DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm a méltányosságot. Bevallom őszintén, hogy kétpercest nyomtam, és szinte le sem ültem, nyomtam volna az újabbat. Be is ígértem, ugye, hogy ez egy első része volt a felszólalásomnak, a nagy felszólalásnak, és még van időkeretünk is. Tehát nem az obstrukció bűnös szándéka vezet, hanem pusztán a módosító javaslatainkkal kapcsolatos ismertetési szándék, hiszen eddig is úgy láttam, hogy az államtitkár úr nagyon komoly figyelemmel figyeli a munkánkat, tehát a módosító javaslatainkkal kapcsolatos szavainkat.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Akkor engedelmével, és még egyszer köszönettel, folytatom a hozzászólásainkat.
(10.00)
Tehát a fiatalkorúak büntetésével kapcsolatos témakörben voltunk. Hogy itt mennyire nem sablonosan gondolkodunk a fiatalkorúak büntethetőségével kapcsolatban, arra nemcsak az utal, hogy mondjuk, svájci példát hozunk fel a 12 éves korhatárra történő leszállítás büntethetőség körében, hanem például 69. számon egyedül terjesztettem elő mint jogvédő, saját benső meggyőződésemből fakadóan, hogy a fiatalkorúak esetében egyfajta mérséklésnek lehet helye az elzárás büntetés tárgyában. Tehát jelen esetben 30 nap helyett 15 napot, 45 nap helyett 25 napot javaslok. Tehát itt ellenpólusként megint csak ott van Harangozó Tamás képviselőtársam javaslata 70. sorszámon, ő, úgy, ahogy van, tokkal-vonóval megszüntetné az elzárás alkalmazhatóságát. Tehát itt azért, azt gondolom, van különbség, tehát kiütközik a különbség.
A további módosító javaslatok között szerepel a perújítási határidővel kapcsolatos kérdéskör. Ez egy nagyon-nagyon kardinális témakör. Itt miről van szó? Arról, hogy a törvény betűje szerint a szabálysértési eljárásban kétéves időkeret áll rendelkezésre arra, hogy perújítással élhessen az adott érintett személy. Mi a perújítás? Talán egy mondat erejéig a nyilvánosság számára kitérve: arról szól, hogy utóbb olyan tények és bizonyítékok merülnek fel, amelyek miatt a korábban meghozott elítéléshez képest vagy felelősségmegállapításhoz képest egy kedvezőbb döntést tud hozni a bíróság. Jelen esetben én például számos ilyen alkalmat éltem meg, amikor ez a kétéves időkeret, időkorlát egyszerűen jogállami garanciákat sért, akkor röviden így mondom.
Mégpedig a következőképp, elmondom a konkrét esetet: 2004. május 23., Erzsébet-tér. Van egy tüntetés a zsidó állam fennállását ünneplő rendezvény ellenében, gojtalálkozónak hívják, a Lelkiismeret ’88 Csoport tartja. Ott egy fiatalember, illetve egy apa, egygyermekes apa magyar zászlóval a kezében álldogál. Ez annak idején nagy bűn volt, mint tudjuk, ezért neveztük ezt a magyar zászló mellett történő ácsorgás szabálysértésének, mert általában ez volt az a kiváltó ok, ami miatt itt ugrottak a rendőrök igen nagy számban és sokszor. Na most, őrá is ugrottak. Kiszabtak rá 10 nap elzárást, úgy, hogy két rendőr egybehangzóan azt vallotta a tárgyalás során, hogy ő azt üvöltözi, hogy menjenek a zsidók vissza Palesztinába. Ez kerek perec nem volt igaz, mert három videofelvétel került elő a gyorsított eljárás lefolytatását követően, amik az eljárás alá vontnak a térre való belépése első másodpercétől kezdve a rendőri intézkedésig mindent felvettek az ő mozgásából, és az égvilágon semmi ilyet nem mondott. Ebben az ügyben is elutasították egyébként a perújítást. Egyébként ebben a körben hadd dicsérjem meg a törvényjavaslatot amiatt, hogy biztosítja, végre biztosítja a nagy áttörést, biztosítja a fellebbezést a perújítást elutasító döntéssel szemben. Ugyanis mi pont ettől szenvedtünk ebben az ügyben, nem is tudtuk perújításba vinni.
