GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Akkor a nemes feladatok közül egy napirenden van, ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban egy-két pontot én is kiemelnék. Több területet is megpróbál szabályozni ez a beadott törvény, ezek közül vennék sorra egynehányat.
Feltétlenül fontosnak tartom azt, hogy az NFA és a vagyonkezelő közötti nem igazán rendezett viszonyt sikerült rendezni. Ez azért is egy fontos része ennek, mert amennyiben valóban azt szeretnénk, hogy a földalapkezelőnél legyen egy olyan vagyonkataszter, ami valóban naprakész és pontos, akkor ezeket az átfedéseket azért feltétlenül tisztázni kellene, ez egy nagyon fontos része.
A vagyonkataszter kapcsán - ami magában foglalja azokat az állami területeket, amelyek az NFA gondozásában vannak - szintén egy fontos része az elbirtoklás tilalma. Ugyanis éppen az állami kataszter hiánya okozza azt, hogy nagyon komoly állami területek vannak igazából teljesen nyomon követhetetlen használatban. Ez aztán magában hordozza azt a lehetőséget és annak a veszélyét, hogy amennyiben ezt nem kellő időben orvosoljuk, adott esetben ez egy legalizált birtokszerzés is lehet. Ez egy komoly veszély, ami azt gondolom viszont, hogy az előző kormányzati ciklusnak a bűne, és ez a mi örökségünk, és ez is egy komoly feladat, hogy egy ilyen rendezetlen birtokviszony az, amit megörököltünk.
Feltétlenül fontos, aláhúznám én is, amit az államtitkár úr mondott, hogy földtörvény-módosítás. Egy új földtörvényre mindenképpen szükség van, ami meggyőződésem, hogy egy sarkalatos törvény kell hogy legyen, ami teljes komplexitásában képes lesz majd ezeket a problémákat kezelni. Örvendetes, hogy az ajándékozás jogkörében a gazdaságátadás egy megfelelő szintre került, tehát itt már lehetőség van az ilyen jellegű tulajdonoscserére is. Itt azért lehet, hogy egy kicsit szigorítani kellene olyan formában, hogy kiköthetnénk adott esetben - közösen gondolkozva mondom ezeket -, hogy életvitelszerűen és hosszú távon gazdálkodni szándékozók kaphassák ezt meg. Ez egy nagyon fontos dolga lenne ennek a törvénynek.
A következő, amiről mondanék néhány gondolatot, az elővásárlási jog megváltoztatása az osztatlan közösök tekintetében. Gőgös képviselőtársam utalt már arra, hogy itt voltak már lépések, mindenki emlékszik, különösen a Dél-Dunántúlon megjelent ez a “színes tévéért aranykorona” program, és a csere beszűkítése kapcsán ez a probléma orvosolva lett, abból a szempontból igen, hogy többet ilyet már nem lehet csinálni. A mostani helyzet azonban az, hogy ezek a csereszerződések nyilván az aktuális törvénymódosítás hatálybalépése előtt voltak, tehát ezek léteznek, ezekkel valamit kezdeni kell. Mindenképpen az volna jó, hogy ezeket az egy aranykoronás tulajdonosokat - akik egyébként jellemzően nagy tőkeerővel rendelkeznek, és nyilvánvalóan azért lépték meg ezeket a lépéseket, hogy nagyobb területeket szerezzenek, kihasználva az osztatlan közös adta lehetőségeket -, itt első helyen szerepel az állam elővásárlási jog tekintetében. Itt azért egy dologra felhívnám a figyelmet. Ha jól értem, akkor 15 napja lesz az államnak, hogy ezzel a lehetőséggel éljen. Itt vannak fenntartásaim, hogy ez valóban kivitelezhető-e. Amennyiben az állam ezzel nem él, akkor viszont visszaáll az eredeti helyzet. Tehát érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a helyi termelőknek, helyi családi gazdálkodóknak is adjunk egy lehetőséget - nyilván elsősorban azoknak, akik egyébként valóban tulajdonosok is az adott osztatlan közösben -, hogy ők a helyi státusuknál fogva mindenképpen élvezzenek előnyt e tekintetben.
