GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Néhányan emlékeznek rá, hogy az általános vita elején vitába keveredtem az előterjesztő kérdésével kapcsolatban, és most hadd mondjam azt, hogy a mostani részletes vitánknak is egyik komoly problémája az, hogy sajnos a bizottsági ajánlásban - amire az elnök úr is hivatkozott -, a 4995/29-esben minden egyes ponthoz az van írva, hogy az előterjesztő képviselője nem volt jelen.
Az én korábbi gyakorlatomban olyan témát nem is vettek bizottságok napirendre, ha az előterjesztő nem volt jelen. Itt most csak arra akarok kitérni, hogy képviselőtársaim, így rettentő nehéz, és én a türelmüket kérem, mert szinte minden módosító indítványhoz fogok mondani valamit, mert nem tudom, hogy mi az, amit támogatnak, mi az, amiről nem is kéne beszélni, vagy csak azt kéne elmondani, hogy hol látnék szívesen vagy javasolnék módosítást, azon képviselőtársaim számára, akik benyújtottak módosító javaslatot.
Az első, azt gondolom, hogy az előterjesztőknek mindenképpen meg kellene hozniuk azt a döntést, hogy a hatálybalépés mikor lesz, mert ez determinál más dolgokat. Tehát ha most csak arra gondolok, hogy van olyan indítvány, ahol például az alkotmányügyi bizottság vagy azt hiszem, hogy Rubovszky képviselő úr törölne ki olyan részt - ha a tartalomról beszélek, akkor érteni fogják -, hogy a területi képviselőkre vonatkozó részt ki kellene iktatni, amennyiben ez a törvényjavaslat nem akkor lép hatályba, ahogy Rubovszky képviselő úr koherensen összerakta, akkor probléma van. Mert amennyiben ez 2012-ben vagy 2013-ban hatályba lép, akkor igenis még lesznek területi képviselők, tehát kell hogy foglalkozzunk velük. Tehát azt gondolom, hogy ezt a döntést lehetőleg minél előbb meg kellene hozni, akkor sok döntést ez rendbe tesz.
Az 1. számú indítványnál - az általános vitában is elmondtam, és most még egyszer tisztelettel kérem - az alkotmányügyi bizottság ugyanazt a hibát elkövette, mint az előterjesztő. Amikor a miniszter vagy államtitkár jövedelméről beszél, akkor alapilletményt nevesítenek, illetménykiegészítést és vezetői pótlékot. Ha a törvény, amire hivatkoznak, a helyettes államtitkárok és kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, az egyértelműen kimondja, hogy a helyettes államtitkár jövedelme az illetményalapból, illetménykiegészítésből és vezetői pótlékból áll.
Tehát azt kérem tisztelettel, hogy a két törvény közötti összhang megteremtése miatt vagy csak azt kellene beírni, hogy a helyettes államtitkár alapilletményével egyenlő, mert akkor ebben minden benne van, vagy akkor helyesen, úgy, ahogy a törvényben van: illetményalap, illetménykiegészítés és vezetői pótlék. Tehát kérem, hogy ezt korrigálják.
A következő: én pozitívnak értékelem a (2) bekezdést, amit az általános vitában úgy fogalmaztunk meg, hogy a többletteljesítményt valahogy kifejezésre kell juttatni mindenféle javadalmazási rendszerben. Erre az alkotmányügyi bizottság tett egy javaslatot. Én ehhez annyi kiegészítést tennék, hogy a (9) bekezdésben, amikor azt mondják, hogy aki egyidejűleg több tisztséget tölt be, egyiket választhatja.
A jelenlegi gyakorlatban van bizottsági alelnök és más bizottságban tag. Én a következő megoldást javasolnám az előterjesztőknek vagy az alkotmányügyi bizottságnak. Ha itt azt mondanánk, hogy aki egyidejűleg több tisztséget tölt be, nem lehet több a jövedelme, mint az ebben az előterjesztésben a miniszterre hivatkozott összeg, mert azt gondolom, ahogy kiszámolom, és gondolom, az előterjesztők is kiszámolták, hogy a legmagasabb jövedelem a miniszteri illetmény, tehát azt semmiképpen ne lehessen meghaladni.
