DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akartam két percben reagálni Gúr Nándor képviselő úr szavaira, mert elképesztő furcsaságokat mondott, maradjunk ennyiben, de majd a hozzászólásomban szeretnék rá kitérni.
(23.30)
Már a bizottsági vitában is valamennyi képviselőtársammal abban meg tudtunk egyezni, hogy a legfontosabb kérdés ma Magyarországon, vagy az egyik legfontosabb kérdés az, hogy sikerül-e azt a 3 százalék alatti hiánycélt tartani, amit a 2011. évi költségvetésben a Magyar Országgyűlés elfogadott. Ezt pártállástól függetlenül valamennyi képviselő fontosnak és elsőrendű célnak tekintette. Magam is úgy gondolom, hogy ennek fontosságát nem szabad lebecsülnünk, hiszen ez biztosítja azt, hogy a magyar kormány szavahihető a nemzetközi pénzpiacok, a nemzetközi intézményhálózat felé. Tehát ezt a hiánycélt, nem is azt mondom, hogy tűzön-vízen keresztül, de feltétel nélkül és mindenáron érdemes és célszerű betartani annak érdekében, hogy az ország finanszírozhatósága megmaradjon, fönnmaradjon. Úgy gondolom, ez Magyarország valamennyi polgárának az érdeke.
Föl lehet vetni azt, hogy miért kellett februárban zárolni bizonyos költségvetési tételeket, ellenzéki képviselőtársaim ezt föl is vetették, és gyakorlatilag nincs is ebben semmi kifogásolnivaló, hiszen ha csak ránéz az ember a történésekre, akkor valóban furcsállhatja, hogy gyakorlatilag 6 hét után zárolni kellett bizonyos tételeket. Viszont azt is tudni kell minden képviselőtársunknak, hogy maga a költségvetés tervezése és elfogadása körülbelül az őszi számokon alapult, és elég gyorsan változtak abban az időszakban is a nemzetközi gazdasági viszonyok, a pénzpiacok helyzete. Ezért célszerűnek tűnt akkor egy gyors intézkedéscsomaggal azt az üzenetet közvetíteni a piacok felé, hogy a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt tartani kívánja. Ez gyakorlatilag áprilisban, a konvergenciaprogram benyújtásakor deklarálásra került, és most értünk el a folyamatban odáig, hogy júniusban tárgyalja az Országgyűlés azt, hogy a végleges törlése történik meg ezeknek az előirányzatoknak.
Miért következett be ezen folyamat? Egyrészt a társasági nyereségadó feltöltése december 20-ával esedékes. Gyakorlatilag ez a költségvetési törvény elfogadásával esett egybe. Nyilván nem látszottak még azok a folyamatok, hogy vajon mi történik a társasági nyereségadó befizetésével. Ekkor, december 20-a után nyilvánvalóvá vált, hogy nagy valószínűséggel nem következik be az, ami terveztünk, ennélfogva ezen tényezőt figyelembe kellett venni. Emellett volt még egy tényező, az áfabevételek csökkenése. Ez pedig világosan látszik, hogy abból fakad, hogy a fogyasztás kevésbé indult be, pörgött föl, tehát e tekintetben áfabevétel-elmaradás következett be.
Nyilván az is világos, hogy nem egy véletlenszerű történés az, hogy februárban zárolást hajtott végre a kormány, mert egyetlenegy kormány sem jókedvéből teszi ezt. Nagyon nem állja meg a helyét az a mondat, hogy összeomlott a költségvetés, és megbukott a kormány. Hiszen nem erről van szó. Nyilvánvalóan egyik kormány sem vallaná be szívesen, hogy ezt így elszámolta, egyszerűen a gazdasági folyamatok alakultak úgy a tavalyi év végén, hogy minél gyorsabban meg kellett tenni azt a korrekciót, ami megnyugtatta a gazdaság szereplőit, a nemzetközi pénzpiac szereplőit. És itt kapcsolódnék a Gúr képviselő ár által fölvetettekhez. Egyrészt szó sincs pótköltségvetésről, hiszen nyilvánvaló, feltételezem, képviselő úr is tudja, hogy az államháztartási törvény alapján mi a feltétele annak, hogy pótköltségvetést kelljen benyújtani. Ezt még az önök idejében előrelátó módon, hogy így mondjam, igen tág határok között állapították meg, hiszen ha a kiadás változása eléri az 5 százalékot, akkor kell pótköltségvetést behozni. Itt pedig szó sincs erről.
