HARANGOZÓ GÁBOR
HARANGOZÓ GÁBOR
HARANGOZÓ GÁBOR, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Elnézést, azt hittem, lesz többségi vélemény is. A bizottságunk megvitatta a törvényjavaslatot, ahol kisebbségi vélemény fogalmazódott meg. Tulajdonképpen azzal egyetértett mindenki, hogy a törvényjavaslat célja helyes és támogatható, valóban vannak olyan népegészségügyi problémák, amelyek kezelésére akár egy új adó bevezetése is elképzelhető lenne vagy akár támogatható is lenne, ha a cél az, hogy valóban az egészséges fogyasztást és életmódot hozzuk helyzetbe ezáltal.
Elhangzott a bizottsági vitában, hogy fontos lenne valahogy helyzetbe hozni a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés termékeit, a helyben termelt egészséges magyar élelmiszereket, illetve az ökogazdálkodásból származó egészséges élelmiszereket, azonban a kérdés az, hogy tudja-e ez a javaslat ezt a célt szolgálni, valóban megvalósul-e az, hogy az emelt adók megváltoztatják a fogyasztói szokásokat.
(2.20)
A probléma az, ami megfogalmazódott a bizottsági ülésen is, hogy nem mindenki tud élelmiszert váltani. Az alacsony jövedelműek, akik a leginkább fogyasztják ezeket a rosszabb minőségű élelmiszereket, nem tudnak olyan rugalmasan reagálni az árváltozásra; bár természetesen ők árérzékenyek, azonban az egyébként egészségesebb, de drágább élelmiszert ezek után sem fogják tudni megvásárolni, csak drágábban jutnak hozzá a nem egészséges élelmiszerhez.
Ezért várható az, hogy maga a fogyasztói piac meg fogja teremteni azokat a kerülőutakat, amelyek nemkívánatosak, a környező országokban jóval alacsonyabb áfával sújtják, mondjuk, a zöldség- és gyümölcstermesztésből származó élelmiszereket, 0-5 százalék közötti áfakulcsok is vannak. Ennek köszönhetően lehet számítani arra, hogy mondjuk, megindul egy élelmiszer-turizmus, valamint megnőhet a feketegazdaság is ennek a termékadónak a bevezetése kapcsán.
Felmerült az is, hogy kedvezőtlenül érintheti a hazai vállalkozásokat, hiszen az édességiparban például azoknak a hazai vállalkozásoknak, amelyek 80-90 százalékban a magyar piacra termelnek, ez nagyobb érvágás, mint azoknak a nemzetközi multinacionális vállalatoknak, akiknek a magyar piac csak egy töredékét adja; nekik ez kisebb problémát okoz, így a hazai édességipart lényegesen kedvezőtlenebbül érintheti, ezért ők akár tönkre is mehetnek ennek a termékadónak a bevezetésével.
Tulajdonképpen ha egy gyakorlati példával akarom illusztrálni, hogy mi lehet a következménye ennek a termékdíjnak, akkor azt tudom megismételni, ami a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy ma például egy liter préselt gyümölcslé 1000 forintba kerül, míg egy egészségtelen, cukrozott üdítőital, mondjuk, 200 forintba. Ha most ehhez hozzátesszük az 5 forintos termékadót, akkor azt hiszem, azzal csak egyet fogunk elérni: 5 forinttal drágában fogják megvásárolni azok, akiknek nincs pénze az 1000 forintos, egyébként jó minőségű, egészséges terméket megvásárolni.
Ezért akkor lenne életszerű ez a javaslat, ha azt a pénzt, amit az állam beszed ebből a termékadóból, arra fordítanánk, hogy a zöldség- és gyümölcstermékeknek az áfáját levigyük mi is 5 százalékra, és ezáltal tudnánk helyzetbe hozni az egészséges élelmiszer fogyasztását. Így csak tulajdonképpen ez nem más, mint egy újabb kommunikációs köntösbe bújtatott pénzbehajtó akció. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Még egy mondatot hadd mondjak el! Arra sincsen semmilyen garancia a törvényben, hogy valóban népegészségügyi célra fog fordítódni ez a bevétel (Az elnök ismét csenget.), ez is kritikaként fogalmazódott meg a bizottsági ülésen.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
