SZILÁGYI LÁSZLÓ
SZILÁGYI LÁSZLÓ
SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Fenekestül felforgatja a termékdíjrendszert az előttünk fekvő javaslat, ami önmagában nem baj, természetesen. Többször kifejeztük mi is az igényünket azzal kapcsolatban, hogy nem teljesen jó ez a szabályozás, és az elmúlt 15 évben rengetegszer kellett már módosítani, és ráfért már egy átfogó módosítás is.
A koordinátorszervezeti rendszer nem működött teljesen megfelelően minden elemében, és ezért biztos vagyok benne, hogy hozzá kellett ehhez nyúlni, és ami még nagyobb baj, hogy a környezetvédelmi célokat nem értük el. Ezek a célok nem mások, mint hogy kibocsátáscsökkentést érjünk el minden termékdíjas kategóriában. Ez 15 év alatt soha egyetlenegyszer sem teljesült. Tehát változtatni kellett, de én azt gondolom, hogy nem ilyen módon kellett volna újraszabni a rendszert. Az államnak meg kellett volna hagyni egy nagyon erős szabályozó és még erősebb ellenőrző szerepet, de meg kellett volna hagyni a gyártói felelősség elve szerinti szabályozást.
Mindezek ellenére ez az államosítás, ami most zajlik, akár működhetne is. Ismerünk olyan példát, ahol az állam jó gazdája a hulladékgazdálkodásnak; Magyarországon is volt már ilyen, sajnos nem mondhatjuk el, hogy az akkor rendesen működött volna. A zárószavazás előtti indítvány több koherenciazavart is mutat, alkotmányos, uniós és versenyjogi problémákat vet fel, és a módosító indítványainkkal ezeket szeretnénk kiküszöbölni. Közös felelősségünk, hogy most, ebben a pillanatban módosítsunk az előttünk fekvő szövegen, és ne jussunk arra az állapotra, hogy néhány hónap múlva esetleg majd az Unió vagy az Alkotmánybíróság megsemmisít ebből bizonyos passzusokat. Nagyon komoly veszélyei vannak annak, hogy a régi rendszert már felborítjuk, nem kötik meg a koordináló szervezetekkel a hulladékgazdálkodási szerződéseket, viszont az új rendszer még nem működőképes alkotmányos vagy uniós problémák miatt.
Több módosító indítványt adtunk be azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezet indokolatlanul megnehezíti az egyéni teljesítést, magyarán azt, hogy a cégek a saját maguk kibocsátása után saját begyűjtő és hasznosító rendszert üzemeltessenek, a közös teljesítést pedig kizárja. Számunkra mind a kettő elfogadhatatlan, de gyorsan tegyük hozzá, hogy nem számunkra, hanem az uniós szabályozás filozófiájából ez abszolút nem vezethető le.
Az Európai Unió joga tiltja a diszkriminatív adóztatást, a mennyiségi korlátozásokat és az azzal azonos hatású intézkedéseket. Itt majd csak az a kötelezett gyűjthet majd, aki telephellyel rendelkezik, és így indokolatlanul hátrányba kerülnek azok a forgalmazók, akik Magyarországon telephelyet nem tartanak fenn.
Egy másik módosítócsomagunk arról szól, tisztelt Ház, hogy a törvényjavaslatban jelzett határidők betarthatatlanok.
(19.30)
Márpedig a felállítandó országos hulladékgazdálkodási ügynökség közbeszerzései mindenképpen meghaladják a közösségi értékhatárt, ezért nyílt nemzetközi tendereket kell majd lebonyolítani, s az itt megjelölt idő nem elegendő arra, hogy ezt rendesen megtegyük. Ez komoly baj lehet, ha ezeket a tendereket esetleg megtámadják, közbeszerzési döntőbíróság elé mennek, akkor újabb hónapos csúszások állhatnak elő, és így a hulladékgazdálkodási rendszerünk nem lesz működőképes.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A másik baj, hogy a kezdeti időszakban ez a bizonyos országos hulladékgazdálkodási ügynökség nem is tud majd tendert kiírni, hiszen nem lesz rá fedezete, ezért egy olyan módosító indítványt adtunk be, amelyik forrást biztosít az első negyedéves időszakra ennek a bizonyos OHÜ-nek. Kérem szépen, hogy támogassák. Hangsúlyozom, fedezetigazolás nélkül az OHÜ nem hirdethet majd közbeszerzést, és ez komoly probléma lehet.
Az egyik legnagyobb baja az előttünk fekvő törvénytervezetnek, hogy ellentmond a gyártói felelősség megállapítását és működtetését előíró uniós irányelveknek. Meg kell hagyni a vállalkozóknak és a kötelezetteknek azt a lehetőséget, és ezt az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló keretirányelv egyértelműen leszögezi, hogy a nevükben eljáró harmadik felek is megtehessék a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, és ha ez így marad, akkor könnyen lehet, olyan helyzetbe kormányozzuk magunkat, hogy az Unió infringement-eljárást indít a termékdíjtörvény miatt, mint ahogyan megtette ezt néhány évvel ezelőtt is.
Még egy nagyon fontos dolog van. Egy bizonyos fajlagos rendszerirányítási alapköltséget ír elő a jogszabály, amit annak az egyéni teljesítőnek is meg kell fizetnie, aki minden követelménynek megfelel, az utolsó grammig visszagyűjti a saját hulladékait, és hasznosítja is. Ezt, azt gondolom, indokolatlanul és diszkriminatívan teszi a törvényjavaslat, a rendszer-irányítási alapköltség fizetése alól mentesíteni kell az ilyen vállalkozásokat.
Azt gondolom, ez a jogszabály, ha így marad, alapvetően ellentmond a környezetvédelmi célnak, és komoly versenyjogi aggályokat vet fel.
Tisztelt Országgyűlés! Most még van egy pillanat, hogy ezeket a módosításokat megtegyük, és azt gondoljuk, ha ezeket megtesszük, akkor ez az országos hulladékgazdálkodási ügynökség egy sokkal csendesebb és békésebb terepen tud felállni, és nem lesz majd olyan helyzet néhány hónap múlva, hogy az Unió esetleg megszünteti ezt a rendelkezést.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)
