DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Én a saját indítványomról szeretnék szólni az utolsó szó jogán, hiszen említettem én ezt már bizottsági ülésen és általános vitában is, itt az eddigiek során is szóba került, nevezetesen a cím és a tartalom egységéről szóló indítványom, ami más címet javasol ennek a törvényjavaslatnak. Sokat gondolkoztam én azon, hogy mi ennek az oka, hogy ennyire ragaszkodik ehhez a címhez az előterjesztő. Azt gondoltam, hogy talán divatból, hogy ezt a “nemzeti” jelzőt mindenhova szereti ráaggatni a kormány, minden nemzeti ebben a kormány-intézményrendszerben; azt hiszik itt naiv módon, ha egy nemzeti színű szalaggal átkötnek egy törvényt, akkor abból mindjárt jó törvény lesz. Sajnos ez nem igaz. De azt gondolom, nem ilyen divatmegfontolás volt emögött, hanem inkább az a kényszerpálya, amit az alaptörvényből próbáltak kiolvasni. Az alaptörvény 38. cikkének az első mondata úgy szól, hogy “Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.” Ez egy világos mondat, és rendben is van, valóban nemzeti vagyon mind a kétféle közvagyon, de fordítva nem igaz a mondat, tehát az nem igaz, hogy az állami és a helyi önkormányzatok tulajdona maga a nemzeti vagyon. Ez nem igaz. Én nem akarom megismételni azokat az érveket, amelyek itt elhangzottak annak igazolására, hogy a nemzeti vagyon fogalma sokkal szélesebb. Tehát valóban értelmetlen, és nem is nagyon értem, hogy miért ragaszkodik ilyen makacsul az előterjesztő egy szerencsétlen jelzőhöz, hogy tudniillik nemzeti vagyonnak nevezi azt, ami nem az.
Ezt tehát mindenféleképpen javítani kellene, mert különben relativizálunk minden olyan fogalmat, ami a közgazdasági, a gazdasági, a statisztikai, a gazdaságstatisztikai terminológiában évtizedek, sőt -századok óta közismert. Ugye, sikerült elrontani az alaptörvényben a GDP definiálását, illetve magyarra fordítását is. Akkor is elmondtam, hogy hagyják már békén a GDP fogalmát, megvan az: a bruttó hazai termék, több évtizede használatos fogalom; azt is megmásították, aztán most nem tudják, melyiket használják, az igazit vagy az alaptörvényben levőt. Másként nevezik az ez évi költségvetést is, Magyarország költségvetésének nevezik, pedig az csak az államháztartás központi elemeinek a költségvetése, és nem magának az országnak a költségvetése. És most megint itt van egy törvényjavaslat, “A nemzeti vagyonról” címmel. Úgyhogy ennek a kijavítását kellene elfogadniuk, és akkor sokféle részkérdésben is egyet tudnánk érteni. Például abban, hogy vajon nyilvánosak-e a nemzeti vagyontárgyak, mert ebben a formában nyilvánvalóan ez nem fogadható el, hiszen a nemzeti vagyonnak része az én hűtőszekrényem meg a kocsim meg a bojlerom, és az abszolút nem közérdekű adat, hogy nekem hány hűtőszekrényem van otthon. Viszont ha ez cím megváltozik olyan formában, ahogy az 1. számú ajánlási pontban javasoltam, hogy tudniillik az államháztartás vagyonának egyes kérdéseiről szól ez a javaslat és nem többről, akkor a nyilvánossággal se lenne probléma, sőt akkor én magam javasolnám elsőként, hogy az ilyen címet tartalmazó jogszabályban legyen minden adat nyilvános. Ebben a formában pedig ezt nyilvánvalóan nem lehetne javasolni.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
