BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezt a törvényjavaslatot nem lehet külön kezelni a közszolgálati tisztviselői törvénytől, ezért helyenként ki fogok térni rá.
A parlament előtt most fekvő törvényjavaslat próbálja kezelni azokat az anomáliákat vagy buktatókat, amelyek az elkapkodott és indokolatlanul felgyorsított törvénygyári működés következtében várhatóak vagy alakultak ki. Hogy ez sikerül-e, az majd a közszolgálati tisztviselői törvény hatálybalépésekor derül ki.
A tervezet próbál garanciákat adni az egyes állami szervek, szolgáltatási területek dolgozói számára az átállásra vonatkozóan, illetve a polgármesteri tisztséget mint választással létrejövő sajátos munkajogi jogviszonyt jelentősen közelítik a jogszabályban a kormánytisztviselők és más közszolgálatban munkát végzők jogviszonyának szabályozásához. A sok változásból összességében véve úgy tűnik, hogy egységesebb és részletesebb szabályozás áll össze az eddigiekhez képest. A juttatások vonatkozásában mindenképpen szigorúbbak a feltételek, amivel egyet lehet érteni.
A kormánytisztviselők esetében a hitelfelvételhez tartozó állami garanciavállalás, illetve a kezességvállalás szokatlan ebben a törvényi környezetben. Kérdésem az államtitkár úrhoz az, hogy a tervezet az államháztartási törvény változtatásaival összhangban van-e, mert abban emlékeink szerint az áll, hogy a költségvetési szerv készfizető kezességet nem vállalhat. Remélem, az államtitkár úrtól majd kapok választ a végén erre a kérdésre. (Közbeszólás.) Reméljük.
Amit hiányolunk a közszféra újraszabályozásából… (Dr. Répássy Róbert felé:) Elmondjam újra? (Dr. Répássy Róbert nemet int.) Tehát amit hiányolunk a közszféra újraszabályozásából, az a valódi életpályamodell, amely biztosítja a közigazgatás és a közszolgálatok megfelelő színvonalú működését, részben az egyértelmű elvárások és a munkahatékonyság növelése révén, részben a közszolgák teljesítményt minél jobban figyelembe vevő anyagi és morális megbecsültségével.
A mai rendszer, amiben az illetmények évek óta be vannak fagyasztva, a béren kívüli juttatások a töredékére estek vissza, pontosan a munka hatékonyságát és minőségét veszélyezteti. Alapvető egzisztenciális gondok mellett, folyamatos kirúgástól - vagy nevezzük így, leépítéstől - való félelemben, bizonytalanságban nem lehet érdemi munkát végezni.
A kormány-tisztviselői kar gondolata nem nevezhető eretneknek, ám sem a tartalommal, sem a jelen tervezetben meghatározott szervezeti felépítéssel nem tudunk egyetérteni.
Az átmeneti szabályok arról határoznak, hogy a hatálybalépés napján mindenki a kar tagjává válik. Az alakuló ülésnek hat hónapon belül kell ez után megtörténnie, addig kvázi egy fantomszervezet tagjai lesznek a kormánytisztviselők. A kérdés az, hogy lehet-e valakit kötelezni, tagságra kényszeríteni egy érdekvédelmi szervezetben, amikor előzetesen a tagsággal járó legalapvetőbb szabályokkal, jogokkal és kötelezettségekkel sem lehet tisztában. A kar alapszabályát is úgy kell elfogadni a tagnak, hogy nem is ismeri. Nem teljesen világos, hogy mi ennek a célja. A minimális, korrekt és európai elveknek is megfelelő eljárás az lenne, ha a kötelező beléptetés aktusa legalább az alapvető szabályok elfogadása vagy megalkotása, majd ismertetése után történne meg.
