NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, meglepődtem egy kicsit, azt hittem, hogy a KDNP vezérszónoka következik, de aztán hamar rájöttem, hogy nemhogy vezére, már képviselője sincs az ülésteremben.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy stílszerűen adatvédelmi biztos úrtól egy idézettel kezdjem beszédemet, hiszen azt hiszem, itt mindannyiunk közül ő ért a legjobban a témához, ennek ellenére ő már nem szólhat hozzá ebben a vitában, nem nyomhat kétperces gombot; és ahogy az arcára tekintettem például a Fidesz vezérszónoklata alatt, fizikai fájdalmat okozhatott neki néhány hozzászólás. Alapelvként teljesen egyet tudunk érteni adatvédelmi biztos úrral abban, hogy “A törvényjavaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény jelenleg hatályos 1. § (1) bekezdésétől eltérően nem tekinti a szabályozás céljának azt, hogy személyes adataival fő szabályként mindenki maga rendelkezhessék. Ezért megállapítható, hogy a törvényjavaslat nem építi, hanem bontja az információs önrendelkezési jogot.”
Ez után a mottó után, engedjék meg, hogy rávilágítsak arra, hogy ez a már többször hivatkozott irányelv szerinti független adatvédelmi hatóság jelenleg ma Magyarországon elvileg az adatvédelmi biztos, akit az Országgyűlés kétharmados többséggel 2014. szeptember 29-éig terjedő mandátummal választott meg. Ezzel szemben az új hatóság, a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság 2012. január 1-jével kerül felállításra, amely sérti az adatvédelmi biztos mint az idézet általi felügyelő szerv függetlenségét, hiszen a tervezet 40. §-a szerint a hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki egyenesen kilenc évre, ahogy ezt már megszokhattuk itt a saját embereik bebetonozása kapcsán. Tehát az eddigi, az Országgyűlés általi kétharmados többséggel történő választással szemben, a függetlenséget megszüntetve tulajdonképpen kormányzati intézménnyé degradálják az adatvédelmi biztosnak, mondhatnám, hogy a jogutódját, de sajnos nem mondhatom, ugyanis az új törvény szerint a hatóság nem jogutódja a jelenlegi országgyűlési biztosnak. Természetesen erre is egy módosító javaslattal rávilágítunk, és igyekszünk javítani az előttünk fekvő tervezeten, hiszen éppen az előbbiek miatt a tervezet nem határozza meg a jelenlegi adatvédelmi biztos irodájában dolgozók munkajogi jogutódlásra vonatkozó szabályait, így alkalmas arra, hogy az adatvédelmi biztos irodájában dolgozó köztisztviselőkben bizonytalanságot keltsen jogviszonyuk folytonosságát illetően. Elfogadhatatlan az a törvényi rendelkezés hiánya, amely e jogutódlást kimondaná. Ez a helyzet olyan nyomásgyakorlásként is értékelhető, amely sérti az adatvédelmi biztos függetlenségét.
Biztos úr szerint a 65. § (1) bekezdés i) pontjánál indokolatlan az adatvédelmi nyilvántartás adattartalmaként nevesíteni az alkalmazott adatfeldolgozási technológia leírását. Sem jogharmonizációs kötelezettség, sem az ésszerűség nem követeli meg, hogy az adatkezelő minden esetben technológiai leírást mellékeljen a bejelentéshez. Ez egyrészt indokolatlan adminisztratív terhet róna rá, másrészt a technológia részleteinek nyilvánosságra hozatala szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sérthet. Ezzel maximálisan egyetértünk, azonban nem eshetünk a ló túlsó oldalára sem, amikor országgyűlési képviselőként sem férhetünk hozzá ahhoz a technológiához, ha lehet ezt úgy nevezni, amit például a szociális konzultáció kapcsán alkalmaznak, hiszen éppen a mai nap folyamán kíséreltem meg betekintést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál a szociális konzultációnak nevezett propaganda és adatgyűjtés visszásságaiba. Hiszen mi azt gondoljuk, hogy ez nem egy közvélemény-kutatás, arra sokkal inkább a Fidesz-fiókintézményként működtetett Nézőpont Intézetet használják, és tömik ki közpénzekkel természetesen. Mi azt gondoljuk, hogy ez egyrészt egy kormányzati propaganda, hiszen a kérdések és a válaszok is már tulajdonképpen determinálják a végeredményt, hanem elsődlegesen egy adatgyűjtés. Igen, a Kubatov-botrány óta nem csoda, hogy ezzel a gyanúperrel élünk, és különösen akkor, amikor egyszerűen vonalkódokat ragasztanak már szinte az emberekre, a következő talán az lesz, hogy mint a kutyákba, csipeket építenek, és így követik nyomon a mozgásunkat ebben a kubatovi-orwelli világban.
