HEGMANNÉ NEMES SÁRA
HEGMANNÉ NEMES SÁRA
HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Érdeklődéssel hallgattam a törvényjavaslat vitája során a hozzászólásokat, és köszönettel fogadtam a bizottsági ajánlásokat és a képviselői módosító javaslatokat is. Körülbelül ötven témakörben érkezett módosító javaslat, amely, úgy gondolom, hogy a korábbi törvényekhez képest egy elég jó szám, tehát csekély számnak mondható, ezért szerencsére volt is időnk részletesen áttekinteni ezeket a módosító javaslatokat, ezért egy-kettőre igyekszem részletesen válaszolni.
Először is akkor általában az elméleti, jogelméleti kérdésekről.
Nem tudjuk támogatni dr. Nyikos László, Jobbik, és Göndör István képviselő urak módosító javaslatát, amely a törvény címének megváltoztatására irányulna, illetve nem értünk egyet azon ellenzéki véleményekkel sem, amelyek szűkítőnek tartják ezt a megfogalmazást, lexikális, közgazdasági és gazdaságstatisztikai terminusokra hivatkoznak.
Úgy látom, hogy Bödecs képviselő úr is elmegy, pedig egyesével kiszedtem neki az összes győri ingatlan helyrajzi számát, amit bejavasolt a vagyontörvénybe, de akkor majd átadják neki a kollégák az adatokat.
A képviselő urak és ellenzéki vélemények szerint a javaslat nem foglalja össze a nemzeti vagyon teljes körét, mivel ez csak az állami és az önkormányzati vagyont foglalja magába, de önök szerint a magánvállalkozások, a lakosság vagyona is idetartozik.
Nem vitatjuk azt, hogy közgazdasági értelemben a magánvagyon is a nemzeti vagyonba tartozik, azonban a sarkalatos törvény megalkotására vonatkozó alaptörvényi felhatalmazás egyértelműen lefektette a szabályozás tárgykörét és a javaslat szerinti szabályozás hatályát. Eszerint az alaptörvény 38. cikke elvi iránymutatásként kimondja, hogy az állami tulajdon és az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon, melynek védelmét legmagasabb szintű jogszabályban, sarkalatos törvényben kell szabályozni. (Göndör István: Ez az alaptörvény hibája!)
Természetesen fontosnak tartjuk az állampolgárok és a vállalkozások vagyonának védelmét is, és higgyék el, ez megfelelően motiválja az egyes kormányzati intézkedéseket, azonban ennek feltételeit nem ebben a törvényben kell biztosítani, mert aki sokat markol, keveset fog.
Tisztázzuk tehát, hogy e javaslat a nemzeti vagyon köznyelvi fogalmától eltérően az alaptörvényi felhatalmazás szerinti tárgykörre, a magyar állam mint polgári jogi alany és az önkormányzatok vagyonára vonatkozik. Ez az a vagyoni kör, melynek megőrzése érdekében az állam kész önmagát, az önkormányzatokat és a vagyongazdálkodásért felelős szerveket korlátozni és a meghatározott keretek közé szorítani, és ez az a vagyoni kör, amelynek lehetőség szerinti gyarapítása érdekében a kormány közvetlen intézkedéseket tett.
A törvényjavaslat megfogalmazása során a jogos társadalmi igényekre tekintettel vizsgáltuk a transzparencia fokozásának a kérdését is, azonban Schiffer András, Scheiring Gábor és Szabó Rebeka képviselők módosító javaslatát, amely az általános jellegű közérdekű adatokra vonatkozik, nem tudjuk támogatni, leginkább azért, mert az állami vagyon tekintetében a vagyontörvény maga megfelelően rögzíti a vagyongazdálkodási adatok nyilvánosságának szabályait.
Ugyanezen indokkal nem támogatjuk az LMP képviselőinek azon javaslatát, miszerint a sarkalatos törvényben írjuk elő az állami vagyongazdálkodási terv készítését, hiszen ezt egy végrehajtási törvényben kell előírni. Ezért ígéretet teszek arra, ígéretet tesz a kormány arra, hogy a felvetett kérdéseket az állami vagyonról szóló törvény tervezett felülvizsgálata során, amelyre tavasszal kerül sor, figyelembe fogjuk venni.
