DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégek! Ha megnézzük ezt a T/3585-ös törvényjavaslatot az alapvető jogok biztosáról, első ránézésre ezt végigolvassuk, végigfutjuk, ha csak úgy nagyon átfutjuk a törvényt, akkor még akár rá is bólinthatunk, hogy hopp, ez egy szakmailag megalapozott, egy jó törvényjavaslat lenne, hiszen hát a korábbi jogszabályokon alapul, azoknak a jó dolgait figyelembe veszi, azon megpróbál helyenként változtatni, és ahogy itt államtitkár úr felhozta az indokokat ezekkel a változásokkal kapcsolatosan, még úgy első hallásra az ember meg is győzhető lenne arról, hogy ez valóban egy jó javaslat, és tényleg szükséges az ombudsmanok, az országgyűlési biztosok, vagy ahogy majd most nevezzük, az alapvető jogok biztosai munkájának az egységesítése, hogy tényleg jó lesz az, ha egy vezetés alatt áll, és nem fog két irányba, három irányba elcsúszni adott esetben egy vizsgálat, nem lesz az állampolgári jogok biztosa vizsgálatának eredménye ugyanabban a tárgyban különböző jellegű.
Tehát ezek valóban olyan indokok voltak, ami alapján, ha nem vennénk figyelembe azt a klasszikus mondást, amit tanítottak nekünk annak idején Brósz professzor úrék a jogi egyetemen, hogy audiatur et altera pars, hogy hallgattassék meg a másik fél is, még rá is bólintanánk, és azt mondhatnánk, hogy valóban, tényleg egy szakmailag megalapozott és egy jó törvényjavaslat fekszik előttünk. És külön élmény volt számomra meghallgatni e tekintetben Fülöp Sándor és Kállai Ernő országgyűlési biztosokat, akik azért szakmailag megalapozva támasztották alá a véleményüket azzal kapcsolatban, hogy mik a jó dolgok ebben a törvényben, és nagyon fontosnak tartom, hogy igenis kiemelték azt, hogy mi a jó dolog ebben a törvényben, és kiemelték azt is, hogy mit nem tartanak jónak. És ami még külön tetszett, és ez különösen a Fülöp Sándor által elmondottakból jött ki, ő azt is elmondta, hogy hogyan lehetne ezt a törvényt nagyon egyszerűen, kis javításokkal, kis reformálásokkal jobbá tenni, azaz jóvá tenni, azaz elfogadhatóvá tenni mindenki számára.
A múltkor éppen egy törvény kapcsán arról beszéltem itt, éppen Répássy államtitkár úr volt az előterjesztő, és éppen arról beszéltünk, milyen öröm, amikor olyan jogszabálytervezetek érkeznek, olyan ritkaságszámba megy és ünnepi alkalom, amikor olyan jogszabálytervezetet terjeszt elő a kormány vagy valamely, a kormányzati többséghez tartozó országgyűlési képviselő, amit az ellenzéki képviselők is jó szívvel és örömmel megszavaznak. És ez a témakör is egy olyan témakör lenne, mint ahogy a köztársasági elnök jogállása, ugyanilyen jó témakör lenne az is, hogy nézzük meg az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt.
De ha kissé cinikus lennék, amit már nemegyszer hallottunk ebben a házban, akkor amikor én kézhez kaptam ezt a törvénytervezetet, akkor először az jutott volna eszembe, hogy hol fogom megtalálni azt a paragrafust, ami arról fog szólni, hogy az alapvető jogok biztosának az eljárását az országgyűlési képviselők legalább egynegyedének együttes ajánlása alapján lehet kezdeményezni, mint ahogy ezt megkaptuk az Alkotmánybíróságnak az utólagos normakontroll eljárásánál, amit bárki kezdeményezhet, ugyanúgy, mint ahogy az országgyűlési biztosok munkáját is, eljárását is eddig bárki kezdeményezhette, ugyanúgy korábban az Alkotmánybíróságnál is bárki kezdeményezhetett, és hirtelen egyes-egyedül az Országgyűlésben meghozott határozatok vagy törvények felülvizsgálatát majd ezen túlmenően csak a Fidesz vizsgáltathatja felül utólagos normakontrollal, mert másnak nem lesz lehetősége; tehát ha nagyon cinikus lennék, akkor ettől a törvénytől is ezt vártam volna, hogy talán egy ilyen bekezdés lesz benne, és akkor nem is lett volna szükség az alapvető jogok biztosára a jövőben.
De, ha megnézzük a törvényt, tehát elmondtam, hogy első ránézésre ez még akár jó is lehetne. Miért is lehetne jó? Azért, mert azokkal az elvekkel, amelyek ebben a törvényben megfogalmazódnak, amelyek egyébként a korábbi jogszabályokra alapulnak, azok jók. Hiszen felsorolja szépen a törvény az elején azt, hogy kiket illet meg ez a megkülönböztetett figyelem, akikre az alapvető jogok biztosának különösen oda kell figyelni. Ez a gyermeki jogok, a jövő nemzedéknek az érdekei, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai.