Bizony Kubatov Gábor egy nagyon szörnyű képet festett le. Mint ahogy a mai MTI-hír is fogalmaz: “A 2010-es országgyűlési választások előtt olyan hangfelvételek kerültek fel a világhálóra, amelyeken Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója többek között arról beszél, hogy a 2009-es pécsi időközi választáson szinte mind a 38 ezer Fidesz-szavazót ismerték, nem csak a nevüket, de korukat, telefonszámukat, mobilszámukat, e-mail címüket, és még azt is, milyen erős támogatói a Fidesznek.” - írja az MTI. Hát, ennél azért egy kicsit többről van szó, azért mondjuk ki, mi fogalmazhatunk bátrabban és egy kicsit tényszerűbben is az MTI-nél, bár mentségükre szóljon, hogy leírták, hogy többek között ez derült ki. De többek között kiderült, hogy nemcsak a Fidesz szavazóit tartják nyilván, hanem azt is akár, hogy ki melyik más pártnak a szimpatizánsa, ahogy Kubatov Gábor fogalmazott: kik azok a komcsik, akik adott esetben nem a Fidesz jelöltjét támogatták, egyáltalán, hogy elmentek-e szavazni vagy nem. Mint ahogy most is, akár azt is nyilvántarthatják, hogy válaszoltunk-e a szociális konzultációra vagy nem.
Mi azt gondoljuk, hogy ennek véget kell vetni, annál is inkább, mert az MTI hírével szemben sokkal többről van szó, nemcsak egy pécsi egyedi esetről, hanem ahogy Kubatov Gábor elmondta, a Fidesz teljes vezetőségének jóváhagyásával működtették ezt a maffiarendszert tulajdonképpen, ezt a törvénytelenséget. Persze megtudtuk azt is, hogy a miniszterelnök úr már meg tudja különböztetni az e-mailt az SMS-től, fontos dolgok ezek is, de ennél még felháborítóbb az, hogy ilyen rendszert működtethetnek a Fidesz jelenleg is funkcióban lévő, el nem marasztalt pártigazgatója által, kimondottan a Fidesz vezetőjének jóváhagyásával. Egy ilyen rendszert működtetnek, és erre ki is képzik a fiatalokat, ahogy a Fidesznek talán a balatonszárszói maffiaüléséről kiszivárgott hangfelvétel is elmondta, hogyan tanították a fiatalokat, hogyan kell ezt a rendszert működtetni, és hogyan lesznek megfigyelve, hogy beléptek-e naponta ebbe a bizonyos választópolgári névjegyzékbe - önök csak VPN-rendszernek hívják ugyebár, bizonyára jól ismerik -, ahol nyilvántartják ezeket, és hogy kellő mennyiségű személyes adatot felvittek-e naponta. Ezt is ellenőrzi Kubatov Gábor, hencegett a pártközpontból, mint régen az orwelli világban.
