunk elmenni azoknak a nemzetközi eseményeknek, ahová hívtak minket, több mint ötven nemzetközi konferencián vettünk részt, ahol értékelték az általunk ellátott ügyeket, jogalkotási harcokat, értékelték azt a kutató-, társadalmi szervező munkát, amit a klímavédelem, a fenntartható helyi közösségek fejlődése és az alternatív környezeti szemléletű nemzetgazdasági indikátorok kidolgozása, szorgalmazása terén végeztünk. Sokan úgy érezték, hogy a magyar parlament 2007-ben ötpárti megegyezéssel valami olyat hozott létre, amit át kell venni. A brit kormány kétszer hívott meg minket, a francia nemzetgyűlés, az izraeli knesszet képviselői jelezték, hogy tanulni szeretnének tőlünk, ezekből a tapasztalatokból. Az Európai Unió szintjén többször tárgyalta az Európai Parlament, Jan Potocnik környezetvédelmi biztos gyakran hivatkozik ránk. És hát közeleg a Rio+20 világ-környezetvédelmi csúcsértekezlet, ahol az előkészítés során szintén gyakran emlegetik a magyar példát. Jó érzés volt magyarnak lenni például a New York-i előkészítő értekezleten.
(14.10)
Nem történik tragédia, de azért az biztos, hogy megütközés fogadja majd az intézmény eltűnését, és azt gondolom, ez megelőzhető lenne. Nyilván lehet és kell is kompromisszumokra törekedni, nyilván az egységes, hatékony elrendezés bizonyos tekintetben összeegyeztethető azzal, hogy ez a fontos intézmény, amit a világban számos helyen másolni szeretnének, valamilyen szinten fennmaradjon.
Ugye, nekünk semmilyen kifogásunk nincs a tervezet ellen abból a szempontból, hogy vezesse egymaga az ombudsmani hivatalt az alapjogi biztos, határozza meg az ügymenetet, szignálja ki az ügyeket, legalább nem lesz tényleg vita, hogy melyik ügy kire tartozik, határozza meg a statisztikai értékelés egységes szabályait, értékelje tudományos hátterével a mindenkori alapjogi biztos az alapjogok helyzetét, számoljon be a parlamentnek, és elég nagy számú nemzetközi ombudsmani szervezet van, ezekben vegyen részt.
Ugyanakkor úgy látjuk, ez az egységes és hatékony fellépés nem feltétlenül kellene hogy azzal járjon, hogy ezt a két fontos referádát, a nemzeti kisebbségek és a környezetvédelem ügyét elhallgattatjuk, mert azért az egységességnek van egy ilyen olvasata is, egy hangon szól majd az alapjogi biztos, ez azt jelenti, hogy a többi hang nem szól, azokat elnémítják. Lehet, hogy hiányozni fog a döntéshozónak az a többes szemlélet, hogy tényleg megalapozott döntést hozhasson majd, ha csak egy véleményt kaphat meg, de úgy gondolom (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), a helyzet menthető, és nagyon sok módosító indítványról hallottam, úgyhogy a tisztelt képviselők figyelmébe ajánlom ezeket az indítványokat, és remélem, a munka során olyan kompromisszum születik majd, ami minden félnek, így a környezetvédelemnek és a nemzetközi közösségnek is vállalható.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
