DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Abból indulunk ki, hogy ha nekünk, parlamenti képviselőknek, Magyarország állampolgárai érdekeinek szolgálata, jogainak védelme, a védendő érdekek és jogok érvényesülésének elősegítése a feladatunk, akkor minden olyan közintézményt támogatnunk szükséges, kell, amellyel mint eszközzel élhetnek az állampolgárok.
Magam az ombudsman intézményét ilyen állampolgári eszköznek tekintem, ezért minden olyan törekvést, amely ezen intézmény érdemi működésének szűkítését célozza, emberellenesnek, állampolgár-ellenesnek tartok. A tervezet alapján elképzelt új intézmény nem tekinthető másnak, mint egy olyan kritikai fórumnak, amely egy hatalmi kizárólagosságra törekvő politikai kurzus szájízének megfelel. Eddig ez az intézmény eredetileg a törvények útjáról le-letérők visszaterelgetésére szolgált, beleértve olykor magát az államot is.
Mivel a javaslat úgy néz ki, hogy nem biztosítja az egészséges környezethez való alapjog védelméhez és a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletéhez szükséges feltételeket, magam sem állítok kevesebbet, mint hogy az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat sérti a magyarországi alaptörvényt. Az alaptörvény mely rendelkezéseit sérti? - jöhet a kérdés logikusan. Elsősorban a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével kapcsolatos szabályokat, a Nemzeti hitvallás elvei között megtalálható vállalásokat, az Alapvetés P) cikkében a természeti erőforrások, így a termőföld, az erdők, a vízkészlet és a biológiai sokféleség jövő nemzedékek számára való megőrzésére irányuló kötelesség teljesítését; “A közpénzek” című fejezet 38. cikkében a nemzeti vagyonnak a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevételével történő kezelésére vonatkozó rendelkezéseit sérti. Sérti továbbá az ehhez szorosan kapcsolódó környezetvédelmi szabályokat, egyebek között a génmódosítás-mentes mezőgazdaságról, a környezeti károkért viselt felelősség kimondásáról és az emberiség fenntartható fejlődésének elősegítéséről szóló előírásokat.
Hogyan sérülnek ezek a rendelkezések? Többen említették, hogy az alaptörvény 30. cikk (3) bekezdése szerint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét az erre a célra az Országgyűlés által minősített többséggel közvetlenül megválasztott helyettes ombudsman látja el. A javaslat ezzel ellentétesen ezt a feladatot az alapvető jogok biztosára telepíti.
Az alapvető jogok biztosának és helyettesének munkája szervezetileg és tartalmilag véleményem szerint összehangolható, ezért nem igazán értettem az államtitkár úr azon véleményét, hogy ha több ilyen, önálló hatáskörrel rendelkező ombudsman van, azok majd ahányan vannak, annyifelé fognak beszélni. Szerintem ez a munka mind szervezetileg, mind tartalmilag összehangolható, sőt össze is kell hangolni, még akkor is, ha a helyettesek önálló hatáskörrel rendelkeznek, és még akkor is, ha természetesen egyetértünk vele, hogy minden ilyen intézménynél azért az ésszerűséggel és a gazdaságossággal törődni kell.
Az alaptörvény 30. cikk (1) bekezdése az alapvető jogok biztosát csak alapjogvédelmi tevékenységre jogosítja fel, mint jelezték többen, tehát gyakorlatilag az érdekvédelemre igazából nem helyez semmiféle súlyt.
A környezeti problémák miatti panaszokat és az ehhez kapcsolódó ombudsmani feladatokat eddig sajátos jogi eszközökkel egy külön erre szakosodott hatékony szervezet látta el. A javaslat viszont eltörölné a környezeti érdekek által megkívánt speciális jogköröket és jogi eszközöket, ezért az olyan panaszokat, amelyek a panaszos jogait közvetlenül nem érintik, a jövőben kötelező módon el kellene utasítania.
Megszűnne a tervek, koncepciók véleményezésének joga, a biztos jövő nemzedékért felelős helyettesének nem lennének perbeli jogosítványai - ez nagyon lényeges. A jövőben nem tudná támogatni az alapjogaik védelméért küzdő közösségeket a gazdaságilag erős környezetszennyezőkkel szemben.
A helyettes időlegesen sem állíthatná le a jövőben a környezetkárosító tevékenységeket, így tétlenül kellene szemlélnie, hogy a környezetkárosító kész helyzetet teremt, például a védett erdők tarra vágásával. Megszűnnének a korábban meglévő nemzetközi környezetvédelmi jogosítványok is, ami kifejezetten ellentétes az alaptörvény Q) cikkének szellemiségével.
A jövőben a környezetvédelmi tevékenység tehát beolvadna az általános biztos tevékenységi körébe, aki a megfelelő háttér és jogi eszközök hiányában a lehető legjobb szándék mellett sem lenne képes az eddig elért védelmi szintet továbbra is biztosítani. Ez az egészséges környezethez való jog már az elért védelmi szintjétől való egyértelmű visszalépést jelentene.
Az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos panaszokat 2007 előtt az általános biztosok és önálló helyetteseik maguk is kiemelt figyelemmel és elkötelezettséggel próbálták védeni, azonban a speciális feltételek hiányában nagyon kevés lehetőségük volt érdemi eredményt elérni. Valójában eleve nagyságrendekkel kevesebb ilyen problémával fordultak hozzájuk az érintett helyi közösségek és civil szervezetek. Ez az állapot állna most a jelenlegi törvénnyel vissza.