Nos, amikor egy ilyen rendszerről kiszivárgott a hangfelvétel, hogy bizony országosan egy ilyet működtetnek, ami, mondjuk ki, egy botrány az adatvédelem és az információszabadság terén; az információszabadság terén elsősorban a szociális konzultációra vagy a nemzeti konzultációra gondolok, hogy botrány, hiszen nem férhetünk hozzá ennek az eredményeihez a mai napig. A miniszterelnök úr itt napirend előtt elmondta a saját megfogalmazásában, hogy mire is jutott ő a nemzeti konzultációban, milyen eredményei voltak, így nagyjából elmondta; de egy precíz, táblázatos formában a százalékos eredményeket a mai napig nem ismerhettük meg. Nemcsak azért, mert nem hozták nyilvánosságra, hanem amikor például a barikad.hu hírportál megkereste írásban a hivatalt, akkor azt mondták, hogy ezt nem hajlandók kiadni, a miniszterelnök úr elmondta, amit szükségesnek tartott. Ezt már a Miniszterelnökség is nyilatkozta, mert bárhol próbálkozott a hírportál, mindenhol elutasították. Sőt nekem, bár fogadott Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke, nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy a nemzeti konzultációnak, tehát még a korábbinak, nemhogy egy folyamatban lévőnek a kulisszatitkaiba szeretnék betekinteni, de még az előző, adófizetők pénzén lefolytatott nemzeti konzultáció eredményeibe sem enged bepillantást, hogy valójában milyen eredmények születtek ott. Azt gondolom, hogy igen, ez az információszabadsággal összefüggő óriási botrány, hogy ezt megengedheti magának.
Joggal várjuk el azt, miután ma én kudarcot vallottam, hogy egy vizsgálóbizottság foglalkozzon ezzel, hiszen megtehették, hogy nekem nem nyújtottak betekintést se az eredményekbe, se az adatfeldolgozás folyamatába, hiszen innen indultam az előbb, az adatvédelmi biztos egyik kifogásolt, 65. §-ra vonatkozó észrevételétől, hogy például ezeket a vonalkódokat hogyan rögzítik, és a politikai válaszokkal összefüggésben hogyan tárolják, milyen számítógépes nyilvántartással. Azonban különösen erősíti a gyanúnkat, hogy ebbe az adatfeldolgozási folyamatba nem engedtek betekintést, nemhogy rögzíteni nem, természetesen személyes adatokat nem kívántam én rögzíteni, de hogy betekintést sem engednek, hogyan szekennelik be például ezeket, hogy nekem el kell hinnem, hogy ezeket a bizonyos nyilatkozatokat úgy szkennelik be, hogy valójában kitakarják egy fekete kockával a vonalkódot, a személyes lakcímet, nevet, e-mail címet, aláírást, nohát, azt gondolom, hogy ez nem elfogadható, egy országgyűlési képviselőnek nem az a feladata, hogy ilyen dajkameséket elhiggyen. Ezért joggal fogalmaztuk meg, azt, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság tárja fel ezt, ha már képviselői jogállásról szóló törvényben biztosított jogainkkal nem tudunk élni, akkor nagyobb súllyal egy bizottság lépjen fel. Ehhez a képviselők egyötödének támogatása lenne szükséges. Nagyon kedves az LMP, hogy ezt támogatta, de méretükből adódóan nem oszt, nem szoroz, hogy ők mit mondanak; viszont az MSZP és Jobbik képviselőinek együttes aláírása már elég kellene hogy legyen. Azonban, ahogy tavaly, egy éve is megakadályozták a Kubatov-botrány kivizsgálására tett vizsgálóbizottsági javaslatunkat, úgy most is elképesztő számunkra, hogy az általunk kezdeményezett vizsgálóbizottság feladatkörét nem hajlandók a Jobbik követelésére ezzel kibővíteni, pedig nekünk ez a feltételünk, és nagyon fájó számunkra, hogy a mai napig nem kaptunk igenlő választ. Remélem, Nyakó képviselő úr nem ment el végleg, mert erre még most is választ adhat. Nekem korábban személyesen olyan feltételeket támasztott, hogy adjunk be két javaslatot is az Országgyűlésnek, az egyikben kitérünk a Kubatov-listára is, a másikban a feladatkörben ezt nem szabjuk.