Viszont mondok egy másik esetet. Tüntetésen vagyunk, a rendőrség gyülekezési joggal visszaélés miatt egy be nem jelentett tüntetés résztvevőit előállítja, mondjuk 20 embert. Előállítják őket, nem egy ilyen eset volt az elmúlt években, az átadott kötet, amelyet az államtitkár úrnak átadtam, a Jogvédők a nemzet szolgálatában számos ilyen esetet tartalmaz. Mi történik ilyenkor? A rendőrség gyorsított eljárásban szabálysértési bírsággal sújtja az érintettet, merthogy nem jelentette be a tüntetést, csakhogy 15 napon belül meg lehet indítani a tüntetésfeloszlatási pert közigazgatási bíróság előtt, a közigazgatási per szabályai szerint, amely szépen a maga ütemében zajlik, általában nem túl gyorsan, mert éppen múlt hét csütörtökön született meg a 2006. október 23-ai Nádor utcai tüntetés feloszlatásának a jogellenességét kimondó bírósági ítélet. Öt év - itt mondjuk, öt év - kellett ahhoz, hogy megszülessen a jogerős bírói ítélet.
Vagy például 2009. július 4-e, Erzsébet-tér, a gárdisták és a politikai foglyok melletti tüntetés. Ha itt megszületik egy ítélet három év múlva, egy jogerős ítélet arról, hogy itt jogszerűtlenül oszlatott a rendőrség, mert ebből következően jogszerű volt a tüntetés, akkor nyilván az emiatt arra figyelemmel történt szabálysértési elítélések, amelyek arról szólnak, hogy önök itt jogellenesen gyülekeztek, annullálandók, megszüntetendők, viszont a perújítási időkorlát miatt ez nem tehető meg. Tehát én ezért az általános elévülési ötéves határidőre javaslom ezt módosítani, ugyanis én nem érzem azt, hogy jelentős érdekek sérülnének ezzel.
Tehát a perújításnak azért megvannak a szigorú törvényi feltételei, tehát ez nem úgy van, hogy most bárki nyakló nélkül perújítással élhet. Nyilván a bírónak megvan a felelőssége és a feladata, hogy a valóban indokolt esetekben rendelje el a perújítást, ráadásul fellebbezési jog is van már, ez mindenképpen egy nagyon pozitív rendelkezés.
Viszont nagyon komoly defekt ez a rendelkezés: a 150. ajánlási pontról van szó, és annyiban kell korrigálnom magamat, és ezért elnézést kérek, hogy a hatályos szöveg egyéves perújításról beszél - még rosszabb helyzet van. Egyéves a perújítási időkorlát, amivel most kevertem, az, hogy két éven belül nem lehet már senkit elítélni, kétéves a maximális büntethetőségi időkorlát a szabálysértésnél.
Tehát még egyszer akkor, egyértelműen: a 150. ajánlási pontban Gyüre Csaba, Staudt Gábor képviselőtársammal azt javasoljuk, azt kérjük az államtitkár úrtól, mondhatnék még patetikus jelzőket, hogy a jogállamiság nevében könyörögve kérjük, hogy legyen partner abban, hogy az egy év helyett a perújítási időkorlátot vigyük fel három évre. Vigyük fel legalább három évre, mert az ilyen és ehhez hasonló esetekben egyszerűen nincs jogi eszköz arra, hogy valakinek a mentesülését kimondhassa a bíróság egy olyan szabálysértés ügyében, amelyben egyértelmű, hogy nem volt igaza a bíróságnak, tehát egy jogszerű tüntetésnél jogellenesen állítja le a rendőrség, jogellenesen állítják bíróság elé, és a bíróság egy törvénytelen döntést hoz akkor, amikor elítéli. Tehát ez egy nagyon nagy próbaköve a jogállamiságnak. Én nagyon kérem az államtitkár urat, hogy legyen partner ebben, és pontosítsuk ezt.
Úgyhogy én akkor itt be is fejezem a hozzászólásomat, és még egyszer megköszönöm az elnöklést időközben Balczó elnök úrnak átadó elnök úrnak a lehetőséget, hogy elmondhattam ezt, és akkor átadnám a szót, vagy akkor biztosítom a lehetőséget, hogy Staudt Gábor képviselőtársam még akkor… (Dr. Kontrát Károly: Ön az elnök?) Világos, az elnök úr adja át a szót, csak akkor, úgy értem, átadom a stafétát így jelképesen, ő fogja befejezni akkor azokat az érveket, amiket mi a szabálysértési törvény módosító javaslatai kapcsán szeretnénk előadni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
