DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a kormány támogatja a bizottság törvénymódosítási javaslatcsomagját. A földügy nemzetstratégiánk egyik alapköve, s e tény megköveteli, hogy a földügyi viszonyokban egzakt, átlátható, valamint számon kérhető szabályozás álljon fenn. A termőföldre a létfenntartásunk majdnem kizárólagos eszközeként kell tekintenünk, így meghatározó annak jelentősége, hogy a jogszabályok a termőföld tulajdonszerzésére, használatára, hasznosítására vonatkozóan milyen jogi kereteket nyújtanak.
A termőföldre vonatkozó jogszabályok alapozzák meg a piacgazdasági viszonyok kialakulását és megerősödését a mezőgazdaságban. Mint ismeretes, a hatályos szabályozás vég nélkül nem tartható fenn, mert 2014-ben lejár a csatlakozási okmányban biztosított és a múlt évben sikeresen meghosszabbított földszerzési moratórium. A derogációs időszak alatt olyan új törvényt kell megalkotni, amely a közösségi joggal összhangban áll, de a nemzeti érdekeinket a legmesszebbmenőkig érvényre juttatja, azonban az átfogó, új törvény megalkotásáig nem halasztható el egyes hatályos rendelkezések felülvizsgálata.
A fennálló szabályozásbeli hiányosságok pótlását, illetve a gyakorlatban felmerülő jogbizonytalanságok megszüntetését szolgálja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által benyújtott, az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A javaslat négy törvényt módosít: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt, továbbá az utóbbi törvény módosításával összefüggésben - kisebb terjedelemben - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt, valamint a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt. A termőföldről szóló törvény módosításának egyik kiemelt célja, hogy rendezze, valamint a jogalkalmazók számára egyértelműsítse az e törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény közötti viszonyt. A javaslat alapján a Nemzeti Földalapról szóló törvény különös törvénynek minősül, és így a Nemzeti Földalappal kapcsolatos jogviszonyokban a termőföldről szóló törvényt akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
A javaslat a spekulációs földvásárlások, a visszaélések megelőzését is szolgálja, továbbá régóta fennálló hiányosságokat pótol. Ismert az a gyakorlat például, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban kívül álló harmadik személy cserével, ajándékozással szerez tulajdoni hányadot, majd ezt követően - mint tulajdonostárs - visszautasíthatatlan vételi ajánlatok közlésével felvásárolja valamennyi tulajdonostárs tulajdoni hányadát, mivel ez esetben nem érvényesül a termőföldről szóló törvényben megállapított elővásárlási jog. Ezért a javaslat a tulajdonostársak közötti adásvétel esetére is kiterjeszti az állam elővásárlási jogát. A közösségi jog által is támogatott mezőgazdasági termelők korösszetételének javítása érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozási szerződés megkötésére a nem közeli hozzátartozók között is lehetőség legyen.
Az elő-haszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben hosszú évek után meghatározásra került a volt haszonbérlő fogalma, így a javaslat elfogadása esetén egyértelművé és ezáltal kijátszhatatlanná válik az, kit is illet meg a törvényi sorrendben az első helyen az elő-haszonbérleti jog. A termőföldről szóló törvény módosításával a javaslat a gazdálkodó család tagjainak fogalmi meghatározását is kiegészíti a családi gazdálkodó testvérével, mivel ezen oldalági hozzátartozói viszony nevesítése hiányában az életviszonyokban probléma keletkezett a családi gazdálkodó elhalálozása esetén.
A javaslat legnagyobb terjedelemben a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosítja. A 2010. szeptember 1-jével újonnan létrehozott Nemzeti Földalap rendeltetése egyértelmű, azonban vannak olyan állami tulajdonban álló ingatlanok, amelyek sajátosságaik miatt csak részben tartozhatnak a Nemzeti Földalapba, mivel nem kizárólag mező-, erdőgazdálkodási rendeltetésűek, és nem csak a földbirtok-politikai irányelvek érvényesítését szolgálják. A javaslat ezért újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik; ez utóbbi ingatlanok kapcsán a javaslat lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. A közös tulajdonosi joggyakorlás megteremtésén kívül a javaslat feloldja a Nemzeti Földalapról szóló törvény azon merev és szigorú szabályait, amelyek alapján kizárólag versenyeztetés útján lehet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket hasznosítani, az életviszonyok alapján ugyanis indokolt, hogy a javaslatban meghatározott kiemelt célokból, illetve meghatározott jogalanyok részére a versenyeztetés mellőzésével létesíthessen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogügyleteket.
Mindezek alapján ismételten szeretném elmondani, hogy a kormány támogatja a bizottság törvénymódosítási csomagját, és azt is szeretném elmondani, hogy mindez persze változatlanul elkerülhetetlenné teszi, hogy új földtörvény is szülessen, azonban addig is rendezni kell azokat a viszonyokat, amelyek meghatározzák a Nemzeti Földalapról szóló törvény, a földtörvény és a kapcsolódó törvények közti viszonyt, és egyértelművé teszik a jogalkalmazást.
Kérem a tisztelt Házat, hogy szintén támogassa a törvénymódosítási csomagot, és segítse, hogy ezek a változások életbe léphessenek. Köszönöm szépen.
