DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Több mint kétszáz év telt el azóta, hogy a svéd parlament megválasztotta a világ első ombudsmanját, és több mint 20 éve annak, hogy 1990-ben az alkotmány módosításával Magyarországon is megteremtődtek az intézmény létrehozásának alkotmányi feltételei. 1993, az első ombudsmani tövény megalkotása óta 11 elismert, elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező személy töltötte be az állampolgári jogok biztosa, az általános helyettes és a külön biztosok tisztségét. E személyek hozzáértésükkel, elkötelezettségükkel sokat tettek azért, hogy az ombudsmani jogintézmény az emberek által ismert, elismert és keresett jogvédelmi intézménnyé váljon.
Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak, hogy az alkotmányozó hatalom számára az alaptörvény megalkotásakor nem volt kérdéses az ombudsmani intézmény megtartása. Az Országgyűlés azonban nem elégedett meg ennyivel, szintén az elmúlt évek tapasztalatai alapján a jogintézmény megerősítését tűzte ki célul, az ombudsmani rendszer egységessé tételén keresztül.
(13.30)
Az alaptörvény 30. cikke alapján az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg az alapvető jogok biztosát. Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárása bárki számára hozzáférhető. Hatásköre az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálására és kivizsgáltatására terjed ki.
Tekintettel arra, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenységét az Országgyűlés szerveként végzi, évente köteles az Országgyűlésnek beszámolni. Két terület vonatkozásában, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, valamint a jövő nemzedékek érdekének védelme céljából az alaptörvény helyetteseket intézményesít, akiket szintén az Országgyűlés választ, jelölésükről azonban az alaptörvény nem rendelkezik.
Az alaptörvény még egy intézményi változást hozott az ombudsmani struktúrában: a jövőben a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülését nem adatvédelmi biztos, hanem független hatóság ellenőrzi.
Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az alaptörvény rendelkezésein alapulva, annak felhatalmazása alapján állapítja meg az ombudsmani tevékenység törvényi kereteit. A törvényjavaslat a hatályos szabályozásból indul ki, és a hatékony és egységes alapjogvédelem érdekében az alapvető jogok biztosa számára garantálja mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel hozzájárulhat az alapjogok érvényesüléséhez. Ugyanakkor a törvényjavaslat a jogalkalmazás tapasztalatai alapján rendezi azokat a kérdéseket is, amelyek nehézségeket jelentettek, jelentenek a mindennapokban az alapjogvédelmet ellátó szerv és a jogkereső személyek számára. A cél tehát az alapjogok védelmének további erősítése, az ombudsmani tevékenység hozzáigazítása az idő során összegyűlt tapasztalatokhoz, elvárásokhoz, új, korszerű és európai szabályozási keretet adva ezzel az alapjogvédelemnek.
Tisztelt Országgyűlés! Hadd emeljem ki és ismertessem most röviden önöknek a javasolt szabályozás egyes elemeit. A törvényjavaslat az alaptörvény alapján egy egységes biztosi rendszer kereteit teremti meg, az alapvető jogok biztosának vizsgálata az alapvető jogok teljes spektrumára terjed ki. Ilyen módon az ombudsman képes olyan helyzetekben is eredményesen is fellépni, amikor több alapvető jog sérelme vagy sérelmének veszélye merül fel egyszerre. Nem fordulhat elő a jövőben olyan a helyzet, hogy ugyanazt a jogi helyzetet két ombudsman különbözőképpen ítéli meg, mert a hatásköre kizárólag egy alapjog vizsgálatára terjed ki, más alapjogi szempontokat pedig nem vehet figyelembe. Az alapvető jogok biztosa egyetlen hangon szólhat a nyilvánossághoz, e hang azonban határozottabb, erősebb és következetesebb lesz a jövőben.
A törvényjavaslat négy területet jelöl meg, amelynek védelmére az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania. Ezek a következők: a gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai.
Az alaptörvénnyel összhangban a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenységét két helyettes segíti. A helyettesek két speciális terület védelmének megvalósítása érdekében az alapvető jogok biztosának munkáját segítő, szakosított munkát végeznek. Az ő feladatuk annak biztosítása, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenységében a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a jövő nemzedékek érdekei fokozott hangsúlyt kapjanak.
A törvényjavaslat a függetlenség és szakmaiság elveinek biztosítása érdekében rendelkezik az alapvető jogok biztosa, valamint helyettesei megválasztásához szükséges személyi feltételekről. Az alapvető jogok biztosának vagy helyettesének kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogásznak kell lennie, valamint tapasztalatokkal kell rendelkeznie az alapvető jogok védelmének területén.
A területek kiemelt fontosságára tekintettel a két helyettesnek az általuk ellátott alapjogvédelem területén is jelentős tapasztalatokkal kell rendelkeznie. Az ombudsman és helyettesei függetlenségének az alapjogvédelem egész rendszerében kiemelkedő jelentősége van, így a törvényjavaslat a jelenlegi szabályok alapulvételével részletes összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít számukra.