Különösen kihegyezném ezt a dolgot arra, hogy ez is egy lehetőség lenne arra, hogy a fiataloknak földet biztosítsunk, és mindenképpen a fiataloknak és mindenképpen a családi gazdálkodásoknak. Az én fatornyos kis falumnak az egyharmadát egy nagy vállalat műveli, én még egy falunapon sem találkoztam sem velük, sem a felajánlásukkal, míg a helyi gazdák azért elég aktívan részt vesznek a helyi közösségben, úgyhogy e tekintetben vitatkoznék Gőgös képviselőtársammal.
(5.20)
Biztos, hogy lehet kontrapéldával is előállni, ezt nem vitatom, mert elég széles palettán mozognak ezek a történések.
A következő dolog, amiről szeretnék néhány szót mondani: a Nemzeti Földalap által kezelt területeknél megszűnik az elővásárlási és az elő-haszonbérleti jog. Ennek azon egyszerű prózai oka van az én meglátásom szerint, hogy azt a helyzetet, ami jelen pillanatban van, valahogyan orvosolni kell, ebből ki kell kecmeregni, és azoknak a baráti csoportoknak, akik lehetőséget kaptak - sok esetben eléggé torz, számukra természetesen kedvező formában - az állami földek használatára, az ő helyzetüket bebetonozni semmiképpen nem javasolt, és nem hiszem, hogy a további pátyolgatásuk a közösség érdekét szolgálná. Azonban számomra kérdéses az, hogy egy árveréses helyzetben miért marad meg az elővásárlási jog, mivel az én meglátásom szerint pont az árverés az, ahol a “ki ígér többet” rendszerben talán ez könnyen kezelhető lenne.
Fontos, hogy az NFA ezáltal meglehetősen komoly úgymond szabadterületeket szerezhet, aminek a felhasználása nagy lehetőségeket rejt magában, azt azonban mindenképpen le kell szögezni, hogy itt nagyon pontosan és szigorúan kellene szabályozni, hogy melyek azok a birtokpolitikai irányelvek, amelyek alapján ezek a földek felhasználásra kerülnek, és mindenképpen egy átlátható és a helyi érdekek mentén elinduló birtokpolitikát kellene folytatni.
Még egy észrevételem volna, ez egy újabb pont lenne azok közül, amiket ide magamnak felírtam: a vagyoni értékű jogok az NFA-hoz kerülnek, ami egyébként azt gondolnám, hogy helyes, azonban az én értelmezésem szerint lehetőséget ad arra, hogy a földtől elválasztott hasznosítás is megtörténjen. Ez szélsőséges esetben, nem gondolnám, hogy ez lenne a cél, de azt is eredményezheti, hogy mondjuk, a területalapú támogatás mint vagyoni értékű jog - tehát egy másik kategória - akár elváljon a földtől is, bár remélem, ilyenre nem lesz példa, és ezt a véleményem szerinti szabályozatlan területet nem fogja senki kihasználni.
Esett szó arról, hogy vagyonkezelési szerződések megkötésére kap az NFA lehetőséget, amit nagyon jó ötletnek tartok, és itt viszont bátorítanám magunkat, hogy ezt akár gondoljuk tovább, és például önkormányzatok vagy egyházak esetében is ezt szerintem nyugodtan megtehetné az NFA.
Ami nagyon fontos és Font képviselőtársam a bevezetőben említette is, hogy a volt haszonbérlő fogalma egy meglehetősen szabályozatlan terület volt; most valóban egy egzakt kategória lesz, hogy ki a volt haszonbérlő, aki adott esetben - olyan is lehet -, mondjuk, egy évig bérelte a 90-es években a területet, és most valóban joggal mondhatja azt, hogy ő egy volt haszonbérlő, és benyújtja azokat az igényeket, amelyek az én meglátásom szerint is, de a törvény szelleme is így gondolkodik, már nem illetik meg őt.
Ez a törvénytervezet elég sok és érdemi ponton nyúl bele a földhasználatnak, illetve a földpiacnak a ma regnáló rendszerébe, ami üdvözlendő, de ez egy nagyon érzékeny terület, és ezért is bátorkodtam néhány észrevételt tenni ezzel kapcsolatban, és ezeket megosztani önökkel.
Köszönöm szépen a figyelmet.