Csak arra hivatkoznék, hogy a jelenleg hatályos rendszerben is van, hogy a választókerületi pótlék nem haladhatja meg a tiszteletdíj száz százalékát. Tehát azt gondolom, hogy jobb ez a korlát, figyelemmel arra, hogy most már a kulcsok lényegesen kisebbek, igaz, hogy egy nagyobb vetítési alapra, de ne szankcionáljuk azokat, akik esetleg bizottsági tisztséget és egy másik bizottságban tagságot vállalnak, vagy urambocsá’, még ami a (3) bekezdésben van, hogy olyan bizottságban vesznek részt, hogy tényleg jogosultak magasabb jövedelemre.
A kérdésem ugyanennek az 1. §-nak a korábbi (4), most újonnan (6) bekezdéséhez szól. Most már azt mondom, hogy az alkotmányügyi bizottságban az (5) bekezdésben azt mondja, hogy 25 fős létszám után lehet egy-egy frakcióvezető-helyettes. Azt gondolom, hogy ennyiben helyes, de ha a (6) bekezdés utolsó mondata úgy marad, ahogy most van, amikor azt mondja, hogy legfeljebb az (5) bekezdésbe foglalt számú képviselőcsoport-vezető részesülhet, akkor az elejével van baj, mert a mai gyakorlat, hogy vannak frakcióvezető-helyettesek, akik a Háztól nem részesülnek juttatásban. Úgy érzem, hogy a (6) bekezdésben ezt akarta megfogalmazni az alkotmányügyi bizottság, hogy aki nem a Háztól kap jövedelmet, hanem a frakció terhére valamit kap, ezért kimondja azt a plafont, hogy ez nem lehet több mint, de akkor ebben az esetben viszont nem kellene a létszámkorlát. Tehát azt gondolom, hogy az utolsó mondatot célszerű lenne elhagyni a (6) bekezdésből.
A (4) bekezdésnél ugyanez, az illetményalap-alapilletmény fölcserélése van, feltehetően ez csak nyelvtani probléma. Ahogy hivatkoztam, hogy az (5), az alkotmányügyi bizottságé, összefügg, és valójában az új, most már egységes 1. § helyettesíti, tehát jó, hogy kitörli azt a szakaszt.
A 7. ajánlási pont, ahol azt a lehetőséget adják meg, hogy miniszterelnök, miniszter - és nem folytatom, nem húzom az időt -, országgyűlési képviselők dönthetnek. Azt gondolom, hogy ez helyesebb, mint az, ha korlátozzuk valakinek a jövedelmét.
Pálffy képviselő úr szigorító javaslataival a 9., 11. pontokkal egyetértenék. A 11., és ezt az általános vitában is elmondtam, hogy válasszuk kétfelé a helyettesítés jogintézményét, egyrészt a helyettesítés segít abban, hogy a bizottságok működni tudjanak, és a parlamenti patkó munkáját ne lehessen hátráltatni azzal, hogy valaki nem vesz részt a bizottság munkájában, de a helyettesítést ne díjazzuk. Tehát ha szankciót alkalmazunk, akkor azt mondjuk, hogy ez a személyes részvételre kell vonatkozzon. Lehet, hogy el kell gondolkodnunk azon, hogy akkor a Pálffy képviselő úr által megfogalmazott szigorú egyötöd helyett mégiscsak az egynegyednél kellene maradni, és ebben az esetben ez már elfogadható.
