FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság benyújtotta ezt a törvénytervezetet, amely az agráriumot érinti egyes földügyek címén. A kormányzat több alkalommal kifejtette, hogy egy új földpolitikát szeretne megvalósítani, ennek egy lényeges és látható eleme volt, hogy a Nemzeti Földalap visszakerült a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Szerintünk a jó helyre került vissza az az előtti, Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Részvénytársaság környezetéből. Ennek megtörténtek a törvényi szabályozásai, a Nemzeti Földalap működőképessé vált, de felmerült ezen működőképessége során olyan kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Részvénytársaságból való kiválás, és ennek következtében némely ingatlan- és földterületek közös tulajdonlása az NFA, illetve az MNV Zrt.-nek technikai jellegű problémákat jelentett. Valamint a kormányzat azon szándéka általános, hogy az állam tulajdonában lévő földterületekkel sokkal tudatosabban szeretne gazdálkodni, mint elődeink, és nevesítettük, hogy igen, el tudunk képzelni célzott társadalmi réteget, így a fiatal házaspárokat, hogy előtérbe helyezve őket, legyenek a földnek, az állami földnek bérleti formában megművelői, és ezzel egy népesedési és szociálpolitikát is szeretnénk megvalósítani az önkormányzatoknak átadott területekkel, ahol esetlegesen a közmunkaprogramban, a szociálpolitikai munkában is részt vehetnének az ott érintett lakók.
Továbbá olyan kérdések is fölmerültek az elmúlt 6-8-9 hónap alatt, amelyek ugyan technikai jellegűnek tűnhetnek, de a kormány földpolitikai, földdel való stratégiai kérdését mindenféleképpen kell hogy segítse, illetve módosítani javasoljuk, mert a földügy némely fordulata eléggé zavaros, hiszen például az osztatlan közös tulajdon létezése miatt ezen közös tulajdonosok száma időnként változik, és miután egyesek spekulatív jelleggel beférkőznek az osztatlan közös tulajdonosok közé, ezzel előjogot szeretnének élvezni, hogy most már, hogy közös tulajdonosok, a másik tulajdonostól milyen egyszerű módon tudnak további tulajdont szerezni, miközben tavaly a földdel való gazdálkodás miatt az államot mindenki előtt megillető elővásárlási joggal illettük meg.
Nos, mindezek az együttes, eddig felmerült problémák, amelyeket megemlítettem, összességében indukáltak egy olyan állapotot, hogy érdemes a földtörvényhez, a Nemzeti Földalapot kezelő intézményt szabályozó törvényhez nyúlni, és úgy módosítani, hogy a kormányzat szándékát egyértelműen meg tudjuk valósítani, miközben a technikai működőképességet is biztosítani tudjuk mind a Nemzeti Földalapnál, mind a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Részvénytársaságnál.
Technikai jellegű változás mindenféleképpen például, hogy az ajándékozás közeli hozzátartozók esetén, a közalapítványok esetén, önkormányzatok vagy egyházi jogi személyek esetén hogyan módosulna a javaslatunk szerint. Például az elővásárlási jog, amely egy különleges jog a jelenleg élő törvények alapján, milyen szituációkban nem állhat fenn a későbbiekben, hogyha az előterjesztésünk netán törvényi szinten is elfogadásra kerül. De egy nagyon kritikus kérdés, hogy ki is tulajdonképpen a haszonbérlő, ki minősül haszonbérlőnek, és ezt a haszonbérlési minősítését milyen hosszú ideig gyakorolhatja, amikor egyszer valóban volt már haszonbérlő, de már nem az, de esetleges egy földeladásnál vagy újbóli bérlésnél ezzel a titulusával, mint haszonbérlő, újra élni szeretne. Hogy ez a jog örök életre szól-e, javaslatunk szerint nem, ezt definiálni szeretnénk, hogy meddig is tart véleményünk szerint egy-egy haszonbérlői minősítés.
Aztán szeretnénk jelezni, hogy amikor az állami földekkel a Nemzeti Földalap gazdálkodik, és netán pályázati úton vagy árverési úton szeretné azt értékesíteni vagy haszonbérleti szerződésre felajánlani, akkor melyek azok a különleges környezetek, amikor nem kell nyilvános pályázattal ezt a haszonbérleti szerződést meghirdetni vagy netán a földeladást meghirdetni, azaz mellőzni lehetne a nyilvános pályáztatást.
Van egy nagyon kritikus és kínos kérdés, amely az elővásárlási, elő-haszonbérleti jogosultság gyakorlásáról vagy esetleges nem gyakorlásáról szól. Javaslatot teszünk arra, hogy van olyan szituáció, amikor ez az elővásárlási, elő-haszonbérleti jog nem gyakorolható. Nem rejtjük véka alá, hogy itt természetesen szintén a nagy területű állami földeket bérlőkről van szó. Nem szeretnénk örök életre bebetonozni őket, miközben azt látjuk, hogy vidéken a vidék eltartó képességét biztosítani tudó kis-, közepes családi gazdaságok földéhségben szenvednek, míg más, szerencsésebb vagy ügyesebb társaságok pedig olyan körülmények és feltételek mellett kapnak állami földterületet használatra, amely messze nem piaci körülmény, és iszonyú nagy versenyelőnyt jelent számukra.
(4.50)
Éppen Ángyán József államtitkár úr volt az ugyanis, aki elsőként nyilvánosságra hozta, hogy 50-100 forint /hektáros éves bérleti díjjal is lehetett valakiknek - többek között külföldi használóknak - magyar államtól megszerezni termőföldet, a magyar állampolgárok pedig, akik az életüket gazdálkodásra szánnák, és jön egy fiatalabb, felnövekvő generáció, amely szintén élethivatásszerűen gazdálkodással szeretne foglalkozni, ehhez az állami termőföldhöz nem jut hozzá. Azt a filozófiai váltást is szeretnénk elősegíteni, hogy igenis, juthassanak hozzá azok a generációk, akik úgy gondolják, hogy tudatosan felsőfokú intézményekben szereznek tudást, szüleiken keresztül, nagyszüleiken keresztül, generációkon keresztül a föld közelében vannak és gazdálkodtak, és ők is azt szeretnék tenni, és a legfontosabb eszközt, a földet nem tudják megszerezni sem bérleti, sem vásárlási formában. Mindeközben egy elég jelentős, több százezer hektár van az állam tulajdonában, amelyet valamiért - talán felelőtlen módon is néha - másoknak adott, nagyüzemi gazdálkodóknak adott oda, és közben a falu tönkremegy, a vidéki települések tönkremennek, mert ezek az életképes gazdálkodások a legfontosabb alaphoz, a termőföldhöz nem jutnak hozzá.
Ebben változást szeretnénk elérni, és ezt a kormányzati filozófiát szeretnék összességében a most benyújtott, egyes földügyi tárgyú törvényekben leírt módosítások elősegíteni. Kérném szépen majd a parlament támogatását is.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
