GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a 82., a 189., a 268. és a 712. ajánlási pontokat érinteném.
Amiért újólag szót kértem, annak a hátterében… (Jelzésre:) Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Talán így jobb? Amiért szót kértem, annak hátterében pont az van, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr itt ül a teremben, és nem lenne nyugodt a lelkem, hogyha azokat a mondatokat, gondolatokat nem fogalmaznám meg, amelyekkel a miniszterelnök úr figyelmét is szeretném felhívni ennek a törvénynek az elfogadása kapcsán, amikkel szembe kell nézni.
Miniszterelnök Úr! Önnek mondom elsődlegesen, mert a frakciója felé a törvény vitája kapcsán már többször megfogalmaztam ezeket a gondolatokat, de nyilván nekünk nem volt módunk ebben konzultálni.
Valószínű, az ön számára is teljesen világos és egyértelmű az, hogy a munka világában a munkaadók és a munkavállalók nem azonos pozícióval rendelkező felek. Bárhonnan kezdjük közelíteni a kérdést, csűrjük-csavarjuk a szót, a munkaadók pozicionális feltételei jobbak, mint a munkavállalóké. A munkaadók azok, akik “diktálnak”, a munkavállalók azok, akiknek el kell fogadni bizonyos értelemben a feltételeket, és természetesen a megfelelő javadalmazás fejében meg kell felelni a munkaadói elvárásoknak.
Annak idején, amikor az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése megtörtént, és helyette a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot életre hívták, akkor felhívtuk a figyelmüket arra, hogy nem jó az, hogyha a munka világát érintően nincs valós, tripartit alapú érdekegyeztetés, nem jó, mert utána egy elfogadott törvény kapcsán olyan helyzetekkel kell majd szembenézni, ami kellemetlenséget, bonyodalmat, nehézséget okoz az aktuális kormányok számára.
Ugyanúgy nem jó az, amikor, mondjuk, a sztrájktörvényt egy éjszaka leple alatt fogadják el, módosítják, és annak látható módon vannak negatív jelei, miniszterelnök úr. Szeretném jelezni önnek, hogy ha nem csalnak meg az ismereteim, akkor épp a mai napon a Gemenc Volánhoz tartozó alvállalkozók egy adott köre negyven gépjárművet kellett volna hogy elindítson útjára, ehelyett hármat indított el, egyszerűen azért, mert a bérek kifizetésével gondok vannak, a szakszervezeti díjak átutalásai megtörténnek, de nem jutnak el oda, ahova el kellene jutni, és nincs legális sztrájklehetősége a munkavállalóknak. Magyarul, olyan utakat kezdenek el járni öntevékeny módon az emberek, amely spontán folyamatok kialakulásához vezet. Nem jó az, hogyha a munka világát érintően hasonló folyamatok indulnak el.
Épp ezért arra szeretném a figyelmét orientálni miniszterelnök úrnak, hogy most már van egy közel féléves tapasztalás, lehet, hogy érdemes lenne felülgondolni, átgondolni az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetésével kapcsolatos történéseket, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretei között olyaténképpeni ügyek rendezhetőségének a terepét megadni, ami arról szól, hogy a munka világát érintő kérdésekben egyeztetések legyenek, és a kormány ne vonuljon ki ezekből az ügyekből, mert ma beszélgethetnek egymással a munkaadók és a munkavállalók képviselői, de a kormány nélkül, és a kormány dönt a fejük fölött.
Azt gondolom, miniszterelnök úr, hogy ezek a kérdések szerintem kellő fontossággal bírnak, valószínű, majd a témával foglalkozó államtitkárai, miniszterei fognak erre odafigyelni, mert látom, miniszterelnök úr, hogy nagyon nem izgatja fel mindaz, amit én ezzel kapcsolatban mondok. Sajnálom, mert ez azt mutatja a számomra, hogy az a nagyjából 3 millió ember, aki a munka törvénykönyve keretei alá esik, vagy éppen a munka törvénykönyve keretei által befolyásolt más törvényeken keresztül, nem fontos a kormánynak. Én hiszek abban vagy megpróbálok hinni abban, hogy ez nem így van, csak én látom rosszul. Szeretném, ha így lenne, mármint hogy fontosak lennének ezek az emberek, egyszerűen abból kifolyólag, hogy ők a mindennapjaik kapcsán a megélhetésük alapjait próbálják megteremteni.
Miniszterelnök Úr! Ezek az emberek, hogy nagyon egyszerűen és világosan fogalmazzak, ezen munka törvénykönyve keretei között többet kell hogy dolgozzanak, adott esetben kevesebb pénzért. Lehet, még azt is meg lehet mutatni, hogy olyan helyzet van, amely helyzetben önök különféle megállapodásokat kötnek a kiválasztottakkal, és annak az eredménye azt hozza magával, hogy azt mondják, hogy például a túlóra kapcsán már most nem az a helyzet van, hogy majd a munkaadó eldönti azt, hogy fizet-e vagy szabadidőt biztosít, hanem közös megállapodás alapján történhet mindez. Ez jó, de nem elégséges, mert szeretném jelezni önnek, hogy ebben a munka törvénykönyve tervezetben az a lehetőség is megadatik, hogy amikor szerződést köt a munkaadó és a munkavállaló, akkor a munkaszerződés megkötésekor beleépüljön ebbe a történetbe, a szerződés aláírásával legimizálódjon az, hogy ha az alapbérbe beleszámítják a túlórák, a túlóra kapcsán a pótlékokat, akkor sem túlóra, sem szabadidő.
Önnek is kell tudnia azt, miniszterelnök úr, hogy Magyarországon nagyon sok olyan ember van, aki, hogyha munkaszerződés aláírásának a közelébe kerül, akkor nem sokat fog ezen gondolkodni, hanem alá fogja írni a szerződést, egyszerűen azért fogja aláírni, mert dolgozni akar. Ha pedig ezt megtette, onnantól kezdve kiszolgáltatottá válik. Ezért mondom önnek és önöknek azt, hogy ez a munka törvénykönyve tervezet nemhogy segít, hanem éppen hogy pozicionálisan rontja a munkavállalók lehetőségeit.
Kiegyensúlyozott viszonyokat kellene teremteni, olyat, amely egyrészről a munkaadóknak megadja a rugalmasságot, a megfelelő lehetőséget ahhoz, hogy a hozamtermelés tekintetében azt tudják tenni, amit tenniük kell, a munkavállalóknak pedig azt a lehetőséget adná meg, hogy a munkaadói rugalmasság mellett az ő biztonságuk is meglenne. Ebben a törvénytervezetben most nem a biztonságuk van megadva, hanem a kiszolgáltatottságuk van életre hívva.
Tudja, miniszterelnök úr, olyan típusú kérdések kapcsán, amelyek fontosak voltak az elmúlt húsz esztendőben, bármilyen színezetű kormányok időszakában - kollektív szerződések -, most ennek a munka törvénykönyvének az égisze alatt lehet úgy intézkedni, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vagy az állami tulajdonban lévő cégek esetében a kollektív szerződés…
