GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mivel hallottam, hogy hat rendes hozzászóló van, ezért megpróbálok önmegtartóztató lenni, és több kétperces hozzászólást nem tenni, amennyiben nem visszautalásokban kell eszközölni a válaszokat.
Azt szeretném csak mondani, hogy az utolsó mondatokban a kenyér meg a plazmatévé összehasonlítása talán azért nem jó, mert a plazmatévét át lehet lépni, és azt lehet mondani, hogy a magas jövedelmű és pluszjövedelmet szerző emberek döntő többségében nem itthon költik el azokat a forintokat, majd külföldön fogják elkölteni, és azt már az áfabevételek tekintetében nehéz lenne beszámítolni. Ilyen értelemben értem én képviselőtársam logikáját, ami arra mutatott, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkező, még több jövedelmet szerző emberek fogyasztása nem itt fog megjelenni, és ez kiesést jelent, ami látszik is, 69 milliárd forinttal az áfa csökkent. Tehát ez az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer nem igazán ült, nemcsak abból a szempontból, hogy nagyon sokan, 3,5 millió ember rosszul járt vele, hanem abból a szempontból sem, ami az áfabevételek tekintetében visszaköszön.
Nekem egyetlenegy kérdésre adjanak választ, és akkor az én lelkem már nyugodtabb lesz, ez pedig az, hogy akkor, amikor a miniszterelnök - még egyszer hangsúlyozom - munkaalapú társadalomról beszél, akkor hogyan járható az az út, hogy pont arról a felületről, ami ennek a háttérfedezetét tudja nyújtani, abból kivonnak forrásokat, és a passzív oldalon meg bepakolják, tehát megint a segélyt helyezik előtérbe a munkával szemben, és nem a munkát a segélyezéssel szemben. Ez az alapvető kérdésem, kételyem, amire ennek a törvénytervezetnek a módosításai kapcsán elég nehéz megítélésem szerint korrekt, tisztességes választ adni, és tudják, a hátrányos helyzetű térségekben nagyon sok ember elszenvedője ezeknek a folyamatoknak és nem haszonélvezője.
Köszönöm szépen még egyszer.
