MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban csak annyit szeretnék elmondani, hogy a javaslattal vannak konkrét problémáink is a hajnali fél 6-os tárgyaláson túl is. De az igazán nagy gond azzal van, ami nincs benne. Az előttünk fekvő anyagon látszik, hogy célja a fennálló szabályozásbeli hiányosságok pótlása, illetve a gyakorlatban felmerült problémák orvoslása. Ezek javarészt technikai módosítások, ezeket egyébként már a bizottságban is támogattuk. Megkésve ugyan, de próbálja rendezni a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a tavaly elfogadott Nemzeti Földalapról szóló törvény viszonyát és az ebben fellelhető ellentmondásokat.
Üdvözöljük a törvényben azt is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Földalap között ma még közel sem zökkenőmentesen folyó vagyonátadást meggyorsíthatja és egyszerűsítheti is ez a módosítás. Ugyanakkor jelezni szeretném, hogy a Jobbik minden eszközzel figyelni fog a kormány földbirtok-politikai irányelveinek ígért megvalósulása tekintetében. Itt a 10 éves nemzeti vidékstratégiába is foglalt alapelvekre gondolok, amelyeket egyébként mi is osztunk és támogatunk. Hiszen ez a jobbikos figyelem vonatkozzon mind a ma már a Nemzeti Földalap kezelésében lévő területekre, mind pedig a közeljövőben a Nemzeti Földalaphoz kerülő területekre is. Ugye, arra gondolok elsősorban, hogy ezek helyben lakó családi gazdálkodók tulajdonába, illetve haszonbérletébe kerüljenek.
Támogatjuk szintén azt is, hogy a javaslat bővíti azoknak a területeknek a körét, amelyek a Nemzeti Földalaphoz kerülnek. Itt ugye a művelés alól kivont területeket szeretném megemlíteni, itt az országos erdőállomány adattára szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőnek minősülteket emelném ki. Tehát, ahogy említettem, már tavaly támogattuk a Nemzeti Földalap létrehozását, igaz, akkor álmunkban sem gondolhattuk még, hogy az újabb megszorítások után négyszáznéhány millió forint marad csupán a földalapnak a birtokpolitikai irányelvek elérésére. Ennyi pénzből szerintem Nógrád megyében sem lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket, nemhogy az egész ország területén.
A ma már sokat emlegetett bérleti díjak felülvizsgálatára sem látok ebben a javaslatban garanciát. Államtitkár úr szinte hetente elmondja az Országgyűlésben, nagyon helyesen egyébként, hogy tudja azokat az eseteket, ahol sok száz, sok ezer hektár állami föld van nevetséges összegekért javarészt tőkés társaságok kezén. Konkrét ilyen esetekre mi is felhívtuk a figyelmet, azonban szerintünk az ezzel kapcsolatos ígéretek és beszéd helye lejárt, és végre neveket szeretnénk hallani. Kik kötöttek ilyen előnytelen feltételekkel, az államot százmilliókkal megkárosító szerződéseket? Miért nincsenek ezek a területek még visszavéve? És miért nincsenek helyben lakó családi magyar gazdálkodóknak kiadva? Hogy lehet az, hogy az ezekben a piszkos ügyletekben részt vevők még szabadlábon vannak? Ezeket segítő, az elszámoltatást segítő módosításokat is elvártunk volna, nemcsak az ilyen technikai jellegűeket.
A javaslatban egyetlenegy módosítás van, ami az osztatlan közösön keresztül az úgynevezett zsebszerződések visszaszorítására készült. Viszont úgy gondoljuk, ha már hozzányúlunk ehhez a két törvényhez, és ha már a kormány kommunikációjában folyamatosan hallhatjuk azokat a hangokat, hogy a magyar föld magyar kézben tartása mennyire fontos, akkor azért ennél jóval többet vártunk volna a gyakorlatban. Itt volt egy nagyszerű lehetőség erre. Ha ez így megy tovább, akkor nem kell sokat ragoznom, hogy 2014-ig tényleg el fogjuk veszíteni a területeinknek felét, mondjuk így, legalább 3 millió hektárra gondolok itt. Már most közel 1 millió hektár osztrák gazdálkodók kezén van. Tudjuk, hogy ez még nem számít legális szerződésnek, de ez akkor is egy rémisztő szám.
És itt visszakanyarodva szintén az elszámoltatáshoz, amiben ugyancsak segíthetett volna ez a törvényjavaslat, itt jellemzően magyarnak mondott ügyvédi irodák játszották át a sok százezer állami és magánföldet külföldiek kezére. Úgyhogy ebben a kérdésben sokkal többet vártunk a kormánytól. Én egy olyan megyéből jöttem, Győr-Moson-Sopron megyéből, ahol már az is örömet okoz számomra, ha találok néhány olyan földdarabot, amit még nem külföldi gazda használ. A földtulajdon jogának előbb-utóbbi megszerzése mellett hatalmas károkat okoznak. Szintén nem akarom részletesen felsorolni, hogy fenntartják az iparszerű, a földet kizsigerelő termelést, külföldön vásárolják a vetőmagot, műtrágyát, gyomirtót, vegyszereket, üzemanyagot. Ha használnak magyar munkaerőt, azt is jellemzően feketén.
És hát ugye az áfa kérdését is kezelhettük volna ebben a törvénycsomagban. Hiszen nagyon gyakran ezek a termelők nem fizetik meg az áfát, és nemcsak az államnak okoznak sok százmilliós kárt, de behozhatatlan versenyhátrányt is okoznak a magyar termelőknek ezzel. És akkor még nem beszéltem itt a feldolgozóipar kérdéséről, pontosabban annak hiányáról, illetve a nemzeti vidékstratégiában helyesen felvázolt tucatnyi egyéb problémáról, amit ennek a törvénymódosításnak a keretében lehetett volna orvosolni, és amit tudom, hogy lát a kormány is, helyesen, hiszen ezt leírta ebben a vidékstratégiában, de ismét szeretném jelezni, hogy nem látok erre vonatkozóan semmiféle biztosítékot, hogy ezek a problémák megoldásra kerülnének. Úgyhogy a Jobbik ezekre is fel kívánta hívni a figyelmet, és fel is fogja hívni minden héten itt az Országgyűlésben is.
Az elénk kerülő törvénymódosítást egyébként, ahogyan már bizottsági ülésen is elmondtuk, fogjuk támogatni, hiszen a benne lévő javaslatok jelentős része ugyan csak technikai jellegű, de valóban segíthet.
És a legvégén pedig reményemet szeretném kifejezni azzal kapcsolatban, hogy az új földtörvény tényleg minél előbb megszületik, és ehhez valódi konzultáción keresztül vezet az út. Hiszen a kormánynak mielőbb fel kell ismerni, hogy a vidék teljesen kivéreztetett állapotban van, és ha azonnal nem kap egy radikális és gyors segítséget, akkor elveszíthetjük a magyarság utolsó bástyáját.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