(15.10)
Nyilván ezek olyan témakörök, amelyekre az utóbbi nemcsak évtizedekben, hanem már évszázadokban is felhívták a figyelmet.
Igen, itt majdnem mindenki, az előttem felszólalók utaltak arra, hogy honnan is ered ez a jogintézmény: Svédországból indult ki, és már több mint 200 éves hagyománya van Svédországban. És bizony amikor úgy kimondják a svédek a maguk (Az eredeti kiejtéssel mondja:) ombudsmanját, és erről beszélnek, magyar embernek nyilván ebbe beletörik a nyelve, és elég nehéz azért ezt elfogadtatni, hogy miért kell nekünk egy ombudsman itt Magyarországon, ami a svédeknél egyébként jól működött.
Bizony, amikor megtörtént az ominózus rendszerváltásnak elhazudott 21 évvel ezelőtti történet, akkor azt gondoltuk, hogy ez a rendszer, ami 1990-ben elvileg bevezetésre került, és majd 1993-ban gyakorlatilag is bevezetésre került, itt Magyarországon jól fog működni, és bizony ez meg is honosodott ebben az országban. Emlékszem arra az időre - én ugyan nem voltam parlamenti képviselő, mert jó egy éve vagyok csak az -, bizony emlékszem arra az időre, amikor igenis büszkék voltunk arra, hogy Magyarország az egyetlen ország az egész világon, ahol a jövő nemzedékének saját egyéni országgyűlési biztosa van, és milyen példát mutatunk egész Európának és az egész világnak, hogy nálunk ez önállóan működik, önállóan megvalósul, és hogy milyen jó eredményeket hozott, mindig erről beszéltünk. De ez még mindig az, ami nem lesz jó, úgyhogy inkább előbb arról beszélek, ami még jó ebben a törvényben.
Tehát ezek a témakörök, amire a megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, mindenféleképpen jók. A veszélyeztetett társadalmi csoportok figyelemmel kísérése nyilván az alapvető jogok biztosának a legfontosabb feladata lesz. Itt a nemzetiségi jogok… - a nemzetiségi jogokkal, amióta a világ, világ, a történelem, történelem, ismerjük, hogy a nemzetiségi jogokkal mindig is probléma volt. Itt külön fontos az, hogy legyen egy olyan alapvető jogok biztosa, aki ezzel fog foglalkozni, és nagyon jó volt az a példa, amit Kállai úr is elmondott, hogy ne az alapvető jogok biztosa ellenőrizze majd saját magát, illetve mind a két felet ő vizsgálja ki, és az alapján hozzon ő majd döntést.
A tevékenységekkel kapcsolatosan nagyon szépen felsorolja a törvény azokat a jogokat, jogköröket, amelyeket az alapvető jogok biztosa, illetve azoknak a helyettesei fognak majd ellátni. Tulajdonképpen ezekben is a régi jogszabályra nyúlik vissza, és azokat a feltételeket fogalmazza meg, mint jogi végzettség, megfelelő gyakorlat, 35. életév betöltése és a többi, és a többi, ez mind az, ami már a korábbi jogszabályban is megvolt.
Úgy látom, hogy a törvény kellő garanciát nyújt arra, hogy a köztársasági elnök úr javaslata alapján 45-90 nap alatt a jelölés szerint meglegyen a megfelelő átfedés, illetve ne egyik napról a másikra kerüljön be valaki a pozícióba, hanem már előtte tulajdonképpen ezt az eljárást lehet folytatni, amikor új alapvető jogok biztosa kerül kinevezésre, tehát e tekintetében is a jogszabály jó.
Jó az is, hogy a vagyonnyilatkozat tekintetében átláthatóbb az új rendszer, ugyanazt veszi alapul ez a jogszabály is, mint a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényben. Nagyobb lesz az átláthatóság, tulajdonképpen az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatához köti az alapvető jogok biztosának is a vagyonnyilatkozatát. Ez a rendszer - ezt látjuk itt az Országgyűlésen belül, hogy ez bevált - ezt veszi figyelembe az alapvető jogok biztosánál is. Ugyanígy a mentelmi jog, ezt is viszonylag egyszerűsíti az eljárás során, az országgyűlési képviselőkkel tulajdonképpen azonos formában, azonos terjedelemben teszi meg a mentelmi jogot, illetve felfüggesztésének lehetőségét.