A 13. pont, Kovács Péter képviselő úr esetében, én azt javasolnám, hogy ne az legyen, hogy 36 órás, hanem a 36 órát meghaladó foglalkoztatás, mert ez az a kategória, ami a munkaviszonyban érdekes. Tehát itt 36 órát meghaladó munkaviszonynak minősül a képviselői munka, és én szeretném önöket arra biztatni, hogy úgy, ahogy jelenleg is azt mondjuk, hogy ez egy önálló tevékenység, önálló tevékenységből származó jövedelem, ezt a státust hagyjuk meg.
(18.50)
Kérném tisztelettel, az 5. § (1) bekezdésében a “nem” tagadó szócska elhagyását fontolják meg az előterjesztők. Ugyanennek a (2) bekezdése: teljesen természetes, és máshol rögzítve van, hogy ez társadalombiztosításra jogosító és társadalombiztosítás fizetésére kötelezett.
Nem foglalkozom azokkal az indítványokkal, amelyek egyharmadot sem kaptak, mert azt gondolom, hogy azzal igazán nem lehet mit kezdeni.
A 16-os, amely Kovács Péter képviselő úr javaslata, ahol kísérletet tesz arra a gépkocsihasználat esetén, amiről az általános vitában beszéltünk. Egy képviselő nem biztos, hogy csak egy, hanem a családon belül egy másik gépkocsival is közlekedik. Ő erre tett kísérletet, azt mondja, hogy a “saját vagy a házastárs tulajdonában”. Én itt csak azt a kicsi megjegyzést tenném, hogy esetleg bérleménye, mert nem biztos, hogy tulajdon. A mai gyakorlatban is lehet tudni, hogy több képviselőnk van, aki nem saját tulajdonú, hanem lízingelt gépkocsival közlekedik, tehát azt gondolom, hogy ebben az esetben is a feltétel fennáll, csak ha a jogszabályt ilyen kógensen fogalmazzuk meg, akkor nem lehet. Ugyanez a 17-esben Pálffy képviselő úr javaslata. Mind a kettőnek az a hibája, hogy a csak a tulajdont engedi meg, és nem enged más megoldást.
A következő a 18-as, és több más indítvány van, ami a kilométer-átalány megállapítására vonatkozik. Azt gondolom, hogy igen, ez a kérdés, amit tényleg le kell folytatni mindenkinek a Házban meg a frakciókban, hogy mi az, amit arányosnak és méltányosnak gondolunk. Itt több javaslat van. Ivanics képviselő úr a 20-as számúban tett erre egyfajta javaslatot, de az alkotmányügyi bizottság is. Ezekből valamelyiket ki kellene választani. Itt csak azt szeretném erősíteni, hogy igen, ismerjük el azoknál a képviselőknél a többletet, akiknek rendkívül nagy… Mi mindig a zalai példát hozzuk, amikor több mint száz település van egy választókerületben, de a távolság ugyanígy rendkívül nagy. A darabszám alapján is lehet, vagy a területi lefedettség alapján is megoldható ez a kérdés.
A következő a 21. számú, ami azt a kérdést veti fel, hogy a távolságot hogyan kell megállapítani. Én azt feltételezem, és az általános vitában is ezt mondtam, hogy talán véletlen, és csak baki lehet, hogy ma a szöveg azt fejezi ki, mintha az országos listán bejutott képviselők mind Budapesten laknának. Pálffy képviselő úr a 21. számú indítványában ezt oldja fel, amikor azt mondja, hogy az országos listán bejutott képviselőnél az állandó lakhelyet vegyék figyelembe. Azt gondolom, hogy ezt célszerű lenne így megtenni.
A következő a 26-os, Kovács Péter képviselő úr indítványa, egy nagyon korrekt megfogalmazás, amikor azt mondja, hogy az, aki önkormányzati tisztjénél fogva jogosult gépkocsihasználatra, amikor azt a gépkocsit használja, az is hivatalos használatnak minősül. Azt gondolom, hogy ez az indítvány így támogatható.
