GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kétpercesekben valóban reagálunk, de majd én is fogok később külön szót kérni.
Csak arra, ami itt most Volner képviselő úr óta a kétpercesekben kibontakozott. Szóval, az az én gondom… - egyrészt azt, ha akarják, ha nem, be kell ismernünk, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a cigányok. (Moraj és közbeszólások a Jobbik soraiból.), ezt én merem mondani a saját tapasztalatomból, és közöttük is vannak számosan, akik dolgozni akarnak, legyen ez férfi vagy nő.
De gondolják végig, hogy az, ami ebben a törvényjavaslatban van, amikor azt mondta az “Út a munkához”, hogy ott a minimálbérnek megfelelő javadalmazást fizetünk, tehát ahhoz, hogy valakit munkára akarok kötelezni és munkára akarok szoktatni, kell hogy olyan anyagi körülményeket is biztosítsak, amiért azt mondja, hogy van értelme, hogy dolgozzak. Na de itt ebben a törvényjavaslatban és sajnos a módosító indítványokban is a garantált közfoglalkoztatási bérről nem tudjuk, hogy micsoda.
Amikor - és ez az, amiről hiszem, hogy önök is beszélnek, én meg kimondom - azt lehetett mondani, hogy hát minek dolgozzak, mert többet lehet kapni, ennek ne a negatív oldalát, nézzük a pozitív oldalát: tényleg lehessen többet kapni azért, ha dolgozik. De akkor, amikor többet dolgozik, akkor azért szerezzen nyugdíjjogosultságot, biztosítási jogviszonyt is meg a családja számára megfelelő ellátást. Én olyan pozitív példát is tudok mondani, hogy már látszik az, hogy kiment, hogy a portádat tartsd rendben. Tehát vannak, én merem állítani, hogy vannak sokan, akik akarnak tenni. De ehhez nekünk segíteni kell.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.