Ami viszont negatívum, amit találtam a 16. §-ban, és azt látom, hogy sajnos ez most már tendencia a Fidesz-KDNP jogalkotásában: amikor közjogi méltóságokat nevezünk ki, vagy nagyon fontos hatósági feladatokra nevezünk ki embereket, akkor azt látom, hogy a Fidesz-KDNP sorozatban kiveszi a büntetett előéletet. Itt a korábbi jogszabály azt mondta, hogy nem töltheti be az a személy, aki jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el; bűntettet, tehát nem egy kis autóbaleset, egy vétlen gondatlanság, hanem bűntettet követett el. Az egy szándékos és komoly bűncselekményt jelent, ez volt korábban, és ezt most teljesen véletlenül kifelejtik ebből a törvényjavaslatból ugyanúgy - amikor én ezt már szóvá tettem itt egy évvel ezelőtt -, amikor az ügyészek jogállásáról szóló törvényt vettük át. Polt Péter úrnak is feltettem ezt a kérdést, amikor a jelölti meghallgatása volt a legfőbb ügyészi posztra, hogy egyetért-e azzal, hogy büntetett előéletű személyek kerüljenek kinevezésre sorozatban az ügyészségen ügyészi pozícióba. Természetesen ezzel ő sem értett egyet, de már az ügyészségnél is kimaradt, pedig 2009-ben még a jogszabályban, az ügyészségi törvényben ez benne volt, ma már nincs benne.
(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)
Úgy látom, hogy ez egy nagyon veszélyes tendencia, amit ebben a pillanatban is folytat a Fidesz-KDNP, amikor azt mondja, hogy akár bűntettet elkövetett emberek is betölthetik ezt a pozíciót. Mivel én itt hallottam - sajnálom, hogy éppen Lukács Tamás úr, képviselőtársam kiment, mert ő arról beszélt, hogy egy jogszabály nem lehet személyfüggő -, és sajnos azt láttuk itt az elmúlt egy évben, éppen azt tapasztaltuk, hogy itt bizony ebben a parlamentben személyfüggő jogszabályok születnek sorozatban, személyre szabott, személyfüggő jogszabályok születnek, és ebben az esetben is. Tartok attól, hogy mivel kikerült ebből a bűntett elkövetése, akkor ne adj’ isten, a jövőben valamilyen olyan személyben gondolkodik a Fidesz-KDNP az alapvető jogok biztosának a kinevezése esetén, aki akár szándékos, komolyabb bűncselekményt is követett el, azaz valamilyen olyan bűntettet követett el. Mi, az ellenzék, legalábbis a Jobbik nevében azt tudom mondani, hogy semmiféleképpen nem tudunk egyetérteni egy ilyennel, és bizony én nagyon nagy hiányosságának tartom a törvénynek, hogy ez kimaradt.
Az, hogy mire nem terjed ki az alapvető jogok biztosának a vizsgálata: az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, az ügyészség, ez a korábbi jogszabályban is benne volt, illetve az ügyészség meghatározása szó szerint másként volt, de a lényege ez volt. Új elem a választási szervek. Ez megint egy érdekes kérdés, hogy amennyiben valamilyen olyanfajta választási visszaélés történik, amit vizsgálhatna az alapvető jogok biztosa…; hát elég fura, hogy ezt kiveszi a kormányzat, illetve az előterjesztő, vagyis beteszi azt, hogy a választási szervek kikerülnek a vizsgálatából. A magam részéről jobban örülnék annak, ha ez továbbra is benne lehetne.
Még egy pozitívum a végére, a kivételes vizsgálat, amely a tekintetben mindenféleképpen megnyugtató és jó, hogy az alapvető jogok biztosának a vizsgálati hatásköre ezzel szélesedik, tehát nemcsak a hatóságok tevékenységét vizsgálhatja, hanem más szervezeteket is abban az esetben, ha a természetes személyek nagyobb csoportjának az alapvető jogait súlyosan sérti az a tevékenység, tehát ebben az esetben a kivételes vizsgálatra sor kerülhet.
Körülbelül részleteiben ennyit mondanék el a törvényről, és egy kicsit belemennék abba a kérdésbe - ami itt alapvető szinten felmerült -, hogy ez a jogszabály alaptörvény-ellenes-e, avagy nem, hiszen több felszólaló hivatkozott erre a felszólalásában, hogy ő ezt a törvénytervezetet alaptörvény-ellenesnek tartja. Ha vizsgáljuk az alaptörvénynek az idevágó rendelkezéseit, akkor valóban kétségek merülnek fel bennem is a tekintetben, hogy valóban az alaptörvény rendelkezései hatályosulhatnak-e, megvalósulhatnak-e ezen a törvényen keresztül, vagy pedig azzal ellentétes szabályozás lesz.
