BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A kormányzat az uniós elnökség jelszavának az “erős Európa” szlogent választotta. Ezzel egyet kell értenünk; elsősorban magyar identitásunk van, de van Európának közös kulturális gyökere és közös gazdasági érdeke. Önök azonban egy erős Európai Unió megteremtéséhez járultak hozzá, egy erős, Brüsszelből irányított szuperállam kiépítéséhez.
Ezen igazából nincs mit csodálkoznunk nekünk, jobbikosoknak, hiszen annak idején, egy csütörtöki napon Lisszabonban Gyurcsány Ferenc aláírta ezt a szerződést, pénteken átküldte a magyar parlamentnek, megígérte, hogy elsőként ez a parlament fogja ratifikálni - ez 17 olyan szerződésből állt, amelyeknek egységes szövege nem volt -, és önök a hétfői napon, tisztelet a néhány kivételnek, ezt el is fogadták. Tehát önök természetesen ezen az úton haladnak tovább, de Európában sokan vannak, akik a nemzeti önrendelkezésnek sokkal erőteljesebb megtartásában látják az erős Európát; csak célzok például Finnországban az Igaz Finnek rendkívüli választási sikerére.
Az európai szemesztert elsőként teljesítette a magyar kormányzat - itt mindig vita van arról, hogy ez ajánlás vagy csak tanács, szükséges koordináció vagy idézet egy szakanyagból, amit kaptunk. A reformprogramok teljes mértékben integrálódnak a nemzeti költségvetési eljárásba, és ezeknek a javaslatoknak az alapján kell a következő évi költségvetést elkészíteni, tehát azért itt többről van szó, mint egy javaslatról, ez is a gazdasági önrendelkezésünknek egy részbeni feladása. A gazdasági kormányzás egyértelműen erről szól, hiszen ott szankciókról beszélünk: kit, mivel, hogyan büntetnek - ez az, ami alapján mi arról beszélünk, hogy egy brüsszeli szuperállam épül ki.
Horvátország csatlakozásának elősegítése a magyar elnökségnek egy pozitív eredménye, a jó kapcsolatok ápolását segíti, itt más kérdésről van szó. Itt az a kérdés most már, hogy az emlékezetes, súlyos hágai döntést követően vajon milyen módon akar Horvátország csatlakozni, az euroszkepticizmust még jobban megerősítette, és van egy másik ország, Szlovénia, amely az érdekeit erőteljesebben akarja a ratifikáláskor érvényesíteni, mint Magyarország tette annak idején a román csatlakozásnál.
Örülök annak, hogy a miniszterelnök úr a romastratégia mellett legalább addig eljutott, igen, hogy a cigány kifejezést használta, hiszen a magyar nyelvben alkotmányosan is erről a kisebbségről beszélünk; nem fogadjuk el, hogy csak EU-s szinten van esélyünk ennek a megoldására, nekünk itt a velünk együtt élő cigánysággal kell a nehéz kérdéseinket megoldani, ezért sajnáljuk, hogy a Jobbik javaslatát egy cigány-magyar együttélés eseti bizottság felállítására mindmáig elutasították.
A határon túli magyarok érdekében is többet tehettünk volna. Volt egy olyan, úgynevezett prioritás, hogy Európa kulturális sokszínűsége; ezen belül lett volna lehetőségünk európai színtérre vinni az őshonos magyar népcsoport máig megoldatlan kérdéseit.
A miniszterelnök úr azt mondta, hogy ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, mik legyünk - ezen az úton kell haladni. Amikor ön látogatást tett a frakciónknál - emlékezetes nap, mert akkor szakadtak meg a tárgyalások az IMF-fel -, azt gondoltuk, hogy ez egy valódi, tényleges gazdasági szabadságharcnak a kezdete lesz. Sajnos, amikor az Európai Parlamentben önt és a kormányát részben jogos, de főleg méltatlan támadások érték hisztérikusan, számunkra úgy tűnik, hogy ön meghátrált, a Széll Kálmán-tervet ma már az IMF szakértői is úgy értékelik, mint hogy ez a helyes út. Én összehasonlítottam a 2008. novemberi MSZP-SZDSZ-kormány szándéklevelével, amelyet az IMF-nek elküldött - azért nem mondom, hogy szóról szóra megegyezik a Széll Kálmán-tervvel, mert ebben sokkal súlyosabb megszorítások vannak, hogy Demján Sándor egyértelmű kifejezését használjam.
Tehát nekünk az a véleményünk, hogy a jelenlegi helyzetből csak úgy lehet kilépni, ha egy valódi gazdasági szabadságharcot kezd ez az ország, nem csak kommunikációban, és ha jelenleg nem azzal oldja meg az adósságcsökkentést, hogy pillanatnyi 4 százalékkal csökkenti, hanem azzal, hogy ezt az összeget a magyar kis- és középvállalkozások erősítésére, keleti piacok megszerzésére fordítja, és az adósságállomány átütemezéséről is tárgyalásokat kezd, mert ebből a helyzetből valódi szabadság-, de harccal lehet csak kikerülni.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
(13.40)