(18.30)
Hát majd a plenáris ülés eldönti, hogy melyiket támogatja. Ez egy újabb dajkamese. Nem értjük, hogy az MSZP-nek mi félnivalója van a Kubatov-botrány kivizsgálásától. Tudjuk, hogy Kubatov Gábor sok mindent tud, akár az MSZP-ről is, de hát fölhívtam a figyelmét arra is, épp a Barikád hírportál leplezte le azt a másik adatkezelési botrányt, amire éppen Kubatov Gábor hívta föl a figyelmet. Amikor saját maga lelepleződött, másnap rögtön a fideszes média, na persze a Kubatov-botránytól volt hangos, hanem egy bizonyos MSZP-s adatbázisról. Csak hát a Barikád hírportál ahogy visszakódolta ezt az eltorzított hangú videót, hogy kiderült Kubatov Gábor személyi asszisztense, a Szabad Európa csapat nevű kampánycsapatuk vezetője, most a neve nem is jut eszembe, de a Barikád hírportálon meg lehet találni, személyesen mondja el ezt az állítólagos MSZP-s adatbázisról szóló önfeltáró leleplezést.
No tehát, ebben az esetben azt kell hogy mondjam, tisztelt szocialista képviselőtársak, hogy nem buktak le, nincs mitől tartaniuk. Azt kérem, hogy támogassák a vizsgálóbizottságra vonatkozó javaslatunkat. Mint ahogy a másik feltételünkre rá is legyintettek, hogy igen, a szociális konzultációt követni kell egy mélyszegénységről szóló vitanapnak. Ezt korábban szintén nem támogatták, pedig Lázár János elhíresült mondása után, részben arról elnevezve a címet, indokoltnak tartottuk a vitanap megtartását. Ennek az lehetne a címe, hogy rosszabbul élünk, mint egy éve, vagy alcímként az, hogy “akinek semmije sincs, az annyit is ér?”
Nos, ezt a politikai vitanapot önök nem támogatták elsőre, pedig a szociális konzultációt követően indokolt lenne egy ilyen politikai vitanap megtartása. (Dr. Schiffer András közbeszólására.) Köszönöm, hogy az LMP ismételten támogatja, de ismételten nem oszt, nem szoroz - sajnos. A képviselők egyötödének aláírása kell, az MSZP képviselőinek aláírása kell. Ha nem csak a nevükben van szociális érzékenység, akkor kérem, hogy ezt támogassák. De ahogy mondom, ezt a feltételünket végül is másodszor, amikor ezt feltételül szabtuk az általuk kezdeményezett vizsgálóbizottságnak, elfogadták. Nagyon kérem, hogy a másik, általuk rémisztőnek tartott Kubatov-vizsgálatot is merjék bevállalni.
Továbblépve erről a botrányról, amit sajnos a mai napon sem sikerült betekintésemmel cáfolni, hogy itt ne lennének súlyos aggályok, hadd menjek tovább a törvényjavaslat elemzésében. Hiszen a beszédem elején ismertetetteken kívül van még néhány kimondottan szakmai hiba, amit egyébként már dr. Jóri András adatvédelmi biztos úr a korábbi időszakban is jelzett. Ennek egy részét, ahogy ma is elmondta, figyelembe vették és beépítették a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatba, de maradt néhány dolog, ami még várat magára. Ezek közül kigyűjtöttük azokat, amivel a Jobbik is egyetért, néhány módosító javaslatot ezekből is benyújtottunk. Adatvédelmi biztos úrtól levélben kértem és kaptam meg észrevételeit, de mivel végül maga itt személyesen is ismertette álláspontját, csak az egyik legfontosabbra hívnám fel a figyelmüket ismét.