A kormány-tisztviselői kar országos közgyűlésének mint legfontosabb szervének megválasztása - 80 fő, feladata többek közt a választási szabályzat és az alapszabályzat megalkotása - csak akkor tekinthető elfogadhatónak, ha már működik a rendszer. De a legfontosabb, tehát az első választás, ami akár évtizedekre meghatározhatja a kar irányvonalát, véleményünk szerint eléggé kritizálható módon lesz szabályozva. Nem a törvényben egyértelműen meghatározva írják elő ezeket a választási szabályokat, illetve a folyamatokat, hanem a hatályba léptető törvénytervezet szerint 15 tagú előkészítő bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét a miniszter jelöli ki. Ez a bizottság fogja megalkotni az átmeneti vagy ideiglenes választási szabályzatot, eszerint fog lezajlani majd a választás, az országos közgyűlés tagjainak megválasztása, és mindemellett ez az ideiglenes bizottság vagy előkészítő bizottság tesz javaslatot az alapszabályra is.
Itt van az a sarkalatos pont, amit már kifogásoltunk az eredeti törvénytervezet kapcsán is, és ami miatt aggályossá válik az egész magyar kormány-tisztviselői kar létrejötte és működése, hogy kit is fog szolgálni ez a kar. Ugyanis egyértelmű bizonyítéka annak ez a választási rendszer, illetve ez az indulás, hogy egy felülről létrehozott és egyoldalú politikai akarat szerint a jelenlegi kormányt szolgáló szervezetet kívánnak felállítani, hiszen a miniszter személyesen jelöli ki azt a 15 embert, aki aztán majd megmondja, hogy mi alapján fog felépülni a szervezet legfontosabb szerve, továbbá az alapelveket is meghatározzák.
(22.10)
Tehát hogyha valóban egy politikailag független munkaügyi és szakmai érdekvédelmi szervezetet akarnának létrehozni, akkor biztosítani kellene, hogy a legfőbb szerv megválasztása, illetve annak szabályozása minimum parlamenti szinten történjen és parlamenti vita tárgya lehessen. Már maga a kar ilyen szabályozással történő, felülről vezérelt létrehozása, illetve magának a karnak a tartalma is kétséges. Bár egyébként valóban indokolt lenne egy szakmai érdek-képviseleti kamara létrehozása, csak azzal nem értünk egyet, hogy egy szervezeten belül legyen munkavállalói érdekképviselet, illetve szakmai érdekképviselet is, egyszerűen azért, mert ez a két érdek sokszor egymásnak ellentmond, ezért nem lehet egy szervezeten belül képviselni. Illetve a kar esetében is fennáll az a probléma, hogy adott esetben, mondjuk, egy etikai eljárás keretében maga a kar lehet a vádló és a védő is, ilyenformán valamelyik oldalon nyilván hiteltelen lesz a képviselet, és innentől kezdve maga a szervezet is. Tehát önmagában a köztisztviselői kar létrehozása nem egy elvetendő ötlet vagy szándék, szakmai érdekképviseletre valóban szükség van, mint ahogy ez a rendvédelmi területen is elmondható, és ott is azt kifogásoljuk, hogy egy szervezeten belül akarnak szakmai érdekképviseletet, illetve munkavállalói érdekképviseletet.
Tehát az első országos közgyűlés tagjainak a megválasztása tekintetében ha bárkinek lettek volna kételyei még a közszolgálati tisztviselői törvény tervezete kapcsán, annak is most már egyértelművé válik, hogy egy külön szervezetet készülnek létrehozni kormányzati kézi vezérléssel, amely a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban dolgozókat kontrollálja vagy szerencsétlenebb esetben félelemben és bizonytalanságban tartja. S mindezek tetejében e szervezet fenntartási költségeinek a fedezetét nyilvánvalóan maguktól a dolgozóktól fogják levonni, mint kötelező tagsági díjat. Ezért ezt a javaslatot az 5002. számú közszolgálati tisztviselői törvénytervezettel együtt semmiképpen nem tudjuk elfogadni és nem tudjuk támogatni.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)
