HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr Tisztelt Országgyűlés! Egy hiánypótlás van előttünk, hiszen az elmúlt több mint húsz év során a vízi közművek tulajdonlása, fenntartása, üzemeltetése terén elég kaotikus helyzet alakult ki, és nagyon nagy feszültségek láthatók ebben a rendszerben, ezért mindenképpen üdvözlendő az előterjesztő Bánki Erik javaslata, hogy ebben a kérdésben tegyünk rendet.
Az általános vita lezárásáig számos módosító javaslat érkezett, ezek közül néhányat szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Először az 1. ajánlási pontot. Az 1. § (1) bekezdésére vonatkozik a módosító javaslat. Ez arra irányul, hogy ne csak az ivóvíz kérdésével foglalkozzon a javaslat, hanem a tisztítottszennyvíz-befogadó kérdésével is, azaz “a természeti erőforrások kíméletének elve” címszó alatt ez a kiegészítés is szerepeljen. Ez rendkívül fontos dolog, hiszen az összegyűjtött szennyvizek tisztítása és elhelyezése bizony nagyon komoly feszültséget, gondot okoz a rendszerben. Akkor, hogyha az erre a célra szolgáló szennyvízbefogadók kérdését a törvényben nem nevesítjük és nem rendezzük, azt gondolom, hogy mulasztást követünk el.
Számos példát tudnék felsorolni, akár a választókörzetemből is, például Pilisszentlászló esetében, hogy nem tud csatlakozni egyetlenegy regionális vagy nagyobb rendszerhez, ezért az ilyen típusú települések azt célozzák meg, hogy saját szennyvíztisztító rendszert építenek, és a szóba jöhető vagy kézenfekvő befogadóba ezeket a megtisztított vagy kezelt szennyvizeket bevezetik és beengedik. Azonban ebben a kérdésben egy megfelelően tiszta, világos képet kell kialakítani.
A másik javaslat számos ajánlási pontot érint. Ez tulajdonképpen egy pontosítás, nevezetesen a 2., a 3., a 6., a 9., a 11., 13., 14., 23., 26., 29., 36., 40., 45., 46., 47., 49., 57., 60. és 73. ajánlási pont, amely lényegében egy pontosítást tartalmaz, mégpedig a javaslat a víziközmű-hálózat helyett a víziközmű-rendszer kifejezést javasolja. Az az igazság, hogy a szakirodalomban ezt a rendszert ismerik és alkalmazzák, és úgy gondoljuk, hogy a törvénynek igazodnia kell az általánosan kialakult és elfogadott szakmai gyakorlathoz.
A következő, amire szeretném az önök figyelmét felhívni, a 21. ajánlási pont, amikor is arra vonatkozik a javaslat, hogy az állam és a települési önkormányzat kizárólagos tulajdonát nevesítsük. Ez azért fontos, mert az elmúlt időszakban nagyon sok önkormányzati és állami víziközmű-tulajdon magánkézbe vándorolt. Ez önmagában nem lenne természetesen gond, a gond abból adódik, hogy ezeknél a magántulajdonú cégeknél a víziközmű-szolgáltatási díjak jelentős mértékben eltérnek az egyéb szolgáltatási díjaktól, és ez az extrahaszon nem kerül visszaforgatásra a rendszer fejlesztésére, hanem eltűnik a rendszerből.
Egyébként ez a javaslat teljes egészében összhangban van a kormány szándékával. A mai napon is tárgyaltuk a nemzeti vagyonról szóló javaslatot, és azzal ez a javaslat teljes egészében összhangban van.
A következő, amire fel szeretném hívni a figyelmet, a 25. ajánlási pont. Ez egy szövegpontosítást tartalmaz. Ez azért fontos, mert szeretnénk egy olyan rendszert kiépíteni, amely nemcsak a jelenlegi állapot megtartását és konzerválását eredményezi, hanem a fejlesztés szükségességére is megfelelő szövegkörnyezetben felhívja a figyelmet.
A következő ajánlási pont, amit szóvá kívánok tenni, a 38-as. Ebben egy szövegelhagyásra tesz javaslatot a javaslattevő, mégpedig: “A víziközmű-szolgáltató e tevékenységével összefüggésben az ellátásáért felelősnek üzemeltetési szerződésben meghatározott mértékű díjat fizet, melyet az ellátásért felelős a használati díjra vonatkozó eljárások alapján kezel.” Úgy gondoljuk, hogy ezek a díjak kormányrendeletben kell hogy kialakuljanak és meghatározásra kerüljenek, és a törvényjavaslat említi is egy kormányrendelet megalkotásának szükségességét. Úgy gondoljuk, hogy ennek a szövegrésznek ott kell majd hasznosulnia.
A következő ajánlási pont a 61-es, amely a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kérdésével foglalkozik. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólagosan a szöveg szerint “azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - beleértve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvízbekötő vezetéket is - használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található”.
A harmadik bekezdésben találjuk azt, hogy “ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőssel a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol, és azt részére átadja”. A javaslat arra irányul, hogy a következő bekezdés kerüljön ki a törvény szövegéből, amely úgy hangzik, hogy “a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás vonatkozásában nincs helye beszámításnak.”
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet. Ezen javaslatok támogatását kérem természetesen, azonban van egy olyan javaslat, amely megfontolásra érdemes ugyan, de ha jól megnézzük, akkor ez zavart okozhat a rendszerben, ez pedig a 75. számú ajánlási pont, amely arról szól, hogy a felhasználói egyenérték-számítás milyen elvek alapján történjen. Ennek a 2.1.2. része kiegészülne a következő szöveggel, a kiegészített szöveget szeretném ismertetni: “Az egy közműves szennyvíz-elvezetési és -tisztítási igénybe vevő felhasználót vagy elkülönített vízfelhasználót egy egységnek kell tekinteni, azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni.” Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok településen vannak tömbházak, társasházak, amelyeknél a rendszer úgy épült ki, hogy van egy központi vízmérő egység, utána pedig vannak almérők.
(20.40)
Ebből persze számos feszültség is adódik, mert ha valaki nem fizeti a saját almérője utáni számlát, akkor az egész rendszerben is feszültség keletkezik, de ha ezt az elvet alkalmaznánk, amelyre a javaslat irányul, akkor egészen máshogy alakulnának lakótelepeken, lakótömbös beépítéseken a felhasználói egyenérték-számítások, ami, azt gondoljuk, hogy jelentős mértékben torzítaná a rendszert. Ezért tisztelettel javaslom, hogy ezt a javaslatot ne támogassa az Országgyűlés.
Köszönöm a figyelmüket.
