DR. STEINER PÁL
DR. STEINER PÁL
DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr a megtisztelő segítséget. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Urak! Ma még működik az ombudsmani rendszer. A vonatkozó törvény megalkotásakor az előterjesztő a következőkkel indokolta a független intézmény létrehozását: “A jogállamiság alapvető kritériuma, hogy az államhatalomnak meghatározott normák között kell működnie, és ezt az államhatalom által kialakított önellenőrző mechanizmusok működtetésével is elő kell segíteni. A demokratikus állami hatalomgyakorlás esetében ugyanis politikai közérdek az államhatalom ellenőrzése és az állampolgár, illetve az állam viszonyaiban az utóbbi, az állampolgár számára hatékony védelem megteremtése.” Köznyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy a hatalomnak az emberekkel nem lehet packáznia, nem lehet önkényeskednie, nem lehet túlkapásokat megvalósítania, nem lehet hanyagolni a jogaikat. Az Alkotmánybíróság az idevonatkozó értelmezéseiben ezeket a jelenségeket visszásságoknak hívja.
Ha ez a rendszer kialakul, akkor ezeknek a visszásságoknak a kezelése, az állampolgárok jogainak a védelme jelentősen centralizálódik. Az önök alaptörvénye több területen, az adatvédelemben, a kisebbségvédelemben, a jövő nemzedékek és a környezet védelme tekintetében felszámolja, illetve gyengíti ezt az ellenőrző mechanizmust, annak ellenére, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a külön biztosok fontos szerepet töltenek be a végrehajtó hatalommal szemben, az állampolgárokat az állammal szemben megillető védelem megteremtésében.
Éppen nemrégiben szembesült azzal a kormány, hogy az általa lefolytatott és óriási fegyverténynek beállított nemzeti konzultáció során a “személyes adatok kezelése” bizony törvénysértő volt. Persze az erre felelő azonnali kormányzati kommunikáció nem mulasztotta el a szokásos személyeskedést. Az a kérdés, hogy az ombudsmani intézmény meggyengítése után fenntartják-e azt a gyakorlatot, hogy ha az alapvető jogok biztosa a kormánypártoknak ad igazat, akkor független, ha fordítva történik, akkor pedig elfogult, és személyes oka van a tiltakozásra.
(A jegyzői széket dr. Szűcs Lajos foglalja el.)
Ez a kérdés nem véletlen. Az előttünk lévő törvényjavaslat ugyanis az alapvető jogok biztosának újraválasztását teszi lehetővé. Önmagában ezzel nem lenne nagy probléma, ha nem kellene alappal tartani attól, hogy a biztost az elfogulatlan eljárásban az újbóli megválasztását megelőző politikai erőviszonyok befolyásolhatják. Az ombudsman újraválasztásához fűződő érdeke érvényesítésére való, esetlegesen elfogultságot eredményező törekvését a legegyszerűbben törvényi garanciával lehet kivédeni. Rendben van, ha az ombudsman újraválasztható, de pártatlanságának egyelőre az lehet a garanciája, ha a törvény az újraválasztást nem közvetlenül az előző mandátum után, hanem csak később teszi lehetővé. Módosító javaslatom azt biztosítja, hogy az alapvető jogok biztosának olyan személyt ne lehessen megválasztani, aki a megelőző négy évben már betöltötte a biztosi tisztséget.
Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatos módon az eddig önállóan működő, meghatározott alapjogokat védő független biztosi intézmény megszűnik. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, a jövő nemzedékek jogai és a környezetvédelem alapvető jogának érvényesülését ma már csak az alapvető jogok biztosának helyettesei e minőségükben hivatottak fokozottan figyelemmel kísérni.
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezése szabályozza a jogutódlást a hivatal és a tisztségek tekintetében. A hivatalban lévő biztosi megbízatást nem érinti a törvény, az összeférhetetlenségre, az illetményére és juttatásokra, a vagyonnyilatkozatra, a mentelmi jogra és a megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat azonban rá is alkalmazni kell. A korábbi önálló biztosok, akik 2012. január 1-jétől a helyettesek tisztségét töltik be, személyükben még nem változnak, de megbízatásuk az új törvény szerint szűnhet meg január 1-je után.
Ez a szabály legalább személyi garanciát nyújt, az viszont már mégis furcsa, hogy államtitkári juttatásokra lesznek jogosultak az alapvető jogok biztosának helyettesei és az új ombudsmani hivatal vezetője is. Az ombudsmani hivatal új vezetőjének juttatását emeli fel a törvény, ezzel pedig a főtitkárt az alapvető jogok biztosa helyetteseinek rangjára emeli. Ez egyrészt nem áll összhangban a takarékosabb állami működés állandóan hangoztatott alapelveivel. Nyilván látni fogjuk, hogy ki az a személy, akinek főtitkárként több fizetést kell adni, mint ahogyan az eddig volt. Azt remélem, hogy mégis elfogadják a módosító javaslatomat, amely az illetmény mértékében is kifejezi a helyettesek és a főtitkár közötti hierarchiát.
