FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném röviden ismertetni, hogy mi is volt az oka annak, hogy Kovács József képviselőtársammal végül is benyújtottuk ezt a törvénytervezetet, ennek pedig az alapvető oka az, hogy a magyar lakosság egészségügyi állapota nemzetközi összehasonlítások alapján sajnos jóval kedvezőtlenebb, mint ami a társadalmi-gazdasági fejlettségéből, az országnak ennek a szintjéből esetleg következne.
Közismert, hogy sajnálatos módon a halálozási esetek és arányok elég kiemelkedőek, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedéseknél, daganatos megbetegedéseknél; ennek előrészeként, például a magas vérnyomás általános megjelenésénél egy közismert, különösen most már a fiataloknál is tapasztalható túlsúlyos vagy elhízott állapot is kialakul a lakosság egy jelentős részénél, de mint említettem, sajnálatos az, hogy már a gyermekeknél, a fiatal korosztályoknál is. Ezeknek a betegségeknek a kockázata megfelelő táplálkozással és - ez szorosan hozzákapcsolódik - rendszeres testmozgással az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint jelentősen csökkenthető lenne.
A mi javaslatunk a többféle kezelési probléma egyik részével próbál hozzájárulni e rossz állapot tompításához, megszüntetéséhez, netán jobb irányba való fordításához, tehát a benyújtott törvénytervezetnek célja az említett okok megszüntetése. Szeretnénk, ha a magyar lakosság egy egészségesebb táplálkozás felé lenne orientálva netán e törvény által, de mint említettem, itt azért nem kellene megállni, és remélem, hogy majd a rendszeres testmozgás is - netán a mindennapi testnevelés bevezetése az oktatásba - szintén ennek irányába fog majd hatni.
A javaslat egy termékadót javasol bevezetni, mégpedig öt termékcsoportra, és az öt termékcsoportnál elsősorban a só, a cukor mennyiségének nagyságrendje az, ami eldönti, hogy egyes termékek az adózott termék hatálya alá essenek, avagy mentesüljenek ez alól. Ez az öt fő termékcsoport: az üdítőitalok, az energiaitalok, az előre csomagolt, cukrozott készítmények, a sós úgynevezett snackkészítmények, valamint az ételízesítők.
Itt eddig a lakosságról, a fogyasztókról beszéltem, de vannak, akik előállítják ezeket a termékeket, és az adóalanyok ők lesznek, pontosabban import esetén az első magyarországi forgalomba hozó adóalany. Az adó mértékét javasoltuk az egyes termékek literben, illetve kilogrammban kifejezett mennyiségéhez viszonyítva, forintban meghatározni, de ahogy említettem, a gyártókra is szeretnénk egy ösztönzéssel hatni, hogy orientálja őket, hogy most olyan terméket állítanak elő, amely láthatólag egy nemkívánatos népegészségügyi problémát okoz, és esetlegesen ezen adómértékkel egy egészségesebb termék gyártására is ösztönözni lehetne őket. Tipikusan szeretném megemlíteni az üdítőitalokat, ahol ha magasabb a természetes gyümölcstartalom, akkor adómentes az üdítők e csoportja, de ha egy bizonyos szintnél alacsonyabb, akkor javasoljuk az adózott termékkörbe való vonását. Ezt talán végig lehetne vinni a többi terméknél is, hogy mi az a szint, amikor olyan mértékben jelenik meg a só vagy a cukor - az energiaitaloknál még a kávét is meg kell említenem -, amikor már adózott termékké szeretnénk minősíteni.
A javaslatunk nem idegen az Európai Unió egyes tagországaiban már alkalmazott eljárástól. A tengerentúlon például az Amerikai Egyesült Államokat lehet megemlíteni, ami kénytelen volt erre az útra lépni; ott is a tipikusan felnövekvő túlsúlyos generációt féltik az ottani törvény-előterjesztők, és hasonló termékköröknél nevesítették az adózott termékköröket, mint amit mi tettünk.
(2.00)
Hozzáteszem itt a termékkörnél, hogy az egyes bizottságok mai vitáin részt vettünk Kovács József képviselőtársammal - öt bizottság tárgyalta -, és többen megemlítették, hogy miért csak ezekre a termékkörökre, illetve miért csak a sóra és a cukorra vonatkozik az esetleges adózási körbe vonás. Az előkészítésnél szóba kerültek további olyan termékek, amelyeknek esetleg elképzelhető az adózott körbe vonása. Ilyenek például az E-anyagokkal dúsított termékkörök, maguk az E-jelzőszámmal nevesített mesterséges adalékanyagok, ízesítők, ízfokozók, hadd ne soroljam, de ugyanilyenek a roboráló szerek is, például a kondicionáló, roboráló szerek. Az orvostudomány azt mondja, nem biztos, hogy egészséges ezeknek az ilyen tömegekben való használata.
