LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. A képviselő úr azt kérte, mutassuk ki, hol mutatkozik hátrányos megkülönböztetés szöveg szerint az élettársi kapcsolat rovására.
Két pontra hadd hívjam fel a képviselő úr figyelmét. Az egyik: a “megkülönböztetett” jelzőt a preambulum szövege a házasságra és nem általában a családra vonatkoztatva alkalmazza. A törvényben ez a szó, hogy “megkülönböztetett”, nem valamifajta egyéni véleményt tükröz, nem azt, hogy én milyen tanácsot adnék a gyerekemnek, hanem mivel a törvény egész logikája a családtámogatások rendszerét vezeti le a család értékéből, ha a házasságnál és csak a házasságnál szerepel a “megkülönböztetett” megbecsülés vagy támogatás, akkor ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy van, amiből a házasságban élők többet kapnak, a másképp élők meg ehhez képest nem többet, hanem kevesebbet. (Harrach Péter: Lehet egy példát?) A példa szó szerinti volt, azt írják, hogy “megkülönböztetett”, hát ez ilyen szándékot tükröz. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)
Példa egyébként már ma is van: az ombudsman épp azt tette szóvá, hogy ha három gyereket (Az elnök csenget.), köztük úgymond hozott gyereket nevel egy élettársi közösség, akkor nem számítanak ugyanúgy háromgyerekesnek, mintha egy második házasságot kötött pár szintén hozott és saját gyerekekből hozza össze a három gyereket. Már ma is van tehát példa, és ahelyett, hogy ezen segítenénk, a “megkülönböztetett” jelző mintegy alkotmányos vagy legalábbis kétharmados jogerőre emeli a megkülönböztetés fogalmát. Ez tehát sajnos szó szerint is fellelhető a törvényben.
Elhiszem, hogy nem ez volt az önök szándéka, de ha nem ez a szándékuk, akkor szíveskedjenek elfogadni azt a módosítót, amelyre itt Steiner Pál kollégám is utalt, és a preambulumnak az ilyen kétes megfogalmazásait törölné. (Révész Máriusz: Mi kétes, Ildikó? - Soltész Miklós: Az egész!) Köszönöm a figyelmüket.
