GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném megismételni az általános megjegyzéseket itt a hibás gazdaságpolitika okán, én a XII. fejezettel kívánok foglalkozni, és azért is jó, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is itt van, és gondolom, sok mindent meg tudna erősíteni majd, amit mondok. Miután elég sok levélváltásom volt a Nemzetgazdasági Minisztériummal, ezért egy-két dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miért van ezzel a dologgal gond, és miért fog ez beláthatatlan következményekkel járni.
Tehát az tény, hogy ami eddig csak zárolásra volt ítélve, az most végleges elvonásra került, ami 19,2 milliárd forint a Földalappal együtt, szeretném hozzátenni, ami nyilván ugyanúgy ennek a fejezetnek a kasszájából van. Van néhány pozitív döntés a zároláshoz képest. Ezt muszáj megemlítenem, mert annak idején is mondtuk, hogy a középfokú oktatás finanszírozása azon a szinten, ami az eredeti zárolásban volt, azt jelentette volna, hogy augusztusban már bérfizetés sincs, tehát az az 1 milliárd, amit most visszakaptak elvileg, mondjuk, azt jelenti, hogy októberig kitartanak, de ezzel a probléma még csak két hónappal odébb lett téve, de a végleges megoldáshoz még biztos, hogy kell majd forrás.
Ami szintén pozitívnak mondható - most a zároláshoz képest mondom pozitívnak nyilván, tehát mindig azért abból kell kiindulni, hogy a teljes kassza elvétele nem változott -, az a parlagfűprogram, ahol végül is nincsen csökkentés, tehát úgy gondolom, hogy ez meg olyan népegészségügyi ügy, amire inkább még kellene forrás, nem még el kellene venni. Az MVH-nál akkor is látszott, hogy nem lehet az IIER működéséből pénzt elvonni, mert egyébként meg fog állni a rendszer, így is sok probléma van az MVH-val, ez most ebben megjelent.
Ami gondot, nagyon nagy bajt látok, az nem is igazán most már a minisztérium finanszírozása, hanem a Szakigazgatási Hivatal központi kormányhivatali működtetése, aminél látszik, hogy a napi feladat elvégzésére nincs elegendő forrás. Ez egy olyan helyzet, hogy nemhogy az egyéb újonnan vállalt feladatokat nem tudja ellátni például az Állatorvosi Szolgálat meg az Élelmiszer-biztonsági Szolgálat, hanem a kötelező állami feladatokat nem lehet, mondjuk, havi 600 kilométeres gépkocsikerettel kezelni. Ezt végig kell gondolni a kormánynak, mert egyébként az egész rendszer összeomolhat. Még egyszer mondom, ez nem a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a kezelésében van, hiszen a forrásokat együtt az összevonás kapcsán átadta a KIM-nek.
Érdekes helyzet, folyamatosan mondtuk a költségvetési vitánál, hogy van egy olyan kassza, ami sajnos valószínűleg nem lesz igénybe véve teljes mértékig, ez az uniós társfinanszírozás. Most a miniszter kapott egy felhatalmazást, hogy onnan is csoportosíthasson át, ez egy új elem, ez eddig nem így volt. Ezzel nem lenne gond, ha nem arra kellene hogy fordítsa, hogy az abszolút hibásan tervezett árfolyamkockázatot kellene neki valamilyen módon pótolni.
Csak mondanám Becsey államtitkár úrnak, soha nem volt arra példa, hogy a minisztériumnak saját magának kellett volna árfolyam-kockázati ügyeket kezelni, hiszen ez egy olyan, elég nehezen tervezhető dolog. Mi elmondtuk egyébként, hogy itt nem árfolyamnyereség lesz, hanem árfolyamveszteség, és most már ez olyan szinten van, amire nyilván valamit lépni kellett, de úgy gondolom, hogy inkább az egyéb lyukakat kellene betömni az uniós források társfinanszírozásából, ami sajnos azért fog bekövetkezni, mert nem lesz annyi kifizetés, mint amennyit a kormány tervezett, hiszen eléggé lassan megy a pályázatok elbírálása. Tehát ott van egy lehetőség, de ezt nem erre a célra kellene fordítani. Meggyőződésem, hogy ezt csak a központi költségvetési tartalékból lehet rendezni, 7-8 milliárd forintot nem lehet innen se nagy valószínűséggel átcsoportosítani.
