DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Nekem nincs csengőm. (Font Sándor: Álmában csönget egy picit!)
A törvénytervezetben - amennyiben természetesen az előterjesztők bevallása szerint nem elsősorban az adóbevételek növelése az elsődleges cél, hanem a népegészségügyi helyzet javítása - két közellenséget neveztek meg: a cukrot és a sót. Az egészséges táplálkozásban persze több közellenség is van, meg is egyeztünk, hogy ez egy első lépés, és aztán majd kiterjesztjük erre meg arra. Csak az a kérdés, hogy ez az eszköz ilyen módon - mert mondom, a céllal egyet lehet érteni, ezt már több ellenzéki képviselő is elmondta -, vajon ez az eszköz, amit most a kormányzat alkalmaz, érthető a logikája, de mégis elégséges vagy elegendő lesz-e ez az eszköz, ez itt a nagy kérdés.
Az, hogy evvel az adóformával az élelmiszeripart most sújtani fogják, elég lassú folyamat ahhoz, hogy megváltozzon az élelmiszergyártók hozzáállása, és az egészségtelen táplálékkal szemben alternatív módon egészséges táplálékot kezdjenek gyártani. Pedig ez lenne a fontos kérdés, ugyanis a fogyasztóknak a fogyasztási szokásai elég lassan változnak, és megmondom őszintén, a fogyasztók azt eszik, amit az élelmiszeripar az asztalukra letesz. Igen nehezen változnak ezek a szokások, mert ugye a különböző médiákban is, televízióban, hirdetésekben is megkapják azokat az instrukciókat, hogy mit egyenek, mit ne egyenek, elsősorban azt, hogy mit egyenek, és amiket kapnak így ezekből a híreszközökből, ezek mennyire egészségesek vagy egészségtelenek - nem ezek a szempontok természetesen, hogy azt hirdessük, ami egészséges. Természetesen csak úgy lehetne ezt a folyamatot felgyorsítani - mert mondom, ez elég lassú folyamat így megváltoztatni a fogyasztási szokásokat -, képzeljük el, hogy most fordítva ülünk fel a lóra vagy önök ültek fordítva, nem tudom, vagy én ülök, mindegy, de üljünk fel úgy a lóra, hogy azt mondjuk, hogy ahhoz, hogy az élelmiszeripar és egyáltalán az élelmiszer-termelés az egészséges táplálékokra helyezze a hangsúlyt, és ezáltal át tudjuk a fogyasztók fogyasztási szokásait is formálni vagy deformálni, nem büntetőadót vetnék ki, hanem adókedvezményt adnék. Miért? Mert ha a gyártónak vagy az előállítónak ez áll érdekében - mert nemcsak azért fog nőni a haszna, mert én adókedvezményt adok, hanem azért mert az egészséges táplálkozás irányába mozdul el, tehát a gyártmányai ezt fogják szolgálni -, akkor vélhetően és várhatóan nagyobb lesz a bevétele, több munkahelyet tudunk teremteni, fogja fokozni a termelést. Természetesen, ha az egészségesebb élelmiszerek ilyen formában is elterjednek, tehát a gyártók, forgalmazók is ezt fogják gyártani és forgalmazni, akkor természetesen az egészségügyi kiadások is hosszabb távon, de lehet, hogy már rövidebb távon csökkenhetnének, vagy éppenséggel másra lehetne fordítani, ugyanis az egészségügyben rettentő sok olyan ág van, aminek bizony elég magas a pénzigénye; ma még főképpen, mert ma a prevencióval nem igazán tudunk törődni, főleg anyagiakat fordítani rá, a gyógyításra meg nem elegendő az a pénz, amit a kormányzat fordítani óhajt.
Mindenféleképpen ilyen ösztönzőkkel próbálnám elérni, mert higgyük el, hogy végül is a fogyasztó is majd akkor át fog állni, és ha bemegy egy ilyen képviselőtársam által közutálatnak örvendő, mint tudom én, McDonald’sba, és ott mondjuk, valami csoda folytán valami nagyon egészséges menüt tudna kapni - bár nem hiszem, hogy a McDonald’s ezt az élelmiszerláncolatát úgy fogja átalakítani minden országban, ami a magyar elvárásoknak és az egészséges táplálkozások irányába történő elvárásoknak megfelelő lenne, de valami csoda folytán -, ha ő olyat árusítana, akkor ezt valóban kedvezménnyel tehetné.