A 61. § (3) bekezdése szerint a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság bírságot szabhat ki, ha jogsértést állapít meg. A bírság mértéke 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet. Most figyeljen a gazdagok kormánya! A szankció ugyanis akkor lehet hatékony, ha olyan mértékű hátrányt helyez kilátásba, amelynek elkerülése érdekében az adatkezelőnek érdekében áll a jogszerű adatkezelés feltételeinek biztosítása. Nem vitás, hogy a nagy adatbázisokat kezelő multinacionális vállalatok számára a tervezet szerinti bírság felső határa, tehát 10 millió forint nem jelent különösebben visszatartó erőt. Így a bírság felső határát egy nagyságrenddel nagyobb összegben, 100 millió forintban kellene megállapítani, erről szól az általunk benyújtott módosító javaslat, hiszen megfogadtuk adatvédelmi biztos úr ajánlását, a csehországi és szlovákiai adatvédelmi törvények hasonló rendelkezéseit.
Biztos úr kifogásolja és egyetértünk vele, hogy a tervezet nem állapítja meg részletesen, milyen szempontok szerint állapítja meg a hatóság a bírság mértékét. Azt gondolom, ez is idetartozik még ehhez a ponthoz. Persze, nem támogatjuk adatvédelmi biztos úrhoz hasonlóan a tervezetnek azon részét, hogy a nyilvántartásba vételért az adatkezelő ezután igazgatási szolgáltatási díjat kellene hogy fizessen. Nos, ahogy említettem, csak ezt az egy fontosabb pontot tartottam szükségesnek itt kiemelni, illetve egy kapcsolódó apróságot. Hiszen biztos úr levelét végül is eljuttatta, és itt ismertette a főbb pontokat az Országgyűlésben is.
Hadd térjek rá ezért egy másik szervezetre, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetre. Hiszen mi korrekten, akár politikailag ellenérdekű felek szakvéleményét is szoktuk tanulmányozni, még ha ők, mondjuk, az észrevételüket olyan barátian nem is küldik meg a Jobbik országgyűlési frakciójának természetesen. Nagyon bízom benne, hogy az LMP hasonló esetekben, amelyekben viszont a nemzeti jogvédelem erősebb, akkor bátran szemlézné a nemzeti jogvédő szervezetek munkáját. Valóban, a közérdekű adatokkal kapcsolatban a TASZ mélyült el inkább ezekben a kérdésekben.
A közérdekű adat fogalmának megváltoztatása következtében nem lesznek nyilvánosak a közpénzeknek a nem közvetlenül közfeladathoz kapcsolódó felhasználására vonatkozó ismeretek - hívja fel a figyelmet a TASZ. Teljesen egyetértünk ezzel, és a javaslat magas korrupciós kockázattal jár. Nehezebben lesz nyomon követhető a közpénzek felhasználása. A javaslat nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát példának okáért.
Egy másik pont, amit a TASZ kiemel, és amivel szintén azonosulunk, hogy súlyos visszalépést jelent az információs önrendelkezés terén, hogy a javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezeléskor a hozzájárulás kifejezett visszavonása után az alapkezelők akár üzleti érdekből tovább használják a személyes adatokat. A javaslat több más szabálya is az adatkezelők javára tesz engedményeket, az alapjogvédelem kárára. Például egy bankkal kötött hitelszerződés esetében ezentúl nem kell a hitelintézetnek külön hozzájárulást kérnie a hitelminősítés keretében lefolytatott vizsgálatról, és erről nem is köteles tájékoztatni az érintettet.
Az adatvédelmi biztos hivatalának felszámolása és az új hatóság felállítása egyes elemeiben sérti a Magyar Köztársaság számára előírt európai uniós kötelezettségeket. Nagy a valószínűsége, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mert az adatvédelmi biztos távozásának mandátumának lejárta előtti kikényszerítése sérti az uniós jogban előírt adatvédelmet felügyelő intézményekkel szemben támasztott függetlenség követelményét. Nos, teljességgel egyetértünk a megállapítással. Azzal már kevésbé, hogy ezt az európai uniós elvárások miatt nem tűrhetjük, természetesen. De ha már a TASZ ez alapján fogalmazta meg, és ha már a kormányzat számára is mindig oly sokat jelent, hogy mit vár el az Európai Unió, akkor legyenek szívesek figyelembe venni azt a szempontot is. Mindenképp felháborító, hogy sorozatban váltják le mandátumuk lejárta előtt a különböző tisztségviselőket.