Egyúttal jelzem azt, hogy a birtokpolitikai irányelvek mintájára nemzeti vagyonpolitikai irányelvekre teszünk javaslatot az Országgyűlés részére, amely azt fogja jelenteni, hogy mindazon alapelveket, normákat, ajánlásokat, melyeket törvényi szinten nem tudtunk ebbe a sarkalatos törvénybe beemelni, a vagyonpolitikai irányelvekbe bejavasolhatjuk. Mondok erre egy példát. Tartósan veszteséges állami céget nem illik finanszírozni, nem érdemes fenntartani, csak meghatározott keretek között. Nyilvánvalóan ezt egy ilyen törvénybe nem lehetett betenni, de természetesen egy ajánlásba mint alapvető cél, hogy gyakorlatilag csak olyan állami cégek tartós működését finanszírozzuk közpénzből, ami egyébként életképes vagy közpénz érdekében, közfeladat érdekében gazdálkodik, itt mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy lehetőség szerint ne legyen veszteséges a gazdasági társaság. Tehát az ilyen típusú elveket és az ellenőrzésre vonatkozó elveket a vagyonpolitikai irányelvekbe be fogjuk tudni tenni.
Az LMP képviselői sarkalatos törvényben rögzítenék, hogy a nemzeti vagyonba tartozó természeti erőforrások esetében mindig a szennyező fél köteles fizetni a környezetben okozott kár megtérítését. Ez környezetvédelmi indíttatásból megfogalmazott módosító javaslat, és különös tekintettel a közelmúlt szomorú eseményeire, ezzel természetesen a kormány egyetért, ám úgy véljük, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok megfelelően rögzítik ezt az elvet, tehát a környezetvédelmi javaslatokat abban a vonatkozó ágazati törvényben kell majd szerepeltetni.
A természeti értékek kérdése, növény-, állatvilág, génbank kérdése. Ehhez kapcsolódóan nem tartjuk szükségesnek annak rögzítését, hogy a védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény felett a tulajdonosi joggyakorlás módját e törvénynek kell szabályozni, tehát nem a vagyontörvénynek, hanem az úgynevezett szintén ágazati, tehát természetvédelmi jogszabályoknak kell ezt szabályoznia.
Javasolják továbbá az LMP képviselői, hogy az államnak vagy helyi önkormányzatnak átadott ingatlanvagyon a törvény erejénél fogva váljon forgalomképtelenné. Szeretnék rámutatni, hogy a törvény csak a közfeladat átruházásával együtt rendelkezik az ingatlanvagyon átadásáról, amely esetekben indokolt lehet az átadott vagyon ésszerű átcsoportosítása. A módosító javaslat elfogadása esetén lehetetlenné válna a közfeladat ellátásához viszonyított vagyongazdálkodás. A másik módosító javaslat pedig nem is tenné lehetővé az állam és az önkormányzatok között tulajdonátadást, mivel csak vagyonkezelői jog átadására tettek javaslatot a közfeladatok átadásához kapcsolódóan.
(18.20)
Az a határozott véleményünk, hogy az átadott közfeladattal együtt az ehhez szükséges vagyonelemnek a feladatot ellátó tulajdonába kell kerülnie, ugyanis hosszú távon csak így biztosítható a feladat ellátásának háttere, a vagyon állagának védelme.
Ehhez kapcsolódóan Varga Zoltán úr, az MSZP frakciójának képviselője az önkormányzatok kártalanítására tett javaslatot az önkormányzatok által az ingatlanok felújítására, bővítésére, beszerzésére tekintettel. A törvény deklarálja, hogy a vagyon fő rendeltetése a közfeladat ellátása, a közfeladat tehát nem változik, csak a feladatot ellátó személye változhat, így a kártalanításnak nincs alapja, tekintettel arra, hogy a hivatkozott fejlesztések az adott közfeladat ellátása érdekében történtek, és továbbra is a vagyon ezt fogja szolgálni. Így átvett kórház például jellemzően ugyanazt a lakossági kört, ugyanazt a területet fogja ellátni a jövőben, mint előtte is. És természetesen, ha ehhez a vagyonhoz kötelezettség, jelzálog, adósság kapcsolódik, az is ahhoz az állami szereplőhöz fog kapcsolódni, aki továbbviszi a feladatot.