Azt hiszem, hogy inkább azt kell értékelnünk a kormány akkori döntésében, hogy kellő mértékben igyekezett fölzárkózni ahhoz az elváráshoz, ami az ország stabilitását, gazdasági stabilitását kellett hogy jelentse. Mert ugye, azért azt is látni kell, hogy nem volt ez mindig így. Hiszen mondjuk, a 2005-ös, 2006-os időszakban, amikor látszódott, hogy nem úgy alakulnak az államháztartás folyamatai, ahogy eltervezték, és akkor finoman fejeztem ki magam, akkor nem azt lépték, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek az államadósság növekedését, a költségvetési hiányt valamilyen úton-módon jelentősen kordában tartsák, hanem a nemzetközi pénzpiacokról hiteleket vettek föl. Hiszen a pénz olcsó volt, bőségesen rendelkezésre állt. Ez volt a könnyebb lépés, semmint strukturális változásokat megvalósítani.
Erre volt némi elszánás úgy 2009-ben, viszont 2010-ben ez már nem volt megfigyelhető, és többek között ez is okozta azt, hogy a 2010-es költségvetés, amennyiben nem avatkozik be az új kormány, a második Orbán-kormány a költségvetési folyamatokba, bizony elszállt volna, és valóban az a 7 százalékos költségvetési hiány következett volna be. No, ezt megakadályozandó, időben, már februárban lépett ebben az évben a kormány, és végrehajtotta azokat a zárolásokat, amelyek gyakorlatilag most abban manifesztálódnak, hogy végleges költségvetési elvonások történnek. Nyilvánvalóan senki nem mondja azt, hogy ezáltal könnyebbé válik bármely költségvetési fejezet helyzete. De ahhoz, hogy bennünket kevésbé érintsen vagy ne érintsen meg a görög válság, a portugál vagy más ország válsága, ahhoz mindenképpen azt kell bizonyítanunk, hogy Magyarország finanszírozható, Magyarország képes a nemzetközi piacokról is finanszírozni magát, és adott esetben elszánt arra, hogy ha bármilyen, jelenleg nem várt vagy csak pislákoló nemzetközi folyamat arra mutat, hogy további romlás állhat be, márpedig vannak ilyen forgatókönyvek is jelenleg, akkor kész mindent megtenni annak érdekében, hogy az ország finanszírozhatósága, az ország működőképessége biztosítva legyen.
Tehát ez egy nagyon fontos jelzés, amit most megtesz a kormány. Az elkötelezettségét mutatja annak, hogy gyorsan és előrelátóan kész cselekedni, adott esetben még egy keveset biztonsági tartalékban is elhelyezni annak érdekében, hogy a gazdasági összeomlástól, adott esetben a csődtől megmenekítse az országot. Vannak sajnos nemzetközi példák, látjuk, önök is tudják, hogy mivé fajulhatnak azokban az országokban a gazdasági, politikai események, ahol ere képtelenek vagy későn reagálnak. Magyarországnak ezt mindenképpen el kell kerülni, és biztosítani kell azt, hogy az eredeti költségvetésben meghatározott hiánycél tartható legyen. Még egyszer mondom, ez bizony súlyos összegek elvonását jelenti költségvetési fejezetektől, de ez az ára annak, hogy a hiánycél és a gazdasági stabilitás fönnmaradjon. Ezért is szeretném kérni képviselőtársaimat arra, hogy a szavazások során támogassák a kormány benyújtott költségvetési törvényjavaslatát annak érdekében, hogy a fenti célok teljesülhessenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