Négy minisztérium nagyon komoly előkészülete és konzultációja is közrejátszott abban, hogy ezek a gondolatok felmerültek, de végül csak az előbb említett termékkörökre tettünk javaslatot, mert esetleg az uniós szabályok, a magyar szokások, a magyar vállalkozások által használt termékek mind-mind egy-egy akadályba ütköztek, hogy nem terjesztettük ki végül szélesebb körre. A most beterjesztett törvénymódosítással állítjuk és gondoljuk, hogy egyértelmű jogi definíciót tudtunk adni, hogy mit szeretnénk elérni. Támadhatatlanságot akartunk elérni, és az előbb említett termékköröknél, amelyek végül nem kerültek nevesítésre, maradtak bizonytalan pontok, mert attól tartottunk, hogy azok nem állják ki mindenben a támadhatatlanság próbáját, ezért elvész az a rész is, ami már biztos, hogy megállja a helyét, és amit végül is benyújtottunk. Ezek a termékkörök egyben egy próbatételt is jelentenek, hogy a működőképesség, az adóbevételi képesség, az adó behajtása hogyan működik, hogyan tudja lekezelni az adóhatóság. S bizony elképzelhető, ha további orvoskutatási eredmények az észterezett zsírok esetében - hogy egy további termékkört is megemlítsek - egyértelműen negatív kutatási eredményeket adnak, ami veszélyes az emberiségre, a fogyasztókra, akkor elképzelhető a termékkörök további szélesítése is. Nevezzük ezt egy későbbi fázisnak.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az adómérték egyéves szintre vonatkoztatva ezen öt termékcsoportból 20 milliárd forint, s nagyon bízunk abban, hogy ez az összeg az egészséges életmódra való nevelésre, az egészségügy környezetében kerülhet fölhasználásra. Erre teszünk mi a magunk részéről szóbeli javaslatot a kormánynak, illetve részükről is kaptunk ígéretet arra, hogy csak ebben a körben szeretnék felhasználni.
A bizottságok természetesen jelezték, főleg a mezőgazdasági bizottság, hogy ha egészségesebb életmódra szeretnénk nevelni, illetve ösztönözni az embereket, akkor nagymértékben csökkentsük a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, az így befolyt pénzzel kompenzálva az ott kiesett áfát. Nagyon sok, magunk által is megfogalmazott olyan ötlet van, amit érdemes megfontolni. Végül is úgy gondoljuk képviselőtársammal, hogy ebben a formában javasoljuk a törvénytervezet vitáját, és szeretnénk majd az elfogadását is, hogy legyen ez egy etalon. Mint említettem, ilyen típusú törvényt más országokban már használnak, és ott már eredmények is vannak, mi pedig bízunk benne, hogy ennek a rendszernek a beüzemelése, bejáratása egy általánosan elfogadott elv lesz, hogy akik ilyen terméket gyártanak, azok adózott körbe kerülnek, akik pedig ilyen terméket fogyasztanak, azoknak többet kell fizetniük, hiszen az összjáték arról szól, hogy az államnak súlyos összegekbe kerül ezeknek a betegségeknek a gyógyítása, és ha lesz erőnk, akkor a megelőzésre kellene még több pénzt és energiát fordítani.
Felmerült, hogy a gyártóknál veszélyeztetett-e az adókikerülés, illetve ezeknek a termékeknek a csökkentett termelése, aminek a kisebb adóbefizetés, illetve a csökkentett termelés miatt munkahelyek megszűnése lehet a következménye. Ezeket az érdek-képviseleti szervezetek, szövetségek mint nagy veszélyforrást említették meg. Értjük ezeket az aggályokat, de mondom, ebben lehet az államnak vesztesége az ő szemüvegükön át nézett negatív következmények hatásaként, de az összeredője mégiscsak az a többi ország tapasztalata alapján, hogy az államnak viszont kisebb lesz az erre a területre fordítandó kötelezettsége az előbb említett betegségek megelőzése, gyógyítása következtében. Tehát vállaljuk az esetleges kritikát és kockázatot, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a nemdohányzók védelmében egy nagyon szigorú törvénytervezetet fogadtunk el. Ott is az volt az összeredő, hogy az államnak kevesebb lesz a kiadása a dohányzás általi betegségek gyógyításában azáltal, hogy várhatón csökken a dohányosok száma, mint ahogy az összes tapasztalat ezt is mutatja. És azt is megértjük, hogy a dohányipari szereplőknek időnként csökkenteni kell a termelésüket, vagy más típusú termékeket kell gyártaniuk. Ugyanez előfordulhat az előbb említett egészségre ártalmas termékcsoportok gyártóinak az esetében is. A technológiájuk megvan ahhoz, hogy más, egészségesebb termékeket is gyártsanak.
Ennyit szerettem volna a törvénytervezet írásbeli változata mellett szóban is elmondani. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