Itt számos példát láthatunk arra az elmúlt egy évben, amikor akár egy hivatal vezérigazgatói tisztségét átkeresztelik igazgatóira vagy fordítva, csak azért, hogy azáltal megszűnjön úgymond a mandátum, és újból ki lehessen nevezni az új titulusú hivatalvezetőt. Tehát olyan kiskapukat látunk, amelyeket eddig itt a jogalkotást is megcsúfolva alkalmaztak, amire itt ismét látunk egy példát. Persze, kétségkívül legalább most megvárják, és egy egész komoly, nagy átszervezés keretébe ültetik be a saját pártkatonájukat, nyilvánvalóan a Kubatov-lista alapján választva, ahogy választják akár pályázatok elbírálásakor, akár bármilyen más értékeléskor is, ahogy döntenek a személyi kérdésekről.
Nos, még egy pontot a TASZ-tól hadd emeljek ki. Az új alaptörvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotását, a hatóságot leszámítva persze, nem köti minősített többséghez. Ez ma már itt elhangzott, de ehhez a kritikához valóban szeretnék csatlakozni. Ez nagyban megkönnyíti azért az állampolgárok megfigyelésének, valamint az állam titkainak növelését célzó jogalkotást. Ezért is kifogásoljuk ezt. A javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amivel az alaptörvényből fakadó, a jogkorlátozást lényegesen kibővítő szabályok hatása tompítható lenne. A javaslat gyengíti továbbá a törvény kódexjellegét. Fennáll annak a veszélye, hogy az információs jogok szabályozása követhetetlenül töredezetté válik még egy egyszerű állampolgár számára is, nem beszélve rólunk, képviselőkről, amikor már mi is küzdünk ezekkel a jogszabályokkal.
Persze, nem mindenben értünk egyet a TASZ-szal, most néhány pontot emeltem csak ki, biztos lesz itt olyan képviselőtársam, aki teljes egészében azonosulni tud ezzel természetesen. Van is néhány olyan kérdés, amiben természetesen a TASZ nem annyira járatos; például a Házszabályban. Hiszen azt is írják például, hogy sajnálatos, hogy a miniszter egy alapjogról rendelkező törvény sürgősségi tárgyalását kérte. A TASZ álláspontja szerint ez megnehezíti az alapos szakmai vitát. Nos hát, nem egészen járatos a parlamenti kiskapukban, természetesen, hiszen az, hogy sürgősségi tárgyalást kért, nem azt jelenti, hogy ennél gyorsabban tárgyalnánk bármilyen más javaslatot. Hiszen normál eljárás keretében is megtalálta a kormányoldal annak módját, hogy akár egy nap benyújtott alkotmánymódosítás vitáját még aznap lezárja, és a módosító javaslatok benyújtásának határidejét... - nemhogy még itt társadalmi vitáról beszéljünk természetesen vagy bármiféle szakmai vitáról.
Ezt a javaslatot június 17-én nyújtották be, annak ellenére, hogy sürgőséggel tárgyaljuk.
(18.40)
Tehát még relatíve örülhetünk, már csak annak is, hogy itt valóban egy kormányzati előterjesztésről van szó és nem egy újabb kijátszásról, ahogy szokták azt egyéni képviselői indítványként.
Nos, tisztelt Országgyűlés, összefoglalva: a javaslat egyértelműen az információs hatalommal rendelkező állam és üzleti szféra számára jelent kedvező elmozdulást a hatályos szabályozáshoz képest. A kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állam titkainak körét tágítja, és az ezek feletti független felügyeletet szünteti meg.
Hegedűs Lorántné képviselőtársammal a közös módosító javaslatainkról részben még most, részben pedig főként a részletes vitában kívánunk bővebben beszélni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