A lakhatás kérdése, amiről a múltkor is beszéltünk. Számomra szimpatikus a 27-es, Kovács Péter javaslata, ahol azt mondja, hogy általában az Országgyűlés Hivatala biztosítja, de amennyiben nem, akkor kimondja azt az összeget. Az általános vitában is erről beszéltem, hogy mindenképpen meg kell mondani, hogy mi az a felső határ, hogy normatív legyen ez a szabály, ugyanúgy, mint jelenleg. A képviselő úr ezzel, hogy a tiszteletdíj 25 százalékában húzza meg ezt a határt, azt gondolom, hogy ez így jó és támogatható.
Itt annyit hadd mondjak, és szeretném mondani azoknak a képviselőtársaimnak, akik az alkotmányügyi bizottságban vannak, hogy ha a 27-est és a 28-ast egybegyúrják, akkor az jobb a 29-es pontban megfogalmazott alkotmányügyi bizottsági módosító javaslatnál.
A 30-as Pálffy képviselő úrnak a képviselők függetlensége és működési feltételeinek javítása tárgyára vonatkozó indítványa, ahol az önálló iroda használatára tesz javaslatot. Én itt tisztelettel arra kérném a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy tegyenek olyan kapcsolódó módosító javaslatot, mely szerint ha a hatálybalépés - és ha az elején eldől ez a területi-nem területi dolog - még ebben a ciklusban van, akkor a területi képviselők számára az irodabiztosítást vagy a megyeszékhelyen, vagy a képviselő lakóhelye szerinti választókerület székhelyén kelljen biztosítani. Ugyanezt javasolnám az országos lista esetében is, mert az nem szerencsés, ha akár most, akár majd a kisebb parlamenti létszám esetén is a főváros az országos képviselők irodájával lenne tele. Én azt gondolom, hogy a kisebb Országgyűlésnél is úgy biztosítható az, hogy minél közelebb legyenek a képviselők a választópolgárokhoz, ha az országos listán majd bejutó képviselők számára ugyanolyan feltételeket teremtünk, mint az egyéni kerületben bejutó képviselők számára.
Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy Kovács Péter képviselő úr talán nem végezte el a szorzást a 31. számú indítványnál, amikor a képviselői alkalmazott bérének meghatározásáról beszélt. A diplomás-minimálbér több annál, mint amit a 2,75-ös szorzó jelent. Azt gondolom, nem célszerű, hogy mi alkotunk egy kétharmados törvényt, amiben nem tartjuk be azt a szabályt, amit egy másik döntésünkben már meghoztunk.
Nem értem a 33-ast. Ez szintén Kovács Péter képviselő úr javaslata, ahol a 8. § (3) bekezdésében kitörli a tanácsadó munkakört és az adminisztratív munkakört. Én azt gondolom, hogy ezt nyugodtan nevesíthetjük, ebben nincs semmi sértő az alkalmazottakra nézve. Ők mindenképpen a képviselő alkalmazottai, úgy, ahogy a törvényjavaslatban szerepel. Nem tudom, hogy mi az oka, hogy a képviselő úr ezt elhanyagolta és kihagyta.
Román képviselő úrnak a 35-ösben lévő javaslata függ össze azzal az indítvánnyal, amit korábban mondtam, hogy a területi és az országos listás képviselőkre is ki kell terjeszteni azokat a jogosítványokat, amelyek az egyéni képviselőkre érvényesek.
Köszönöm szépen, elnök úr. Mivel a hatálybalépés kérdéséről az elején beszéltem, és azt állítottam, hogy azok a javaslatok, amelyek Rubovszky képviselő úr nevéhez fűződnek - tehát ha mindenáron ebben a ciklusban hatályba akarjuk léptetni, akkor is célszerű a fokozatosság -, én azt gondolom, hogy a leginkább érdekes lenne, ha azt mondjuk, hogy nem magunkra hozunk szabályt, hanem az utánunk következő ciklusra. Ez lenne a természetes, de ha mégis, akkor kérem, hogy fontolják meg még egyszer a fokozatos hatályba léptetést.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
(19.00)