Tisztelt Ház! Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokat elsősorban az állammal, annak szerveivel szemben védi, ezért vizsgálata a fő szabály szerint a közhatalmi jellegű tevékenységet végző szervek, valamint a közszolgáltatást nyújtó szervek működésére irányul. Csak néhány állami szerv, például a bíróság, az ügyészség vagy az Országgyűlés tevékenységének vizsgálata nem tartozik az ombudsman hatáskörébe, e szervek vizsgálata ugyanis ellentétes lenne a demokratikus berendezkedés alapját képező hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A törvényjavaslat legjelentősebb, az ombudsman alapjogvédelmi tevékenységét kiszélesítő újdonsága a vizsgálható szervek körének kiszélesítése. Lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy az alapvető jogok biztosa az úgynevezett kivételes vizsgálat keretében hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is vizsgálatot folytasson; erre akkor kerülhet majd sor, ha a természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sértő tevékenységre vagy mulasztásra lehet következtetni. Jellemzően ilyen helyzet állhat fenn, ha az alapvető jogok biztosa valamely szervezet részéről környezetkárosító tevékenységet észlel. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezen eljárás célja elsősorban az, hogy az ombudsman ilyen esetekben a hatáskörrel rendelkező hatósághoz fordulhasson, amelynek ebben az esetben kötelessége haladéktalanul megindítani az eljárást. Ezzel biztosítható, hogy az alapvető jogok biztosa olyan esetekben is érdemben tudjon fellépni a sérelmezett gyakorlattal szemben, amikor nem a szervezet közhatalmi tevékenysége, hanem a sértettek nagy száma és a jogsértés súlya indokolja az intézkedést.
A törvényjavaslat nem változtat azon, hogy az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a hatóság tevékenysége vagy mulasztása az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot okozott. A jövőben is széles körben nyitva áll tehát az ombudsmanhoz fordulás mindenki számára, aki a jogorvoslati lehetőségek kimerítése után úgy véli, hogy alapjogai sérültek. Az ombudsman azonban hivatalból is eljárhat abban az esetben, ha nagyobb számú személyt érintő visszásság veszélye áll fenn, azonban az érintett személyek közül senki nem fordult az alapvető jogok biztosához. A kialakult gyakorlatra és az alapjogok fejlődésére ad választ az a szabály, hogy hivatalbóli vizsgálatra egy alapvető jog átfogó vizsgálata céljából is sor kerülhet.
A törvényjavaslat - a gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel - egyértelműen szabályozza az ombudsman vizsgálati eszközeit. Hogy a vizsgálat valóban eredményes legyen, a törvényjavaslat előírja a vizsgált hatóság együttműködési kötelezettségét, valamint azt, hogy a vizsgálattal nem érintett szervezetek is kötelesek közreműködni, az ombudsman munkáját támogatni. Az együttműködés hiánya esetén ezt az ombudsman éves jelentésében külön jelezheti.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat részletesen rendelkezik arról, hogy milyen intézkedési lehetőségei vannak az alapvető jogok biztosának. A biztos a korábbiakkal megegyezően nem hatóság, így bírságolási, szankcionálási lehetősége nincs, intézkedései elsősorban arra irányulnak, hogy az általa feltárt esetekben a problémát az arra hatáskörrel rendelkező szerv orvosolja. Így amennyiben vizsgálata során megállapítja, hogy jogszabályi rendelkezés okozza a jogsértést, annak megváltoztatására tesz javaslatot. Ha pedig úgy látja, hogy a megfelelő jogszabályi rendelkezések alapján az adott szerv folytat helytelen gyakorlatot, úgy kezdeményezi ennek megszüntetését, vagy ajánlást tesz a felügyeleti szervnek. A vizsgált hatóság köteles az ajánlást érdemben megvizsgálni, és az azzal kapcsolatos álláspontjáról az ombudsmant tájékoztatni.
Az ombudsman fő fegyvere azonban természetesen a jövőben is a szűkebb és a tágabb értelemben vett nyilvánosság lesz, az Országgyűlés plénumához fordulás és a sajtónyilvánosság. Ennek ad keretet a biztos éves beszámolója, amelyben rendszeresen tájékoztatja a törvényhozó hatalmat az alapjogvédelem érdekében folytatott tevékenységéről, valamint az általa megtett kezdeményezések eredményeiről. A törvényjavaslat mindezek mellett a biztos hivatali szervezetéről, az alapvető jogok biztosának hivataláról is rendelkezik.
Az átmeneti rendelkezések között rendezi a törvényjavaslat a személyi kérdéseket. Ennek megfelelően a hivatalban lévő állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2012. január 1-jétől az alapvető jogok biztosaként folytatja a munkáját. A hivatalban lévő kisebbségi biztos, valamint a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa pedig a törvény erejénél fogva a hatálybalépést követően a helyettesi tisztséget tölti majd be.
Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az egységes ombudsmani rendszerről nemzetközi kontextusban. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága 1993 óta építi a nemzeti emberi jogi intézmények globális hálózatát, amelynek eddig nem volt magyar tagja, de 2010-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte az emberi jogi intézményként való elismerést. Az akkreditációs bizottság véleményében egyértelművé tette, hogy a legmagasabb fokozat, az A kategória elérésére akkor van mód, ha az ombudsman vizsgálati hatásköre kiterjed valamennyi alapjogra, illetve a nem állami szférára is. A törvényjavaslat ezekre az elvárásokra is figyelemmel van.
(13.40)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy következő lépcsőfok az alaptörvény által megkezdett, a közjogi rendszerünk megújítására irányuló folyamatban, olyan sarokkő, amely nemcsak megőrzi az alapjogvédelem egyik leglényegesebb intézményét, hanem továbbfejlesztve az alapjogvédelem terén elért eredményeket, megnyitja a lehetőséget a koncentráltabb és hatékonyabb működés előtt. Ehhez kérem az önök szíves támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