Ami egyértelműen rosszabbul járt, és ezek presztízsügyek ráadásul, az állami génmegőrzési feladatoknál nagyobb lett az elvonás, mint az eredeti zárolásnál. Ez egy örök vitánk volt mindig, hogy most ez elég, nem elég, az eredeti pénz se volt elég, abból elvonás lett, most meg még nagyobb elvonás lett. Ezzel azt szeretném mondani, hogy nem egészen a zárolással egyenértékű elvonás van; összegszerűen igen, csak ugye más sorokból, és szerintem ez például egy olyan sor, ami elég kényes történet.
(1.00)
Ugyancsak mindenki jó ötletnek tartotta, hogy legyen egy önálló tanyaprogram előkészítésére forrás, most ugye ez is csorbát szenved. Eredetileg ezt nem érintette volna a zárolás, pontosabban igen, 5 százalék helyett most 18 százalékot vettek el, 155 millió forintot. Ez nagyon rossz üzenet ennek a területnek. Amit aztán végképp nem értek, hogy hogyan lehet erdődeterminációból zárolni; az azért determináció, mert az egy eleve keletkezett kifizetési kötelezettség. Ezt hogyan kezeli le a minisztérium, megmondom őszintén, elég attraktívak voltunk mi is annak idején, de mondjuk, erre nem lenne ötletem. Hogy ezzel mit kezdünk? És ez főleg a magán-erdőgazdálkodókat érinti, akik egyébként a Felsőházi teremben olyan ígéreteket kaptak itt az ősz folyamán, hogy itt aztán tejjel-vajjal folyó Kánaán lesz. Igaz, hogy akkor már megvolt a költségvetés, amiből tisztán látszott, hogy egy fillért nem fognak kapni erre az évre, de hát ezt még a köztársasági elnök is megerősítette, hogy itt aztán minden rendben lesz erdőfronton. A fenntartható erdőgazdálkodás támogatásából 10 százalékkal megnövelték az elvonást. Ezek olyan kifizetések, amit nem tudom elképzelni, hogy hogyan nem lesz meg. Ebből biztos, hogy óriási viták lesznek, és én nem szeretném ezeket lefolytatni majd az illetékesekkel.
Még egy olyan terület van, ahol belátta a kormányzat, hogy bizonyos vízügyi és környezetvédelmi feladatoknál az a mértékű elvonás, ami az eredeti zárolásban volt, tarthatatlan. Azt nyilvánvalóan nem lehetett volna megcsinálni. Az eredeti zárolásnál az volt a magyarázat, hogy igen, de a nemzeti támogatások csak nagyon kismértékben sérülnek, hiszen csak egy 2 milliárdos zárolás érinti, mondjuk, a 40 milliárdos kasszát; hát, ez most éppen megfordult, mert most már 6 milliárdos érinti. Azt gondolom, hogy nagyjából augusztusban már biztosan le kell állítani a nemzeti támogatás 2011. évi további folyósítását vagy számolását. Mert megvan egy kassza, hogy meddig lehet elmenni a nemzeti kasszában. Ennek van egy része, amit már kifizettek, így a top upból már nem lehet elvonni, mert az már kifizetésre került. Csak a maradékot érinti ez a 6 milliárd, az meg már olyan szintű, hogy itt állatjóléti támogatás meddig lesz fizetve, meg gyógyszer, meg hullamegsemmisítés, meg egyéb, amik, ugye, most újra lettek indítva, nagyon helyesen - hogy erre meddig lesz forrás, nem tudom.