(4.00)
S annak a nyitja, hogy Magyarországon fel tudjon futni, az egészséges táplálkozás teret tudjon nyerni, a hazai termelés felfuttatása. A hazai termelés felfuttatása megint oda torkollik, hogy több munkalehetőség lesz természetesen, nagyobb lesz a termelés, az adóbevételt fog növelni az ország számára, és akkor beindul a gazdaság. Többször elhangzott az az ígéret, hogy az egészségügybe komolyabb külső forrást csak akkor lehet helyezni, ha Magyarországon elindul a termelés és a gazdaság.
A másik dolog, ami igazán kérdéses, és az egészségügyi bizottság ülésén viccesen fel is vetették, azt hiszem, ellenzéki kollégák, hogy ha el tudná érni az államtitkár úr azt, hogy ez az egyelőre még állami többlet-adóbevételt, ezt a büntetőadót valóban az egészségügyre tudnák fordítani, akkor a nem létező sapkájukat meg fogják emelni, ezt megígérték. Hát valóban, itt nagy kérdés, hogy mennyire őszinte ez a kormányzati szándék, ha egyáltalán volt ilyen. Lehet, hogy csak a kérdezők erőltették ezt a témát, és a kormányzatnak valójában nem ez jut eszébe, hogy az itt realizált bevételt az egészségügyre költi. Úgy tudom, hogy a mostani kormányzat, mostani kormányzó pártok ellenzéki korukban szintén fölvetették a különböző jövedéki adók egy részének az egészségügyre való fordítását. Választási programokban is most is szerepeltek ezek a kérdések, de hát ezek úgy mindig elenyésznek, és az egészségügy közismert forráshiányát nem igazán sikerült ilyen forrással is csökkenteni.
Tehát az tényleg egy jó húzás lenne, ha ezek az adóból befolyt pénzek tényleg nem tűnnének el a költségvetésben, mert az egészségügy jelen problematikája, túl azon, hogy egészségtelenül táplálkozunk, és népegészségügyi katasztrófában vagyunk már, nemcsak előtte állunk, hanem részben abban is vagyunk, lásd a képviselőtársam által, aki most már hazament, említett szomorú népegészségügyi helyzetet, a betegségi és halálozási statisztikákat is nézve, mindenféleképpen fontos lenne elmozdulnunk.
És hogy az egészségügy melyik ágazatába vagy melyik részébe kéne helyezni ezt a pénzt? Ha azt mondom, hogy több forrást szeretnénk az egészségügybe, akkor nyilván a gyógyító ágazatra gondolunk, ha viszont kevesebb ráfordítást akarunk később az egészségügyben, akkor nyilván a megelőzésre. Azt hiszem, hogy mind a két formációba bizony kellene pénz. És megmondom őszintén, nagyon szívesen és nagyon boldogan tapasztalnám vagy hinném azt, hogy ez a pluszadóforrás ezekre a célokra fog menni. De hát az eddigi szomorú tapasztalatok azt mutatják, hogy ez mindig csak egy ígéret lett. Ez a kezdeményezés, most egyelőre nevezzük így, büntetőadó formájában jelentkezik. Kétségtelenül meg kell büntetni azokat a termelőket, akik úgymond ilyen egészségtelen táplálékokat gyártanak.
De mondom, nem az a kérdés, hogyan büntessem meg, hogyan kényszerítsem vagy vezessem őket rá arra, hogy az egészséges táplálkozás fogalmainak megfelelő termékeket gyártsanak, forgalmazzanak, árusítsanak, és ezzel érjük el azt a célt, ami állítólag ennek a törvénytervezetnek is az egyik fő célja, hogy a táplálkozás, a magyar emberek táplálkozása megváltozzon, és itt idézem az elhangzottakat, miszerint elhízott gyerekek, magas vérnyomásos gyerekek és felnőttek garmadájával bír a magyar populáció, valóban csökkenjen. Mert ha nem gondoljuk komolyan, és nem próbálunk a büntetőadón kívül más eszközzel is az egészséges táplálkozás irányába hatni, akkor, azt hiszem, nem lesz igazán eredményes ez a kezdeményezés, bármennyire is támogatandó.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
