DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Urak! Természetesen nem fogok tudni most azonnal mindenre válaszolni, hiszen nagyon sok minden elhangzott, de folyamatosan figyelemmel kísérték munkatársaim is az elhangzott észrevételeket. Néhány fő csomópontról szeretnék beszélni, arról, amely a törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott. Itt kell megjegyeznem, hogy Kállai Ernő biztos úr hozzászólásának az első négy percében foglalt érveivel szeretnék vitába szállni, mert azt követően kijelentette, hogy befejezte a szakmai érveit, és az azt követő hozzászólását nem akarom minősíteni, mert az mindkettőnk számára kínos lenne.
Az alaptörvénnyel való összhang merült fel többször a törvényjavaslat kapcsán. Az alaptörvény 30. cikke alapján az alapvető jogok biztosa lát el alapjogvédelmi tevékenységet, hozzáfordulhat bárki, ő vizsgálja ki az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat, ő számol be az Országgyűlésnek. A legitimációját erősíti, hogy az alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés j) pontja szerint személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
Két terület vonatkozásában a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, a jövő nemzedékek érdekeinek védelme tekintetében az alaptörvény helyetteseket intézményesít, akiket szintén az Országgyűlés választ, jelölésükről azonban az alaptörvény nem rendelkezik. A helyettesek az alaptörvény szövege szerint az adott jogok védelmét látják el, azaz saját feladattal, szakterülettel rendelkeznek, saját hatáskörrel azonban nem. A helyettes helyzete az Országgyűlés általi választás miatt viszonylag erős, de jellegében hasonló az egyes közjogi intézményeknél megjelenő helyettesekéhez, például a Kúria elnökének helyettese vagy az ÁSZ-alelnökök, azaz feladata az adott szakterületen az alapvető jogok biztosa munkájának segítése.
A helyettesek a két speciális terület védelmének megvalósítása érdekében az alapvető jogok biztosának munkáját segítő, szakosított munkát végeznek, amely biztosítja, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenységében a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a jövő nemzedékek érdekei fokozott hangsúlyt kapjanak, tehát álláspontunk szerint ebben a tekintetben a törvényjavaslat alaptörvénnyel való összhangja biztosított.
A következő kérdéskör volt a jövő nemzedékek érdekeinek védelme, pontosabban a védelmi szint kérdése. A vitában több felszólaló részéről elhangzott, hogy a törvényjavaslat ellentétes az Alkotmánybíróság által meghatározott visszalépés tilalmáról szóló elvvel. A visszalépés tilalma az Alkotmánybíróság szerint azt jelenti, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen, és az elérni kívánt céllal arányos. Az Alkotmánybíróság azonban azt is kimondta, hogy a környezetvédelem elvi alapjainak és módszereinek megválasztásában az állam szabad, és szabad annak meghatározásában is, hogy a környezethez való jog tartalmát adó sajátos állami kötelezettségből milyen konkrét jogalkotási és kormányzati teendők származnak. Az állam nem élvez azonban szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje.
A fentiek alapján a visszalépés tilalma aligha értelmezhető olyan követelményként, amely megakadályozza, hogy a környezetvédelem más szervezeti formában valósuljon meg, ha az ugyanolyan vagy hatékonyabb védelmet garantál.
Ezek után nézzük a zöldombudsman hatáskörének a kérdését! Az alaptörvény maga rendelkezik az egységes biztosi rendszer létrehozásáról. A törvényjavaslatban az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az alapvető jogok biztosának hatásköre egyesíti a korábbi három országgyűlési biztos hatásköreit, ezáltal az eddiginél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kapnak az alapvető jogok. A hatáskörök egyesítése miatt szükségessé vált azok egységesítése és racionalizálása is.
A hatáskör-átrendeződés a következők szerint foglalható össze: a korábban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa által ellátott hatáskörök nagy részét az alapvető jogok biztosa veszi át. Ilyen elsősorban a hatóságok tevékenységének vizsgálata, a visszásság megszüntetésének kezdeményezése, ajánlás a felügyeleti szervnek, jogszabály-véleményezés, közmeghallgatáson való részvétel. Az alapvető jogok biztosának hatásköre kibővül a hatóságnak nem minősülő szervek vizsgálatával. Ez lehetőséget ad arra, hogy a korábban a zöldombudsman hatáskörébe tartozó nem hatósági szerveknél folytatott vizsgálatok lefolytathatók legyenek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kivételes vizsgálat során nem lehet a nem hatósági szerveknél, tehát nem hatóságoknál helyszíni ellenőrzést folytatni, amire a zöldombudsmannak lehetősége volt.