A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az állami elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidőt az LMP 45 napról 15 napra csökkentené, amely határidő elmulasztása jogvesztő. Véleményünk szerint ez a 15 nap túl rövid idő, hogy az állam eldöntse, igényt tart-e az adott vagyonelemre, viszont van egy 30 napos rövidítési határidő, azt a tárca és a kormány támogatja.
Egy másik LMP-s javaslat pedig lazítaná az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében a 15 éves elidegenítési tilalmat. Abban az esetben, ha valaki ingyen kapja ezt a vagyontárgyat, véleményünk szerint elvárható, hogy a vagyont a megfelelő közfeladatra használja, ezért vagyonvédelmi okokból minden esetben szükséges a 15 éves elidegenítési tilalmat fenntartani.
Az átláthatóság kérdése. Az LMP képviselője szerint nem átlátható a civil szervezetben, illetve annak vezető tisztségviselőjénél a 25 százalékos részesedés, de felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy gazdasági társaságoknál is ugyanez a szabály jellemző. Tehát nem gondolnám, hogy diszkriminatíve a civil szervezeteknél a 25 százalékot csökkenteni kellene, amikor a gazdasági társaságoknál ugyanaz az elv.
Azt azért el kell mondanom, hiszen az általános vitában kérdezték, hogy milyen hatástanulmányok készültek ehhez a vagyontörvényhez. Van egy nagyon szép hatástanulmány, amely az elmúlt 20 év privatizációjáról szól, egy szép vastag könyv, annak az összes tanulságával, és elég komoly hatástanulmány a KEHI és az elszámoltatási kormánybiztosok által megtett feljelentések sorozata, amely kapcsán láttuk azt, hogy mely kiskapuk révén lehetett kijuttatni az állami vagyont, milliárdos nagyságrendben az elmúlt 20 év során. Ez az egyik hatástanulmány.
A másik hatástanulmány az, amelyeket off-shore cégekhez kapcsolódóan tettünk meg. Méghozzá megnéztük, hogy az Európai Unión belül milyen joggyakorlat vonatkozik az átlátszó szervezetekre, illetve az off-shore cégek kizárására. El kell hogy mondjam Lengyelország, Ausztria és Németország gyakorlatát figyelembe véve, hogy az egyik legszigorúbb szabályozást fogjuk most ebben a törvényben javasolni, úgy a közbeszerzési törvényben, mint a nemzeti vagyonról szóló törvényben.
Támogatjuk ugyanakkor az LMP-nek azon javaslatát - természetesen a hölgy szintén elment a válasz megadása előtt -, hogy a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. többségi részesedését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítsuk. Úgy gondoljuk, hogy a fokozott védelem biztosítása a hungarikumtermékek esetében nagyon fontos, tehát természetesen elfogadjuk ezt a javaslatot.
Támogatjuk továbbá dr. Aradszki András, dr. Lukács Tamás és Varga László képviselő urak azon javaslatát, mellyel átlátható szervezetté nyilvánítják a belső egyházi jogi személyeket. Javaslatuk 2. pontja azonban nem támogatható, mert feladathoz kötött, tehát a vagyonkezelésnél már nem javasoljuk azt, hogy az egyházakat is bevonjuk ebbe a körbe.
Nem támogatjuk Nagy Andor képviselő úr javaslatait, amelyek Magyarország vízkészletére vonatkoznak, ugyanis ez egy külön törvényre utalással fellazítja az alaptörvény rendelkezéseit és a szigorú, sarkalatos szabályokat. Ezért ezt a javaslatot nem támogatjuk.
