JÁNOSINÉ DR. BENE ILDIKÓ
JÁNOSINÉ DR. BENE ILDIKÓ
JÁNOSINÉ DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az egészségügy stratégiai átalakítása folyamatban van. A funkcionális integráció és a rendszerben még fellelhető tartalékok a kormány döntése alapján az egészségügyben maradnak, melynek a visszaforgatása a kialakult finanszírozási aránytalanságok kiegyenlítésére a hiányterületekre egészen biztosan szükségessé válik. Az egészségügyben dolgozók, rezidensek, képzett szakorvosok és szakdolgozók részére konkrétumokkal megfogalmazott életpályamodell kidolgozása szükséges, mely a szakmai fejlődés biztosítását és a bérek tervezett rendezését is tartalmazza.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tudjuk, hogy az országunk gazdasági fellendülése a záloga annak, hogy az egészségügyre jutó források mértéke növekedjen, de az egészségügyben kialakult humánerőforrás-krízis megoldása is a mi feladatunk. A Semmelweis-tervben az alternatív forrásteremtés eszközeként megjelent a népegészségügyi termékdíj bevezetése, amely azokat az orvosilag bizonyítottan egészségkárosító termékcsoportokat érintené, amelyek fogyasztása olyan mai népbetegségekhez vezet, mint az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás.
Mindannyiunk számára ismert, hogy ma a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőtlen. A termékdíj bevezetése két fontos célt szolgálna: egyrészt ösztönözné a társadalmat az egészségesebb élelmiszerek vásárlására, másrészt pedig pluszforrásokat biztosíthatna az egészségügyben dolgozók bérrendezésére.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mikortól jelente pluszforrást a népegészségügyi termékdíj az egészségügyi ágazat számára, milyen termékcsoportokat érint és hogyan kívánja a kormány biztosítani a népegészségügy fenntartható finanszírozását? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
