SZABÓ REBEKA
SZABÓ REBEKA
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, csak röviden néhány pontra fogok kitérni a törvényjavaslat kapcsán.
Azzal kezdeném, hogy alapvetően támogatjuk ennek a törvénymódosító csomagnak a céljait. Azt gondoljuk, hogy azok a célok, amelyeket megfogalmaznak - rendezni az állami földek haszonbérletét, támogatni a családi gazdaságokat, az ő megerősítésüket szolgáló földbirtok-politikát előtérbe helyezni, megkönnyíteni a gazdaságátadást, illetve megerősíteni az állam elővásárlási jogát bizonyos esetekben, és bezárni bizonyos kiskapukat -, mindenképpen támogatandó cél, ugyanakkor azért természetesen vannak pontok, amelyeket kritizálunk.
Elsősorban megjegyezném azt, hogy az NFA-ról szóló törvényt 2010 nyarán alkották meg, és ez egy meglehetősen rohammunkában megalkotott törvény volt, mint ahogy tulajdonképpen az utóbbi időben számos törvény született meg így; ugye, most is meglehetősen későn nyújtották ezt be, ilyen kora hajnali órán tárgyaljuk, és nem is biztos, hogy minden részletre ki tud terjedni a figyelmünk akár nekünk, akár az előterjesztőknek. Tulajdonképpen ezt a törvényt, amit tavaly hoztak létre, módosítjuk már most, mert úgy tűnik, hogy azért néhány dolgot elfelejtettek figyelembe venni. Itt szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a széles körű szakmai és társadalmi vita nemcsak demokratikus, hanem gyakran olcsóbb is és egyszerűbb is, mert egészen egyszerűen sokkal jobb minőségű törvényeket hozhatunk létre, és akkor a tisztviselők is hatékonyabban tudnak dolgozni, ha nincsenek a törvényben lyukak vagy kiskapuk.
Láthatjuk azt, amire a 8. §-ban utal a törvény, hogy az MNV Zrt.-től a vagyonátvétel még nem fejeződött be teljesen. Persze lehet rá mondani, hogy rövid volt az idő, de azt gondoljuk, ennek részben az is lehet az oka, hogy az MNV Zrt. sem tudta pontosan, hogy mije van. Eddig például nem volt tisztázva - amire most a módosítás irányul -, hogy mi van akkor, ha egy terület vegyes művelési ágú, vagyis mondjuk, adott egy mezőgazdasági ingatlan, és van rajta egy felépítmény. Nehéz volt eldönteni, hogy kihez tartozik a földrészlet, és elsődleges rendeltetés szerint adott esetben most kimondja ez a módosítás, hogy melyikhez fog tartozni.
Ugyanakkor a mostani módosítás sem határozza meg egyértelműen, hogy az NFA vagy az MNV Zrt. fogja megállapítani az elsődleges rendeltetését ennek a területnek, tehát ezt így még továbbra is problémásnak érezzük.
Igen, és például létezik olyan terület, mondjuk, egy halastó, amin van egy gát vagy zsilip mint felépítmény. Mi azt gondoljuk, hogy ez annyira összetartozik például a halastóval, hogy így logikus volna, hogy az NFA határozza meg, hogy mi lesz a terület sorsa, és ne kelljen egyáltalán a Nemzeti Vagyonkezelővel egyeztetni ennek a területnek a hasznosításáról, mert pláne, benne van a törvényben, a 8. § (4) bekezdésében, hogy az ingatlanok hasznosításának fő célkitűzéseiről és előnyéről is egyeztetni kell az MNV Zrt.-vel. Azt gondoljuk, hogy ez problémás lehet, merthogy adott esetben az MNV Zrt. és az NFA fő céljai eltérhetnek, tehát jó volna ezt inkább egyértelműen meghatározni, hogy akkor melyik felelős az adott területért.
Itt megjegyeznénk, hogy a 14. §-ban szó van a Natura 2000 területek, illetve a védett területek bérbeadásáról vagy ingyenes tulajdonba adásáról. Itt úgy hangzik a törvény szövege, hogy a természetvédelmet felügyelő miniszter jóváhagyása kell hozzá. Persze a jelenlegi kormányzati struktúrában ugyanaz a hasznosító: a mezőgazdaságért felelős miniszter és a természetvédelmet felügyelő miniszter, mert ez ugyanaz a személy. Itt azért felmerül bennünk az a kérdés, hogy vajon a döntésben éppen melyik államtitkár lesz a meghatározó, aki inkább mezőgazdasággal vagy inkább a környezetvédelemmel foglalkozik. Mindenesetre ez is okozhat némi problémát a prioritások meghatározása során.