Megyek tovább. Dr. Józsa István, Veres János, Kovács Tibor, Göndör István képviselő urak módosító javaslata a versenyeztetés, vagyonkezelésbe adás esetére szól. Ahogy elmondtam, maga a jogszabály egyértelműen, taxatíve kizár bármilyen magánszereplőt, magáncéget abból, hogy vagyonkezelésbe kaphasson nemzeti vagyont. Miért is? Mert egy közösség vagyonáról van szó, egy közösség vagyonát csak közösség kezelheti, vagyonkezelheti. Minden más esetben versenyeztetéssel egyébként hasznosításba lehet adni. De közben kapcsolódó módosító javaslatként érkezett olyan javaslat, amely a tárca álláspontja szerint pontosításként még beletehető ebbe a törvénybe, amely arról szól egyébként, hogy törvényben a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében is csak versenyeztetés útján, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával vagyonkezelésbe adni. Viszont nem vonatkozik arra az esetre, amikor állami, önkormányzati gazdálkodó szervezetnek adják vagyonkezelésbe. Tehát a versenyeztetés kizárását csak abban az esetben javasoljuk, ha állami, közösségi, önkormányzati szereplők között van átadás, hiszen ott gyakorlatilag sok esetben lehetetlen, hiszen egyetlenegy szereplő van, aki vagyonkezelésbe kaphatja az adott vagyont.
Az Állami Számvevőszék és az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése. Én bevallom, nem értem, mit értettek félre a tisztelt képviselő urak, hiszen ahogy elmondtuk korábban is, az ÁSZ-törvény kétharmados törvényként egyértelműen, általános jelleggel, korlátozás nélkül megengedi, előírja, felhatalmazza az Állami Számvevőszéket minden vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére, méghozzá akként, hogy még büntetőjogi szankciói is vannak annak, aki ezeket az adatokat például nem szolgáltatja időben.
Természetesen a nemzeti vagyonról szóló törvényt az Állami Számvevőszék és a KEHI is ellenőrizte, tehetett hozzá javaslatot, nem emeltek kifogást. De megnézzük még a kapcsolódó módosító indítványokat, hogy milyen erős és szigorú biztosítékot lehet beletenni, ha úgy érzik, hogy ez ennek a törvénynek a felpuhítása, holott mi úgy gondoljuk, hogy ez egy szigorítás volt egyébként az Állami Számvevőszékre vonatkozóan.
Dr. György István, Fidesz, egy módosító javaslatot adott be, amely esetében kiterjesztené a kizárólagos állami tulajdon körét a közutak műtárgyaira. Ezt elfogadjuk; viszont a 4. pontot nem tudjuk támogatni, amely nemzetgazdaságilag kiemelt szempontból jelentősnek mondja a közszolgáltatások biztosítását, amely - mi úgy gondoljuk, hogy ebbe a törvénybe így nem illik bele, hiszen - felpuhítja ennek a szabályait.
Varga Zoltán MSZP-s képviselő úr módosító indítványai a regionális vasutakra vonatkoznak; elég sok ilyen volt itt a regionális vasutakkal kapcsolatban a Jobbik képviselői részéről is. Azt el kell hogy mondjam, maga a jogszabály - amely a törzshálózati vasutakra vonatkozik - minden eleme be lett emelve ebbe a törvénybe. Azoknak a szakaszoknak az egy része, amelyeket önök javasoltak, egyébként nem közvetlenül állami tulajdon, hanem egy része önkormányzati tulajdon. Mondok például néhányat: a Balatonfenyves-Somogyszentpál például Balatonfenyves önkormányzatáé, de a nagybörzsönyi erdei kisvasút is a nagybörzsönyi önkormányzaté. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat fogja tudni nemzetgazdaságilag kiemelt vagyontárgyként ebbe a törvénybe betenni, hiszen az állam csak az állami vagyonra vonatkozó elemeket tudja betenni. De ezzel nem kizárt, sőt elvárás is lehet, hogy az önkormányzatok esetében ugyanezt a nemzetgazdaságilag kiemelt szempontot javasolják betenni ebbe a törvénybe.
