SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném megköszönni Lendvai képviselőtársamnak, hogy visszaterelte a szót szakmai síkra, mert egészen elképesztőnek tartom azt, elnézést kérek, hogy államtitkár úr itt arról beszél, hogy ki szereti egymást meg ki nem, Rónaszékiné arról, hogy mi a szerelem. Bocsánat, de ez az Országgyűlés. Én azt gondolom, hogy ez mindenkinek a magánügye, és ne azt ecseteljük már, hogy itt ki szereti egymást és ki nem.
Az eszményképről; szintén Rónaszékiné képviselőtársam felszólalására reagálva, arra, hogy mi táplálkozik a valóságból és mi nem, szeretnék akkor egy KSH-statisztikát elmondani, amit egyébként elmondtam az általános vitában is. 1990-ben 2,5 millió együtt élő párból 125 ezren voltak élettársi kapcsolatban, 1996-ban már 180 ezren, 2001-ben pedig 271 ezren. Egyértelmű az emelkedő tendencia. (Révész Máriusz: Ez pozitív vagy negatív, Timea?) Azt gondolom, hogy ez a valóságból való táplálkozás, és azt jelenti, hogy több mint 10 százaléka most már az együtt élő pároknak élettársi kapcsolatban él.
Ezzel csak azt szeretném mondani, önökkel szemben nem egy értékítéletet mondok én, csak arra reagáltam, mielőtt itt nyolcan gombot nyomnának, hogy mi az, ami a valóságból táplálkozik, és mi az, ami nem. Nem szeretnénk ezzel a házasság intézményét alábecsülni, azzal kezdtem az előző felszólalásomat is, hogy tiszteletben tartjuk, számunkra még az is elfogadható, hogy ez benne van a preambulumban. Egy kiegészítést javasoltunk, pontosan azért, hogy ne rekesszük ki a társadalom most már egy emelkedő részét ebből a meghatározásból.
Köszönöm.
