DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Magyarország Alaptörvényének VI. cikke a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozandó független hatóság által rendeli ellenőrizni.
A jelen törvényjavaslat az információs önrendelkezési jog és az információszabadsághoz fűzödő jogok érvényre juttatásának új, az alaptörvénynek megfelelő szervezeti kereteit állapítja meg. Emellett a javaslat az európai uniós tagságunkból következő jogharmonizációs kötelezettségek végrehajtása és a gyakorlatban felmerült jogi szabályozást igénylő kérdések rendezése érdekében újraalkotja a jelzett alapjogok gyakorlására vonatkozó szabályokat is.
A törvényjavaslat célja a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályok megújítása. Ez a megújítás az említett alapjogok érvényesítése terén elért eredmények megőrzésével és a szabályozás uniós követelményeknek megfelelő továbbfejlesztésével az alapjogvédelem és a hatékony állami működés együttes előmozdítása mellett történik meg. Az alapjogok gyakorlását illetően a javaslat megőrzi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló hatályos törvény alapvető rendszerét, és követi annak alapjogvédelmi megközelítését. Ugyanakkor az elmúlt közel két évtized alatt összegyűlt jogalkalmazói tapasztalat alapján lényegi változtatásokat is tartalmaz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következőkben bemutassam az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat által bevezetett változtatások lényegi elemeit.
Az új szabályozás egyik sarokpontja a személyes adatok védelmével és az információszabadsággal összefüggő feladatok ellátására létrehozott új szervezeti keret, amely szerint az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően az adatvédelmi biztos helyett független hatóság jár el az érintett alapjogok érvényesítése kapcsán. Mindez természetesen magával hozza mindazoknak a jogi, valamint a nyilvánosság erejét igénybe vevő eszközöknek a megfelelő módosítását is, amelyek a hatályos szabályozás alapján is az adatvédelmi biztos rendelkezésére állnak. Emellett a javaslat új, hatósági típusú eljárások létrehozásával tovább erősíti az érintettek jogait személyes adataik védelmével kapcsolatban, valamint a titokvédelem körében lehetővé teszi az adatok megalapozott minősítése feletti őrködést.
A törvényjavaslat az alaptörvény VI. cikkének megfelelően rendelkezik a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző független hatóság létrehozásáról és feladatairól. E tekintetben a javaslat rendelkezései sarkalatosnak minősülnek. Az újonnan létrehozott autonóm államigazgatási szervként működő hatóság neve kettős feladatkörének megfelelően a törvényjavaslat szerint nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság.
A hatóság függetlenségét az alaptörvény alkotmányos szintre emelte. Az ebből, valamint a tárgykört szabályozó európai uniós normákból fakadó, a hatóság függetlenségére vonatkozó követelményt a törvényjavaslat több oldalról is támogatja. Ezt a függetlenséget szolgálja a hatóság szervezetére és költségvetésére vonatkozó szabályozás, a hatóság feladatkörének és hatósági eszközeinek megállapítása, az elnök jogállásával, kinevezésével és megbízatási idejével kapcsolatos rendelkezések, továbbá a szigorú összeférhetetlenségi szabályok is.
Az új típusú független hatóság számára a törvényjavaslat az imént elhangzottaknak megfelelően új jogi eszközöket is a rendelkezésére bocsát annak érdekében, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűzödő alapjogok érvényesíthetősége átlátható és kellően hatékony legyen. Ennek megfelelően a javaslat a hatóság eljárásai körében szabályozza a hatóság vizsgálati eljárását, az adatvédelmi és titokfelügyeleti hatósági eljárást, a hatóság perindítási jogát, az adatvédelmi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárást és új típusú hatósági szolgáltatásként az adatvédelmi audit lefolytatását.
Az új szabályozás megőrzi az adatvédelmi biztos alapvetően ombudsmani típusú eljárását, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban sok esetben ez a formális közigazgatási eljárásnak nem minősülő vizsgálat, illetve az ennek eredményeként az adatkezelő számára készített ajánlás és a nyilvánosság ereje is megfelelő eszköznek bizonyult a személyes adatok jogszerű kezelésének kikényszerítésére.
A törvényjavaslat rendszerében ugyanakkor újdonságként jelentkezik, hogy az említett vizsgálat lefolytatásának lehetősége mellett a hatóság érdemi hatósági jogosítványokat kap. Így amennyiben a bejelentést megalapozottnak tartja, az ombudsmani típusú eszközök alkalmazását követően vagy azok helyett hatósági eljárást is indíthat, erre a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében, illetve abban az esetben kerülhet sor, ha a nemzeti minősített adat minősítésének jogellenességét észleli.
A javaslat szerint a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogokkal kapcsolatban, ha az nem függ össze a nemzeti minősített adat jogellenes minősítésével, a hatóság nem hatósági eljárást folytat le, ezekben az ügyekben az imént említett ombudsmani típusú vizsgálódásra van lehetősége, illetve annak sikertelensége esetén bírósághoz fordulhat a jogérvényesítés érdekében.
Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat alapján mind a személyes adatok védelmével összefüggő jogok, mind a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesítése lehetséges közvetlenül bíróság előtt is az érintett, illetve az adatot igénylő által.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A javaslat által létrehozott független hatóságra vonatkozó szabályozás lényegi elemeinek, valamint az eljárási rend főbb csomópontjainak ismertetéséből egyértelműen kitűnik, hogy az alaptörvény VI. cikkében garantált személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog érvényesülése fölött őrködő új független szervezetet a számára biztosított hatékony eszközök és az átlátható eljárásrend alkalmassá teszik arra, hogy az alaptörvényben rögzített feladatának eleget tegyen.
