SEBESTYÉN LÁSZLÓ
SEBESTYÉN LÁSZLÓ
SEBESTYÉN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy Északkelet-Magyarországon, Miskolc és Kazincbarcika környékén harminc éve foglalkozom a vízüggyel, a vizes ágazattal, tehát úgy gondolom, kellő rálátással rendelkezem az ágazatra, és az elmúlt évtizedek alatt sok mindent megtapasztalhattam. Megtapasztalhattam például azt, hogy a rendszerváltást követő években a teljes víziközmű-szolgáltatási szektort szétzilálták, szétaprózták, divatos kifejezéssel élve spontán privatizálták. Így történhetett meg, hogy amíg 1990-ig 32 víziközmű-szolgáltató látta el Magyarországon a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat, addig ma már közel négyszáz víziközmű-szolgáltató működik. Ez a széttagolódási folyamat egyben az ágazat kálváriáját is jelentette, mivel a gomba mód elszaporodó kft.-k leginkább az állami támogatás öncélú megszerzésére hegyezték ki tevékenységüket.
Általános gyakorlattá vált az is, hogy az amortizációs költségkeretet nem forgatták vissza a rendszerbe, így azok egyre silányabb állapotba kerültek. A víziközmű-infrastruktúra elavultságát és a rendszer hatékonytalan széttagoltságát figyelembe véve csak a vízügyes szakemberek felkészültségének és elhivatottságának köszönhető, hogy Magyarország ivóvíz- és szennyvízellátása megfelelő minőségű maradt. A szolgáltatók jelenlegi nagy számának következményeképpen sokszor nem rendelkeznek azokkal a technikai feltételekkel, felszerelésekkel, amelyek a minőségi szolgáltatás fenntartásához szükségesek lennének. Ami a magyar embereket leginkább sújtja, az pedig az, hogy emiatt a kis szolgáltatók fajlagos működési költsége nagyobb, így a méretgazdaságosság nem tud érvényesülni.
Ezekre a problémákra kell tehát a víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatnak megoldást találni. Úgy gondolom, a javaslatunk alkalmas arra, hogy a szolgáltatók nagy számának csökkentésén és gazdaságosabb működésén keresztül a szolgáltatás színvonalának és az ellátás biztonságának a növekedését érje el. Csak érdekességképpen: ma az ország ellátásának több mint 35 százalékát hét társaság látja el, és ha jól emlékszem, 80 százalékot pedig maximum 40 cég. Elgondolkodtató, hogy a 20 százalékon a további 360 cég osztozik.
A javaslattal lehetőség nyílik arra, hogy a víziközmű-szolgáltató társaságok összevonása elinduljon, s ezáltal gazdaságos és hatékony üzemméretek alakuljanak ki.
(1.10)
Bár a legfontosabb szempont az, hogy a lakosság biztonságos és olcsó víziközmű-szolgáltatáshoz juthat, az is lényeges szempont, hogy a törvényjavaslat elfogadásával és hatálybalépésével az EU-tagsággal összefüggő kötelezettségünknek is eleget teszünk. A környezet- és természetvédelem, valamint a vízgazdálkodás körébe tartozó ilyen kötelezettségeinket az Európai Unió ivóvíz irányelve, az EU szennyvíz irányelv szabja meg. Ezek az elvárások arra épülnek, hogy a víziközmű-szolgáltatás nem játék, nem úri hóbort, hanem az emberi létfenntartás elengedhetetlen feltétele. Ezért a környezetvédelmi érdekek érvényesítése már önmagában indokolttá tenné a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó törvényi szabályozás megújítását.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lássuk, milyen rendelkezéseket tartalmaz a javaslatunk. A javaslat olyan előírásokat tartalmaz, amelyek garantálják a közműves ivóvízellátással, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással, valamint egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetén a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos szolgáltatások szakszerű gyakorlatát.
A javaslat egyértelműen meghatározza, hogy egy adott település közigazgatási területén ki az, aki a víziközmű-szolgáltatás megszervezéséért felelős, amely lehet az állam vagy a települési önkormányzat. Itt fontos megjegyeznem, hogy a szokásos riogatásokkal szemben nem állami einstandról van szó, sokkal inkább olyan házasságok köttetnek, amelyek az állami és a magánszereplőknek is, de legfőképpen a fogyasztóknak jó. Ezeket a házasságokat különböző üzemeltetési szerződéstípusok alapozzák meg, amelyek szabályozzák a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős szereplők közötti jogviszonyt. A javaslat lehetővé teszi a határozatlan idejű szerződéskötést is, amely azonban a javaslatban meghatározott esetekben felmondható, így nem megfelelő működés, szolgáltatás esetén az új víziközmű-szolgáltató belépése biztosított.
A javaslat mindezek mellett biztosítja annak lehetőségét, hogy a víziközmű-vagyon végre teljeskörűen a nemzeti vagyon részét képezze. A javaslat előírja a nemzeti víziközmű-vagyon felmérését és értékelését, amely a nemzeti vagyon védelmének alapvető feltétele.
A törvényjavaslat rendelkezik az úgynevezett gördülő fejlesztési tervek, beruházási és pótlási tervek készítéséről, amely garantálja az ország víziközmű-vagyonának hosszú távú fenntarthatóságát és ezáltal az ellátás biztonságát. A törvényjavaslat értelmében a vízi közművekkel kapcsolatos szakmai hatáskörök egy kézben, a Magyar Energia Hivatalhoz kerülnek, a víziközmű-szolgáltatás díjait szolgáltatónként és ágazatonként a nemzeti fejlesztési miniszter fogja megállapítani. Ez a központosítás egybevág a Széll Kálmán-tervnek azzal a célkitűzésével, hogy a közüzemi szolgáltatások területén javítsuk az átláthatóságot és a költséghatékonyságot.
Tisztelt Ház! Mindezek a rendelkezések szükségesek a vízi közművek biztonságos és hosszú távon fenntartható üzemeltetéséhez, pénzügyi feltételeinek és a szolgáltatás gazdasági stabilitásának elősegítéséhez, és ahhoz, hogy a szükséges karbantartás, pótlás és felújítás műszaki-pénzügyi feltételei a jövőben biztosítva legyenek. A törvényjavaslatunk legfőbb erénye, hogy a fogyasztóvédelmi érdekek érvényesülését segíti, és az, hogy a víziközmű-vagyon a nemzeti vagyont gazdagítja. Ezért támogatja a javaslatot a Fidesz-frakció is, én is, és ezért kérem a képviselőtársaim támogatását is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