A környezetet károsító tevékenység észlelése esetén a zöldombudsman közvetlenül felhívhatta a károsítót a tevékenység megszüntetésére, ennek hiánya esetén pedig a bírósághoz fordulhatott. A törvényjavaslat alapján az alapvető jogok biztosa a környezetvédelmi hatóságokhoz fordulhat, amelyek a törvény szerint az eljárást kötelesek haladéktalanul megindítani, így gyorsabb és hatékonyabb eljárásra kerülhet sor, ami építhet a hatóságok szélesebb anyagi és szakértői bázisára.
Egyes, a törvényjavaslat alapján megszűnő hatáskörök az ombudsmani intézménytől egyébként is idegenek voltak, ezért azok megszűnnek. Ilyen például az egyértelműen kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskör, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményében képviselt magyar álláspont kialakításában való részvétel. Egyes, a törvényjavaslat alapján megszűnő hatásköröket más alkotmányos szervek jelen pillanatban is ellátnak, így a környezetet károsító személlyel szembeni kártérítési igényt az ügyész és a miniszter is érvényesítheti, környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy kérdéskört szeretnék érinteni, ami több kritika tárgya volt, ez az alapvető jogok biztosának hatásköre az ügyészségi nyomozással kapcsolatban.
A változás oka, hogy az ügyész, amikor nyomoz vagy nyomoztat, azt a vádemelés céljából teszi, így a tevékenységének egyértelmű elválasztására nincs mindig mód.
(17.20)
A közváddal kapcsolatos funkció viszont olyan tevékenység, amelynek az alapvető jogok biztosa általi vizsgálatára semmiképpen nem kerülhet sor. A gyakorlatban egyébként nem is volt jellemző, hogy az ombudsman vizsgálja az ügyészséget.
Tisztelt Ház! Ezekben próbáltam összefoglalni a főbb kritikákkal szembeni álláspontunkat. Természetesen minden egyes módosító javaslatot meg fogunk vizsgálni, meg fogunk fontolni, és köszönöm azoknak a támogatását, akik támogatták a törvényjavaslatot. Felhívnám azért az ellenzék figyelmét arra, hogy kicsit szelektív a hallásuk, amikor az ombudsmanok véleményét idézik ebben a vitában, hiszen mintha nem akarnák meghallani, hogy az országgyűlési biztos - tehát az a személy, aki jelenleg, ebben a pillanatban az alkotmányos intézmény képviselője - támogatja az alapvető jogok biztosáról szóló törvény elfogadását, míg a külön biztosok valóban nem támogatják.
De kérem, hogy ne szelektáljanak ilyen értelemben az érvek között, természetesen minden biztos véleménye fontos ebben az ügyben, de az a biztos, aki folytatni fogja ezt a tevékenységet, az támogatja a törvényjavaslatot, és nem visszalépésként értékeli. (Dr. Steiner Pál közbeszólása.) A törvényjavaslat szerint az országgyűlési biztos jogutódja az alapvető jogok biztosa lesz, pontosabban az alapvető jogok biztosa tölti be ezt a feladatot. (Novák Előd: Ok-okozat.)
Tehát azért az egy fontos szempont, hogy az, aki az elmúlt években ezt a tevékenységet végezte, és aki várhatóan a jövőben is végezni fogja, az még egyszer mondom: nem visszalépésként, az alapjogok védelmének visszalépéseként éli meg vagy értékeli ezt a törvényjavaslatot, hanem még az alapjogok védelmének bővítését látja benne, és különösen nem talált alkotmányossági kifogást a törvényjavaslattal szemben. (Novák Előd: Ok és okozat.)
Tehát nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és köszönöm, ha méltányosan figyelembe veszik az itt elhangzott érveket.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