A törvénytervezet 4. § (2) bekezdése szerint egyébként a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül többek között a törvényben, kormányrendeletben ekként meghatározott állami vagyonelem. Tehát ágazati törvényben felsorolt vagyonelemek esetében többször elmondtuk, így például a vasúttörvényben felsorolt vagyonelemek esetében is meg lehet jelölni az állami tulajdonú és kisforgalmú mellékvonalakat is például nemzetgazdaságilag kiemeltként úgy, hogy a kétharmados törvényben most szerepeltetnénk.
A probléma ezekkel a vasutakkal, ahogy már elmondtam, hogy gyakorlatilag sok esetben pontatlan, hiszen a törzshálózati vasúthálózat része. Fónagy államtitkár úr lehet, hogy tud nekem segíteni, mert a vasútban én nem vagyok annyira otthon. Tehát a szakemberek besorolása szerint kerültek ezek a vasútvonalak bele ebbe a törvénybe. Minden vasútvonal állami vagyon, amely az állam tulajdona. Ez a törvény nem azt mondja ki, hogy ami nem ebben van, az nem állami vagyon. Ez a törvény azt mondja, hogy meghatározott feltételek szerint csak a törzshálózati vasútpályákat lehet például koncesszióba adni. Tehát a szigorítási feltételeket a nagy vasúti pályákhoz köti. Ezzel együtt egy önkormányzati vasút esetében az önkormányzati rendelet és az önkormányzati szabályozás fogja meghatározni, hogy milyen módon tud vele gazdálkodni. De, ahogy mondtam, nem kötelező, illetve megteheti azt, hogy ő is bejavasolja nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű vagyonnak.
(18.30)
Magyar Zoltán képviselő úr bejavasol 15 darab Győr-Moson-Sopron megyei ingatlant, amelyeket bejavasolt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak közé. Nos, tegnap a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi Hivatalával, illetve a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel nekiálltunk ezeket az ingatlanokat megnézni, és sajnos, azt kell mondanom, nagyon sokat dolgoztatott bennünket a képviselő úr, mert elég pontatlan javaslatokat adott. Például olyan típusú, amit a Bécsi kapu tér 3. szám alatt javasolt, helyrajzi szám szerint csak egy van, ehelyett különböző két helyrajzi számú ingatlant javasolt. Javasolt benne olyan ingatlanokat, amelyek jelenleg magánszemély tulajdonában vannak. Kisajátításon kívül állami tulajdonba vételt, államosítást ez a törvény nem kíván szabályozni, tehát természetesen ezeknek a vagyonelemeknek az esetében nem tehetjük meg azt, hogy betesszük ebbe a listába.
A mosonmagyaróvári laktanya és Fekete Sas szálló esetében pedig a módosító javaslat indokolása szó szerint két újságcikk szövegével egyezik meg, amely, azt gondolom, a képviselő úrnak gondolatébresztőként szolgált, és bejavasolta ebbe a törvénybe, de ez így, ebben a formájában nem kezelhető. Illetve olyannal, hogy Alkotmány utcai ipartelep és Deák Ferenc tér, Magyar utca, Főhercegi malom, ilyen külön helyrajzi számú ingatlannal nem találkoztunk. Tehát összességében ezeket nem javasoljuk most ebbe a törvénybe betenni, azzal együtt, hogy felkérem a képviselő urat, pontosan, meghatározott módon, ahogyan korábban is kértem, ha 100 százalékos állami tulajdonként, tulajdoni lappal meg tudja jelölni ezeket az ingatlanokat, akkor semmi akadálya akár a későbbiekben is ebbe a törvénybe megfelelő módon betenni.
A Duna-hidak kérdés volt. A Duna-hidak benne vannak, ugyanis a Duna-hidak helyi vagy az országos közút részeként kizárólagos állami tulajdonban vannak, de a hidak mindig a közutak részei, tehát nem egyesével nevesítve szerepelnek benne.