Azt gondoljuk, és ezt itt előttem több képviselő is említette, hogy az osztatlan közös tulajdonok rendezésében is vannak problémák. Sok olyat hallani, hogy számos - tudjuk, hogy ez nagy probléma - osztatlan közös tulajdonban lévő terület van, és adott esetben a tulajdonosok elhalálozásával és az örökléssel még a tulajdonosok száma tovább tud szaporodni. Olyan is van, hogy tulajdonképpen annyira sok tulajdonosa van egy földdarabnak, hogy a kimérése és a rendezése gyakorlatilag már többe kerül, mint magának a földnek az értéke, úgyhogy ez tényleg nagy probléma.
Azt gondoljuk - azt hiszem, Gőgös képviselőtársam mondta -, hogy az NFA-nak elővásárlási jogot biztosít ez a törvénymódosító javaslat közös tulajdonosok esetén, ez is bizonyos problémákat vethet fel, hiszen adott esetben a birtokegyesítés ellen hathat.
Azután nem látunk megoldást arra a sajnos terjedő gyakorlatra ebben a törvényben, hogy a földtulajdonosok gyakran haszonbérleti szerződés helyett haszonkölcsön-szerződést kötnek, és így tulajdonképpen az elő-haszonbérleti jogok nem érvényesülnek.
(5.30)
Ezek tulajdonképpen színlelt szerződések, hiszen nagy földterületeket adnak át ingyen hasznosításra, ám semmisségük kimondása hosszadalmas, mert bírói útra kell terelni. Tehát még mindig vannak ilyen színlelt zsebszerződések, amikre, úgy érezzük, hogy ez a törvénymódosító javaslat nem ad megoldást, holott tudjuk, hogy az országban a birtokviszonyok rendezése területén ez meglehetősen nagy probléma.
Ezután, azt gondoljuk, bár ez szintén nincs benne a törvényben, de szeretném megemlíteni, hogy nagyon fontos lenne a hirdetmények elhelyezését is rendezni. Gyakran előfordulhat az, hogy az állami földtulajdonnal kapcsolatos hirdetményeket, akár mondjuk, önkormányzati tulajdonban lévőket nem elég jól látható helyre teszik ki, akár online nem hirdetik meg, és csak látszólag teljesítik a törvényi előírásokat, ami lehetőséget adhat a spekulációnak. Egyébként úgy gondoljuk, hogy a spekuláció visszaszorításának fontos eszköze a helyi közösségek döntési és részvételi lehetőségeinek bővítése. Azért javasoltuk már, hogy tegyék ingyenessé, illetve szabadon hozzáférhetővé a földhivatali nyilvántartást.
Mindenesetre azt gondoljuk, hogy ez a törvénymódosító csomag jó lépés a birtokviszonyok rendezése érdekében, illetve a földmoratóriumig hátralévő tennivalók sorában is, de azért még nem elegendő. Itt jegyezném meg, hogy úgy gondoljuk, azért nincs már annyira sok időnk. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy ráérünk arra még. A mezőgazdasági bizottságban az előterjesztő helyettes államtitkár említette, hogy nincs semmilyen okunk a kapkodásra. Nos, persze, kapkodni nem kell, de azért azt gondoljuk, hogy nagyon fontos hatékonyan és nagy lendülettel nekiállni ennek a kérdésnek.
Itt szeretnénk javasolni, hogy folytassanak tényleges és széles körű társadalmi egyeztetést a gazdálkodói érdekképviseletekkel, a civil szervezetekkel, akár a tudományos élet képviselőinek bevonásával is, hogy alakítsunk ki olyan fórumokat, ahol meg tudjuk tárgyalni azt, hogy tényleg hogyan tudjuk a helyi életvitelszerűen gazdálkodók földhöz jutási lehetőségeit növelni. Mert ha széleskörűen egyeztetünk, akkor a részletkérdésekben sokkal jobb és időt állóbb szabályozás születhet, és nem fordul elő az, hogy fél évvel később kell újra és újra módosítani egy-egy törvényt.
Köszönöm szépen a figyelmet.