Meggyőződésem, és ezt most nem a Vidékfejlesztési Minisztériumnak mondom, mert nyilván nem nagy kedvvel hajtja végre ezeket a kormányzati döntéseket, hanem a Gazdasági Minisztériumnak, hogy át kellene tekinteni ezt a kérdést. És ha már hozzájárulnak, hogy lehessen uniós nemzeti lábból, ami még egyszer biztos, hogy nem fog felhasználásra kerülni, hogy ne az árfolyamveszteséget kelljen finanszírozni a minisztériumnak, hanem mondjuk, a nemzeti támogatás elvonása helyett lehessen inkább oda átcsoportosítani, ha már egyszer mindenképpen kell pénzt elvonni.
A másik, hogy lehet spórolni, csak vannak bizonyos kötöttségek, és most megint vissza kell térjek egy mondattal a szakigazgatás ügyére. Sokáig nem lehet tartani a gazdatársadalommal szemben, hogy a kialakult 650 fős falugazdász-hálózat már csak 570 fős. Ezt valahogy meg kell oldani. Tudom, hogy ez most kifejezetten költségvetési ügy, de államtitkár úr még akkor egy pótkocsiról nagyon erős hangot ütött meg a Kossuth téri tüntetésen, hogy márpedig ehhez a rendszerhez nem szabad nyúlni. Hát most aztán lazán hozzányúltak. Legalábbis én úgy látom, hogy az elbocsátott embereket nem nagyon spórolják. Az elbocsátásokat nem akarom idekeverni, mert az igazából nem költségvetési ügy. Pontosabban úgy tűnik, hogy részben politikai, részben költségvetési ügy. Én a falugazdászoknál inkább a költségvetési részét látom, hiszen azok az emberek általában 20 éve ott vannak, azóta közben volt egy Fidesz-kormány is, tehát nem gondolom, hogy mind a mi emberünk lett volna.
Én végezetül azt szeretném mondani, hogy nagyon megfontolnám az ilyen típusú elvonásokat, főleg a nemzeti támogatásoknál. Azt kérem a Gazdasági Minisztériumtól, egyben a kormánytól is, hogy ne engedje el olyan szinten a Vidékfejlesztési Minisztérium kezét. Nem volt erre példa. A legnehezebb időben is azért általában azok a kialkudott támogatások, amelyek nagyjából azt eredményezik, hogy az ágazat legalábbis talpon tartható a komoly, három éven keresztüli időjárási problémák után, hiszen még az idei évnek sincs vége, és még nem tudjuk, hogy mit hoz majd ez az év, és főleg azok az ágazatok, az állattenyésztés, amelyek uniós forrásokból szinte semennyi támogatást nem kapnak az ágazati fejlesztési pénzeken kívül, erre a folyó kifizetési sorról legalább ezt a 4 milliárd forintot valahogy vissza kellene rakni. Annak idején mondtam, hogy a kettőt sem kellene elvonni, de látva a rossz gazdaságpolitika következményeit, ezzel valamit kezdeni kell. Úgy gondolom, hogy ezt a sort mindenképpen kezelni kell. Ebben segíteni kell a parlamentnek a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, és meg kell próbálni valahogy az elveken kicsit változtatni, még akkor is, ha néhány sor, úgy tűnik, most megmenekül, de nem tartósan.
Tehát azt kérem Becsey államtitkár úrtól, hogy fontolják meg ezt az ügyet. Igen-igen rossz hangulatot teremt vidéken, és nyilván a komolyabb fellépés azért van visszafojtva, mert az a kör, amelyik ezt igazából szervezné, annak nagy része itt ül a parlamentben, nyilván nem fogja szervezni saját maga ellen, de odaérhet a dolog, hogy ezek az intézkedések előbb-utóbb nagyon komoly ellenállást váltanak ki, és úgy gondolom, most, az ország jelenlegi állapotában ez senkinek nem lenne jó. Ezt kérném, hogy ezt fontolják meg, és próbálják ezt valami más alapokra helyezni, uniós pénzek más típusú átcsoportosításával és az árfolyamkockázat központi tartalékból való rendezésével. Ez az ügy kisebb feszültséggel, nem azt mondom, hogy nulla feszültséggel, de kisebb feszültséggel kezelhető lenne.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
