DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm. Az előbb idézett mondatot, azt hiszem, én mondtam, és változatlanul tartom.
Azt gondolom egyébként, hogy a magyar édesipari cégek is tudnak exportálni, ugyanis ugyanazokra a piacokra tudnak exportálni, ahová a multik is, tehát ezt az állításomat fenntartom, és azt gondolom, ez még közgazdaságilag is megállja a helyét, képviselő úr.
Ha azt gondoljuk, hogy valamilyen módon a hazai ipart versenyhelyzetbe vagy -előnybe kell hozni, vagy valamilyen módon támogatni kell, akkor nem azt gondolom a támogatás formájának, hogy velük szemben ne érvényesítsük azt, amiről itt beszélünk.
Egyetértek a képviselő úrral a tekintetben, hogy lyuk van ezen a javaslaton. Én is jobban örülnék annak, ha nemcsak a dobozolt édességekre vonatkozna, hanem minden másra is. Ezt a saját magam részéről kompromisszumnak tekintem, és saját magamnak kell egy bizonyos fokú megalkuvást hozni, azért, hogy a javaslat többi része életben maradjon. Ha egyébként ezen van lehetőség szigorítani, akkor én azzal maximálisan egyetértek. A probléma ott van, hogy az alapanyagokat szabadon vásárolhatja mindenki, és sok értelme nem lenne az alapanyagokat megterhelni ezzel az adóval, mert az maga az értetlenség kategória lenne, viszont ebből előállíthatók azok az élelmiszerek, akár cukrászüzemekben, de akár házilag is, amelyek bizony ugyanazt az eredményt érik el, mint a csokoládégyárakban készített csokoládé.
Valóban, csokoládé és csokoládé között óriási különbség van, képviselő úr, egyetértek önnel. Húsvét táján, karácsony táján látjuk, hogy ezek a gyakorlatilag főzhetetlen masszák, ha gyakorlatilag megpróbálja ezt a sztaniolpapírba csomagolt valamit később konyhai alapanyagként (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) felhasználni, abból semmi nem lesz.
Tehát egyetértek önnel, minőségi ellenőrzés és minőségi biztosítás már önmagában sokat segítene a helyzeten.