Szakpolitikusaink az alaptörvény egyik legfőbb vívmányaként jogosan emelték ki azt, hogy a jövő nemzedékek alaptörvényét alkottuk meg, amely a természeti erőforrások és az egészséges környezet védelmét kiemelten kezeli. Az ebben az alaptörvényben már megjelenő és a törvényekben is kibontandó részletes szervezeti és eljárási rendelkezéseknek kell következniük, amelyek a jövő nemzedékek érdekeit és az egészséges környezethez való jogukat minden eddiginél jobban védik. A javaslat azonban, ezzel éppen ellentétesen, egyfelől az erre szolgáló jogi eszközök eltörlésével, másfelől az egyetlen, erre alkalmas intézmény felszámolásával még a jelenleg meglévő védelmet is megszüntetné.
Jogos a kérdés: mennyiben mondhatjuk, hogy a javaslat eltörölné a jövő nemzedékek intézményes képviseletét és a környezetvédelmi ombudsman intézményét Magyarországon? A KIM törvényjavaslata teljes mértékben felszámolná az alaptörvényben önálló felelősséggel és legitimációval felruházott helyettes biztosok eljárási lehetőségeit. Az alaptörvénnyel ellentétesen a jövő nemzedékek érdekei védelmének ellátása helyett csupán annak figyelemmel kísérését szabná a helyettes ombudsman feladatául. Megszüntetné az önálló szervezeti hátteret, és a korábban meglévő speciális jogi eszközökből sajnos semmit nem tartana meg. Az új alapjogi biztosi hivatal felépítésébe és működtetésébe a helyettesnek semmilyen beleszólási jogot nem engedne.
A két, alaptörvénnyel létrehozott és az Országgyűlés által minősített többséggel megválasztott közjogi méltóság fölött munkáltatói jogokat biztosítana, sőt közvetve a helyettesek eltávolítását is lehetővé tenné az alapjogi biztos számára. Megjegyezzük, hogy az elmúlt 20 év alkotmányfejlődésében nem volt még arra példa, hogy a közjogi méltóság felett az Országgyűlés helyett más gyakoroljon felügyeletet.
Végül vizsgálandó, hogy milyen következményekkel járhat a javaslat elfogadása. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája az elmúlt három évben tényleg nagyon sokat tett a jövő nemzedékek érdekének védelméért, egyebek között valóban több ezer hektár zöldfelületet védett meg a pusztítástól, megakadályozta az ország védett erdeinek, mezőgazdasági génkészletének és ivóvíz-közszolgáltatóinak a privatizációját, ezenkívül több mint száz, a helyi közösségek életét megnehezítő környezeti konfliktust oldott meg.
(16.30)
Érdemben hozzájárult több tucatnyi törvényjavaslat és szakpolitikai dokumentum elkészítéséhez, illetve úttörő jellegű kutatásokat indított el a klímavédelem, a társadalmi fejlődés indikátorai és a fenntartható helyi közösségek témakörében.
A hivatal megszűnése esetén a felsoroltakhoz hasonló helyzetekben az érintettek és a jóhiszemű döntéshozók nem is értesülnének arról, hogy milyen hosszabb távú környezetvédelmi, gazdasági és biztonságpolitikai követelményekkel kellene számolniuk, és hogyan hatna mindez a jövő nemzedékére. Ezzel az Országgyűlés és a kormány fontos döntéstámogatási lehetőséget is elveszítene véleményem szerint. A megoldatlan helyi és regionális környezeti konfliktusok pedig elmérgesednének, több közülük elérné az országos média és politika szintjét, és komoly energiákat kötne le.
Mivel a javaslat jelen formájában mind a hatályos alkotmány, mind a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényt sérti, azt elfogadása esetén az Alkotmánybíróság a két alapvető államszervezési dokumentumban azonosan szereplő, élethez való jogon és egészséges környezethez való jogon alapuló visszalépés tilalmába ütközés miatt várhatóan meg fogja semmisíteni, hacsak az Alkotmánybíróságot addig nem sikerül megreguláznia a kormánynak. Lényeges, hogy az Alkotmánybíróság az egészséges környezethez való jog védelme legfontosabb elemének éppen az állami intézményvédelmet tekinti, ezért látható, hogy ennek jelentős mérvű csökkentését mindenképpen alkotmány- és alaptörvény-ellenesnek ítéli majd, reményeim szerint.
Itt valóban elhangzott bizonyos, a hivatal felszámolásának nemzetközi kihatásairól is értekezés. Mindenesetre tényként le kell szögeznünk, hogy a mai magyar politikai gyakorlatban ritkán fordulnak elő olyan momentumok, amelyek nemzetközi elismerést kapnának, amelyeket más országokban is követendőnek tartanának. Nos, a hivatal létrehozása és működtetése jelentős nemzetközi elismerést aratott, mint ahogy elhangzott a példákban. A nemzetközi elismertséghez és ismertséghez az is hozzájárult, hogy a kormány kérésére a magyar EU-elnökség folyamán a hivatal ellátta az Unió globális, illetve európai környezetpolitikai tárgyalásainak vezetését, és ezáltal is számos globális és regionális szakmai és politikai találkozón ismertették meg és értékelték az iroda munkáját. Természetesen én úgy érzem, hogy komoly megütközést váltana ki nemzetközi szinten is az intézmény eltűnése. Magyarországot eddig pozitív példaként emlegették, ezután viszont félő, hogy megint negatív példaként hozzák fel.
Összességében az elmondottak alapján megállapítható, hogy a JNO tervezett felszámolása ellentétes az alaptörvény elfogadott szövegével, rendszerével és az alkotmányozók alapvető szándékaival, teljesen ellátatlanul hagyna egy fontos, hosszú távú állami feladatot, a jövő nemzedékek érdekének képviseletét, alkotmányellenesen szűkítené az egészséges környezethez való jog védelmét, és nem utolsósorban jelentős nemzetközi presztízsveszteséggel járna.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