A képviselő úr továbbá még javasolta, hogy az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon vagyonkezelése, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében alkalmazható legyen a törvényi kijelölés, merthogy van ilyen. Jelzem, a javaslat szerinti felvetést a támogatni javasolt, Papcsák Ferenc, Kocsis Máté képviselő urak által benyújtott módosító javaslat is megfelelően kezeli. Köszönjük a képviselő úr kérését, jelzem, hogy elfogadtuk, de hasonló módosító javaslat ezt már bejavasolja a törvénybe; csakúgy, mint az osztott tulajdon terminus elhagyására irányuló, az önálló épülettulajdon fogalmának bevezetésére irányuló javaslatát, melyet annak bevett jogi alkalmazása miatt viszont nem javasoltunk támogatni. A törvényjavaslat ugyanis azt a római jogi alapelvet követi, amely szerint az épület sorsa osztja a föld tulajdonának sorsát és e két tulajdon jogegységét.
Köszönjük Papcsák Ferenc, Kocsis Máté, György István képviselő urak főképp szövegpontosításra, egyszerűsítésre irányuló javaslatait is, amelyeket elfogadásra javasolunk.
A módosító javaslatok között egyébként még az MSZP-nek volt módosító javaslata arra vonatkozóan, hogy abban az esetben, hogy ha egy társaság átlátható szervezet, szerződést köt vele az állam, és később nem átlátható szervezet lesz, akkor ez ne legyen a szerződés felmondására való ok. Ezt ezért nem tudjuk támogatni, hiszen elmondtam a korábbi általános vitában is, hogy nagyon sok olyan szerződéssel találkoztunk, amelyet megnyert egy adott gazdasági társaság, majd időközben valamilyen panamai off-shore vagy Jersey-szigeti off-shore cégbe vándorolt a tulajdona, és a mai napig nem tudjuk, hová fizeti az állam a milliárdokat egy PPP-konstrukciós szerződésben. Ezzel együtt egy olyan pontosítást fogunk elfogadni a törvényjavaslathoz, amely azt mondja ki, hogy egyébként a szerződő fél tudomásul veszi azt, hogy felmondási ok az, hogyha menet közben eladja a gazdasági társaságát egy off-shore-nak, tehát ezzel a tudással, ezzel a kötelemmel együtt kösse meg a szerződést.
Tisztelt Ház! Megpróbáltam minden kérdésre válaszolni, ami elhangzott menet közben a bizottsági üléseken is, a helyszínen is, és megköszönöm önöknek a módosító javaslatokat és a segítő szándékot is. Úgy gondolom, hogy a nemzeti vagyon védelme érdekében nagyon szigorú és nagyon zárt rendszerben kezelhető szabályt alkottunk.
Azt azért még elmondanám, mi az a nemzeti vagyon nagyságrendben, amely most e törvény tárgya. Állami vagyon tekintetében körülbelül 40-45 ezer milliárd forint az az állami vagyon, amelyről beszélhetünk. Ingatlan, műemlék, belterületi föld esetében körülbelül 12 700 milliárd forint vagyonunk van; vonalas létesítmény, közlekedési ingatlan esetében 22 ezer milliárd; a föld méhének kincse 3800 milliárd és termőföldterület körülbelül 2100 milliárd forint becsült értéken van. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Nemzeti Földalap kezelésében nagyságrendileg 1,5 millió hektár termőföld, 1 millió hektár erdő, 737 ezer ingatlan és körülbelül 300 állami gazdasági társaság van. Ezt a vagyont kell most az Országgyűlés felhatalmazásával törvényileg megóvni, gyarapítani. A törvényben felsorolt vagyonelemek már csak a meghatározó többség engedélyével lesznek hozzáférhetők, viszont a megszerzett, újonnan létrehozott vagyonelemek a honatyák bölcs döntésével bármikor bekerülhetnek ebbe a törvénybe, ebbe a listába, hiszen erre mindig lesz lehetőség kétharmados felhatalmazással.
Végezetül engedjék meg, hogy hangsúlyozzam: a törvény elfogadásával előirányzott kormányzati cél nem más, mint tiszta viszonyok lefektetése az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás területén a közös javaink és a nemzeti vagyon védelme érdekében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