Az alaptörvény 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Ellátható-e a védelem ezen törvény alapján? Elláthatók-e ezek a feladatok ezen törvény alapján? Ha fellapozzuk ebben a törvénytervezetben azokat a jogokat, amelyekkel az alapvető jogok biztosának a helyettesei rendelkeznek, akik felelősek a jövő nemzedékéért, akik felelősek a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelméért, akkor mit találunk benne; az 5. § szabályozza ezeket. Milyen lehetőségei vannak egy helyettesnek? Tájékoztatás, javaslás, figyelemfelhívás, és közreműködik majd a vizsgálat során az alapvető jogok biztosával, tehát semmilyen önálló rendelkezési joga neki nincs, nem indíthat el vizsgálatot, nem folytattathatja le a vizsgálatot, nem tehet ajánlásokat, nem tehet semmit, amivel az alapvető jogok biztosa, az az egyetlenegy személy rendelkezik.
(15.20)
Tehát ha ezt így megvizsgáljuk, akkor egyértelműen látjuk, hogy a törvénynek ez a szellemisége - legalábbis a helyettesek jogai - mindenféleképpen az új alaptörvénybe ütközik, és én nagyon sajnálom, hogy ennyire hamar, tulajdonképpen két hónappal az alaptörvény elfogadása után már olyan előterjesztés érkezik éppen dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úr aláírásával, magyarul a Magyar Köztársaság kormányának az előterjesztésében, amely ellentétes az alaptörvénnyel, illetve annak a szellemiségével mindenféleképpen ellentétes. Tehát azt látjuk, hogy ezek a jogok nem gyakorolhatók ezen a törvényen keresztül, amit az alaptörvény előír.
És itt visszatérnék és utalnék a Fülöp Sándor úr által elmondottakra, aki erre nagyon egyszerű megoldást javasolt Répássy államtitkár úrnak, amikor ő maga is elmondta azt, hogy a hivatal egységesítése fontos lépés, és azzal szerintem is bárki egyet tud érteni, akár a Jobbik Magyarországért Mozgalom is egyetért azzal, hogy egységesítsük az alapvető jogok biztosának hivatalát. De elmondta a beszédében azt, hogy legyen egységes a hivatal, szignálja ki a vezető az ügyeket, így egységes lesz az eljárás, és nem fordulhat elő az a jövőben, amiről éppen Répássy államtitkár úr beszélt, hogy két biztos külön-külön vizsgálja az ügyeket, különböző álláspontra jusson, de a helyetteseknek is legyenek meg ugyanazok a jogkörei, mint a hivatal vezetőjének, azaz az alapvető jogok biztosának. Tehát egy nagyon egyszerű eljárással, nagyon egyszerű kis módosítással lehetne lehetőséget teremteni, ugyanúgy megmaradna az egységes hivatal, egységes vezetés alatt működne, a hivatal vezetője, az alapvető jogok biztosa kiszignálná az ügyeket, nem lenne olyan, hogy két különböző helyettes különböző álláspontra jutna ugyanabban a témában, hiszen a hivatalvezető fogná össze ezt, de ugyanazokat a jogköröket gyakorolnák, hiszen abból is az következik, ahogy a kinevezés történik, hiszen az Országgyűlés kétharmados többséggel fogja nemcsak a hivatal vezetőjét, az alapvető jogok biztosát, hanem annak a helyetteseit is megválasztani. Tehát ugyanazzal a legitimitással rendelkeznek, ugyanazzal a felhatalmazással rendelkeznek, az alaptörvény ugyanúgy felhatalmazza őket, a saját tevékenységük során ugyanazokat a feladatokat ugyanazzal a jogkörrel kellene hogy ellássák, hogy érdemben tudják ellátni a feladatkörüket. Nem, ebben az esetben tehát nem ez történik, hanem amit megszoktunk már a Fidesz-KDNP-től az elmúlt egy esztendőben, az erős központosított hatalom. Nyilvánvaló, a jelenlegi rendszerben, amikor felfüggesztésre került Magyarországon négy évre a demokrácia azzal, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett a parlamentben - ezzel tulajdonképpen a demokratikus jogintézmények nem tudnak érvényesülni Magyarországon -, a Fidesz-KDNP nyilván megteremti azt, hogy a saját emberét fogja ültetni majd az alapvető jogok biztosának a székébe, és egyértelműen ő fogja meghatározni, ugyanúgy, ahogy az ügyészi szervezet működik, ugyanolyan szigorral fogja meghatározni, hogy ki mit tehet, hogyan működhet, milyen jogköre lesz, és konkrét egyszemélyi vezetés alatt fog állni, és a helyetteseknek, akiket ugyanúgy az Országgyűlés választ, semmilyen jogköre nem lesz arra, hogy a saját feladatkörét, a feladatait ellássa.
Így, ebben a formában ezt a törvényt a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja támogatni.
Köszönöm szépen a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