Az alapvető jogok biztosa helyettesének jogállása tekintetében még egy furcsasággal találkozhatunk a törvényjavaslatban. Furcsaságot mondok, pedig az alaptörvénnyel való ellentétet is mondhatnék. Az alaptörvény 30. cikkének (3) bekezdése szó szerint a következőket mondja: “A helyettesek a jövő nemzedék érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.” Nem figyelemmel kísérik, hanem ellátják. Kérdezem én: hogyan? A helyettesek a feladatkörükbe tartozó területen ugyanis csak arra jogosultak, hogy kezdeményezzék az alapvető jogok biztosának eljárását. A helyettesek még azzal az önálló joggal sem rendelkeznek, hogy felvilágosítást kérjenek valamely szervtől. A helyetteseket a törvényjavaslat még olyan jogosítvánnyal sem ruházza fel, olyan tevékenységre sem jogosítja fel, amelyet az ombudsman munkatársai is gyakorolhatnak. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy akár önök, akár én is kezdeményezhetem az ombudsman eljárását, ugyanúgy, ahogy a helyettesek, a biztos erre vagy megindítja a vizsgálatot vagy nem.
(14.50)
A helyettesek a korábban meglévő speciális jogi eszközeikből semmit nem tartanak meg. Az új hivatal felépítésébe és működtetésébe a helyettesnek semmilyen beleszólási jogot nem engednek. Ilyen szabályozást nem lehet elfogadni. A helyettesek jogait feltétlenül ki kell bővíteni, meg kell őket erősíteni, különben a szerepük csak díszletnek lesz elegendő, a törvény pedig nem fog megfelelni az önök által igen tisztelt alaptörvénynek.
Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a hatályos szabályozásnál jóval részletesebben írja le a biztos eljárására, a vizsgálatra, az intézkedésre, a jelentésre vonatkozó rendelkezéseket. A törvényjavaslatban több újdonság is található. Bevezet például egy kivételes eljárást, amely a hatóságnak nem minősülő szervezetre vonatkozik. Ha a szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, lesz statisztikai nyilvántartás az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről. E rendelkezések elfogadhatóak.
Ugyanakkor a törvényjavaslat szűkíti az alapvető jogok biztosa által vizsgálható szervek köré. Kiveszi a javaslat a vizsgálható szervek köréből a választási szerveket, amelyek tekintetében a törvényjavaslat semmilyen indokolást nem tartalmaz, annak ellenére, hogy a választási szervek tevékenysége a választójoggal kapcsolatos visszásságokat eredményezhet. Költői lenne a kérdés, de nagyon is gyakorlati: vajon miért van erre szükség?
Vagy ennél kirívóbb szabály az is, hogy az alapvető jogok biztosa az ügyészség tevékenységét egyáltalán nem vizsgálhatja. Hogy is van ez? Nyomozó hatóságként eljáró ügyészség tekintetében a szűkítés különösen indokolatlan, hiszen fontos garanciális szabály vész el, ha az ügyészi nyomozás során jogszerűtlenül elrendelt kényszerintézkedések ellen vagy más visszásság ellen a biztos nem tud fellépni.
Nem állítom, hogy nem értem. Értem, hisz éppen a napokban folyt a vita a büntetőeljárásokat érintő változásokról. Ha a gyanúsítottat az ügyészség védő jelenléte nélkül fogja kihallgatni, az ügyészség nyomozóhatósági eljárása nem vizsgálható az ombudsman által. Egyetért ezzel a jelenlegi ombudsman? - aki éppen azt szorgalmazta, hogy a hatáskörei ezekben az ügyekben bővüljenek.
Meg kell említeni továbbá azt, hogy nem tudjuk, bár az ombudsman úr azt mondta, hogy Európában ez a lényeges rendszer, mégsem tudjuk, hogy mit szól ehhez Európa, és lehet, hogy úgy járunk ezzel is, mint a velencei bizottság jelentésével.
Végül szeretném elmondani, tisztelt Országgyűlés, önöknek, hogy az alkotmányügyi bizottságban folyó vita, ha azt vitának lehetett nevezni, előrevetítette, hogy hogyan lesz a jövőben. A jövő nemzedékek biztosának véleményét a bizottság unottan, érdeklődés nélkül, kérdés nélkül hallgatta. Jóri adatvédelmi biztos úr levelét szóra sem méltatták. Az állampolgári jogok biztosa viszont egy indokolás nélküli, feltétlen nyilatkozatot adott ki, három sorban, hogy minden jó ebben a törvényben.
Mutatja a jövőt az is, hogy a jövő nemzedék és a kisebbségek ezentúl nem védendő tárgyak lesznek, hanem beosztott hivatali feladat. Mutatja a jövőt az is, hogy az adatvédelem ezentúl a miniszterelnöké. Mutatja a jövőt az is, hogy nem kell egyeztetni, vitatkozni. Azt tudom mondani végezetül, hogy: épül tovább az orbáni vazallusi rendszer.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