(17.30)
A javaslat azonban a hatóság jogállására, szervezetére és eljárására vonatkozó mérföldkőnek számító új szabályok mellett az érintett alapjogok, tehát a személyes adatok védelméhez való jog és közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének a részletes szabályai tekintetében is él néhány változtatással a hatályos szabályozáshoz képest. E változtatások nagyrészt kisebb súlyúak, és a jogalkalmazói gyakorlatban kikristályosodott elveket és tapasztalatokat tükrözik, egyes esetekben azonban a hatályos szabályozás megközelítésén túlmutató érdemi változtatásokról van szó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy külön is kiemeljem a törvényjavaslat által bevezetett legfontosabb újdonságokat. Az Európai Unióban való tagságunkból következően a vonatkozó kötelező uniós jogi aktusoknak való megfelelést e törvényben is biztosítani kell. Erre tekintettel a törvényjavaslat az adatvédelmi irányelv rendszerének megfelelően szabályozza a személyes adatok kezelésének jogalapját, és a magyar adatvédelmi rendszerben hagyományos kötelező és hozzájáruláson alapuló adatkezelést kiegészíti az adatvédelmi irányelv szerinti speciális lehetőségekkel is. Ezzel párhuzamosan további garanciákat ír elő a javaslat az érintett jogainak biztosításával kapcsolatban, ideértve a tájékoztatás szabályait és az adattovábbítási nyilvántartás vezetését, a zárolás és az adatmegjelölés szabályozását, valamint annak érdekében, hogy az immáron törvényi szintre rögzített adatkezelési elvek maradéktalanul érvényesülhessenek.
Szintén az adatkezelési elveknek való minél teljesebb megfelelést szolgálják azok a rendelkezések, amelyeket a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározat átültetése érdekében tartalmaz a javaslat. Ezek az új szabályok lehetővé teszik az adatkezelés korlátozását, valamint külön garanciákat állapítanak meg az adattovábbítással kapcsolatban. Az érintett jogai kapcsán a javaslat a hatályos szabályozásnál részletesebb előírásokat állapít meg az előzetes tájékoztatás követelményével kapcsolatban. Emellett az érintettet az információs önrendelkezési jog alapján megillető egyéb jogosultságok és jogérvényesítési eszközök, kiegészülve az adatvédelmi hatósági eljárás lehetőségével, továbbra is adottak, mármint az érintett számára. Így az adatkezelés jogalapjának bővítése mellett továbbra is fennmarad, sőt egyes pontokon tovább is fejlődik a magyar adatvédelmi szabályozást Európa élvonalába emelő, az információs önrendelkezési jog védelmét középpontba helyező megközelítés. A javaslat létrehozza a belső adatvédelmi felelősök konferenciáját. Ezen a hatóság által koordinált fórumon alkalom nyílik az adatvédelmi gyakorlat összehangolására és a jogalkalmazói tapasztalatok megosztására is.
A konferencia létrehozásának célja többek között a belső adatvédelmi felelősök tevékenységének szakmai támogatása, a szervezeten belül betöltött szerepük erősítése, ennek révén pedig az érintettek jogainak hatékonyabb védelme.
A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó általános szabályok körében a javaslat főbb vonalaiban követi a hatályos szabályozást, azonban mind a közérdekű adat, mind a közérdekből nyilvános adat tartalmát pontosítja, illetve a jelenlegitől részben eltérően állapítja meg. Ebben a körben az új meghatározások az állam működésének átláthatósága érdekében egyértelművé teszik, hogy a közfeladatot ellátó szervek kezelésében álló és az e tevékenységükkel összefüggésben keletkezett, személyes adatoknak nem minősülő adatok megismerhetők. Az átláthatóságot elősegítendő a javaslat tartalmaz egy példálózó felsorolást is, amely az imént idézett szabályhoz kapcsolódva meghatározza azokat az adatokat, amelyek a törvény erejénél fogva nyilvánosak akkor is, ha nem minősülnek ugyan közérdekűnek, mert például személyes adatokról van szó, a közfeladatot ellátó szerv működésének megismerhetősége szempontjából azonban a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebbnek bizonyul az érintett személyes érdekeinél.
A törvényjavaslat által kialakított szabályozás illeszkedik az információs társadalom teremtette új szabályozási környezetbe is, és ennek megfelelően olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek az internet korában megszokottá vált igényekhez képesek igazítani a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesítését. Ebben a körben feltétlenül ki kell emelni, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó, az állam tevékeny szerepvállalását igénylő közzétételi kötelezettsége is a jelen javaslatban kapott helyet. Ez jelzi azt a szoros kapcsolatot, amely a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog és az ezt elősegítő elektronikus közzététel között fennáll.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló imént ismertetett törvényjavaslat a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát szolgáló hatályos szabályok megújításával biztosítja az érintettek számára a kiszámítható és hatékony jogvédelmet, az adatkezelő számára az átlátható és követhető szabályokat, az állami szervek számára pedig a hatékony és jogszerű működés kereteit.
A javaslat megőrzi az adatvédelem és az információszabadság terén elért vívmányokat, az ezek felett őrködő új szervezetként pedig az alaptörvényből következő sarkalatos szabályokkal létrehozza a független nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóságot, az adatvédelmi biztos intézménye helyett.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az új szabályozás által követett megközelítéssel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
