NYAKÓ ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Kedves Államtitkár Úr! Ellenzéki képviselőként sem állítom, hogy az előttünk lévő, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvényjavaslatnak nincsenek helyes rendelkezései, nincsenek támogatható szabályai. Vannak, mégpedig azok a rendelkezések, amelyek a hatályos adatvédelmi törvény részét is képezték.
A hatályos adatvédelmi törvényünk ugyanis magas mércét állított az adatkezelést szabályozó törvények elé, az adatkezeléssel vagy adatfeldolgozással foglalkozó szerveztek elé. Magas volt ez a mérce, amelynek az Alkotmánybíróság eddigi tiszteletre méltó gyakorlata és a mindenkori adatvédelmi biztosok működése mindig is érvényt szerzett. El kell ismerni, hogy a személyes adatok védelme szempontjából a törvény hatékonyabban töltötte be a rendeltetését, kevésbé volt hatékony a közérdekű, illetve a közérdekű nyilvános adatok megismerhetőségével kapcsolatban.
Új törvény megalkotásának akkor van értelme, ha az a hatályos szabályozásban lévő jogintézmények működésének hatékonyságát segíti elő, de semmiképpen nem teszi lehetővé azt, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog eddigi védelmi szintje csökkenjen. A benyújtott törvényjavaslat pedig sajnos ezt eredményezi.
Tisztelt Ház! Azt már a kormánypárti képviselőtársaim új alaptörvénye elrendezte, hogy az információs önrendelkezési jog védelmének intézménye átalakuljon, megszűnjön a külön adatvédelmi biztos, helyette egy hatóság veszi át a feladatot. Mondhatják önök, hogy a hatóság lényegében azonos hatáskörrel rendelkezik. Erre most nem térnék ki, de arról most érdemes szót ejteni, hogy milyen lesz ez a hivatal, milyen lesz a hivatal vezetőjének jogállása.
Kezdjük azzal, hogy az adatvédelmi biztost az Országgyűlés választotta meg, a biztosra a köztársasági elnök tett javaslatot, így rendezve a tisztségnek a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét, ezzel szemben az új hivatal vezetőjének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot. Nem lehet kétséges tehát, hogy az új vezető erősen függ az őt javasoló miniszterelnöktől, erősen függ mindaddig, amíg a hivatalában marad. Ahhoz a miniszterelnökhöz fog kötődni a hivatal vezetője, akinek a személyes kérelmére küldte át a szociális konzultáció kérdőívét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala.
A tisztelt Ház falai között már szóvá tettem, hogy a kormány nem kevés közpénzen szociális konzultációt kezdett a 16 éven felüli, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokkal, és arra vártam a választ a kormányt képviselő államtitkár úrtól, hogy milyen törvényi alapja van annak, hogy a kérdőívek kiküldéséhez a megkérdezett személyek név- és lakcímadatát használják fel. Azt kértem, hogy az államtitkár úr jelölje meg, melyik az a törvény, amely lehetővé teszi bármely kormányzati szerv számára, hogy a kormány kíváncsiságát kielégítendő, kezelhesse a magyar állampolgárok személyes adatait. Az államtitkár úr azt válaszolta, hogy az én állításaimmal ellentétben a szociális konzultáció során a konzultációval érintett személyek személyes adatainak kezelését törvényi rendelkezés alapozza meg. Idézem: “A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (2) és (3) bekezdése rendelkezik erről a kérdéskörről.” Az államtitkár úr szerint, szintén idézem, “Az érintett törvényi rendelkezés alapján tehát bárki, magánszemély, közjogi tisztséget betöltő személy vagy állami szerv kezdeményezheti a központi szerv - ahogyan ön is említette - azon eljárását, hogy kapcsolatfelvétel céljából az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg.”
Azért tartottam szükségesnek ezt most felidézni, mert az imént hivatkozott törvény összhangban van a hatályos adatvédelmi törvénnyel. Összhangban van vele, ám a nemzeti kérdőív kiküldése mégsem a hatályos törvények szerint történt, hanem a miniszterelnök úr egyéni kérelmére.
Tisztelt Ház! Nem szokatlan a kormányzó pártoknak az az eljárása, hogy elképesztő ötleteik szerint értelmezik a törvényeket. Hogy mennyire igazam volt a parlamenti hozzászólásaimban, azt sajnos az élet bizonyította. Az adatvédelmi biztos ugyanis felszólította az adatkezelőt, hogy a szociális konzultáció keretében végzett személyes adatkezelést szüntesse meg. Egyértelművé vált, hogy a vonalkódos kérdőív személyes adatainak kezelése törvényellenes, mert alkalmas a polgárok politikai véleményének nyilvántartására, alkalmas arra, hogy a magyar állampolgárokat politikai véleményük alapján osztályozzák, személyes adataikat eszerint tartsák nyilván.
Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy tegyék le a ceruzát, nem akartam én eltérni nagyon a tárgytól, de úgy érzem, hogy az egész ügy és az egész ügy kezelése, azok a nemtelen támadások, amelyek az utóbbi időben az adatvédelmi biztos urat érték, nagyon is hozzá tartoznak ehhez a tárgykörhöz. Ahogy az már a hozzászólásom előtt is elhangzott, az előttünk lévő törvényjavaslat új jogalapot teremt a személyes adatok kezelésére, új, homályos, és nyilvánvalóan személyes adatok eddigi védelmét csorbító jogalapot.
Nem arról van szó, hogy a jogharmonizációs kötelezettségeink alapján nem kellene könnyebbé tenni, hogy valaki a jogos érdeke alapján egy szerződéses jogviszony kapcsán hozzájusson a másik szerződő fél személyes adataihoz, az ilyen megoldásokhoz azonban komoly garanciákat kell kapcsolni. Ezek a garanciák a törvényjavaslatból hiányoznak, ha pedig hiányoznak, akkor ez a törvény, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az önök alaptörvényével is ellentétes lesz. Ez a törvény nem védi megfelelően a személyes adatokat, ha pedig nem védi, akkor tartunk tőle, hogy esetleg majd talán önök akarják megvédeni. Úgy állunk majd a személyes adatokkal is, mint a nyugdíjjal, önök majd rendelkeznek róla helyettünk. Addig-addig védik, amíg a végén le nem nyúlják. Ha nem ez a tervük, akkor azt kérem, hogy fogadják be módosító javaslatainkat.
Adatvédelmi biztos úr, köszönjük szépen az eddigi munkáját. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem