NOVÁK ELŐD

Teljes szövegű keresés

NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem egy kicsit felrázni a szunyókáló képviselőket. Az elnök úr kérte, hogy jelöljük meg azokat az ajánlási pontokat, amelyekről beszélni akarunk.
Nos, hát én megjelölöm: a kényes pontokról szeretnék beszélni, de ha az elnök úr nagyon szigorú, akkor azt is mondom, hogy elsőként a 8. pontról szeretnék beszélni, amelyben Apáti István képviselőtársammal a Jobbik egyik sarkalatos követelését indítványozzuk, ez pedig az álláshalmozás tiltása, illetve ezt indítványozzuk párhuzamosan, ugye, az önkormányzati törvényhez benyújtott javaslatban is.
Ez a javaslat viszont azt hivatott tisztázni, hogy azoknak, akik országgyűlési képviselőségük mellett sajnálatos módon most még betölthetnek - és többnyire be is töltenek, ugye, főleg a kormánypártok sorában, de a többi ellenzéki pártnál sem tiltott ez sajnos -, mondjuk, polgármesteri tisztséget vagy bármilyen más önkormányzati tisztséget, akkor választaniuk kelljen, hogy melyik fizetésüket veszik föl, szerintünk ugyanis e mellett a főállás mellett tisztességgel nem lehet ellátni semmilyen más apróbb, akár egy önkormányzati képviselői állást sem, tehát mondjuk, nemcsak Debrecen város polgármesteri tisztségét. Tehát azt mondjuk, hogy ebben az esetben válasszanak, hiszen nyilvánvalóan akkor az Országgyűlésben nem végeznek adott esetben annyi munkát.
Ez kétségkívül komoly indulatokat váltott ki a kormánypárti sorokban, és amikor azt mondom, hogy bizony akár a politikusbűnözés egy törvényesített formájának tekintjük a politikusi álláshalmozást - én legalábbis mindenképp szeretek ilyen sarkosan is fogalmazni -, akkor megértem, hogy ez indulatokat vált ki, hiszen az elmúlt húsz évben, de legalábbis az elmúlt néhány ciklusban megszokhatták azt, hogy egyszerre töltenek be ilyen állásokat, és egyszerre vesznek föl több helyről főállású fizetést, ami egy égbekiáltó társadalmi igazságtalanság, és természetesen nem is képesek tisztességgel ellátni a feladatukat. Azt gondolom, ha igazságos társadalmat szeretnénk, akkor valahol ott kellene kezdeni, hogy saját magukon kezdik az önkorlátozást, és ennek a szemtelen gyakorlatnak véget vetnek. Tehát kicsit naiv vagyok, ha azt mondom, hogy bízom benne, nyilvánvalóan nem fogják támogatni ezt a javaslatot, hiszen ennél súlyosabb érdekük kevés javaslathoz fűződik.
Viszont szeretnék még szót emelni egy másik igazságtalanság mellett is, amelyre szintén nyújtott be a Jobbik önkorlátozást indítványozó javaslatot, ez pedig a 24. pont. Azt mondjuk, hogy indokolatlan, hogy az országgyűlési képviselők üzemanyagkártyát és ingyenes tömegközlekedési lehetőséget is kapjanak egyszerre. A választási lehetőséget a képviselőkre kellene bízni, amelynek értelmében egyidejűleg mindenki csak az egyik kedvezményt veheti igénybe. Lehet, hogy egy kicsit körülményesen és hosszan fogalmaztuk meg egyébként a konkrét, a normatív részben a törvénymódosító javaslatunkat, tulajdonképpen én még azt is elismerem, hogy az LMP-nek ebben a tekintetben egy kicsit rövidebb, kevésbé körülményes javaslata van. A 23. pontban az általuk benyújtottat is támogatni tudjuk, és abban is meg tudunk egyezni, a lényeg az, hogy választani kelljen akármilyen megfogalmazásban is e kettő közül. Az, hogy kimondjuk, hogy itt tulajdonképpen az országgyűlési képviselőknek mindent szabad, még ingyenesen közlekedni is párhuzamosan akár többféle formában, ez szerintünk teljességgel elfogadhatatlan.
Szintén a társadalmi igazságosság kívánja meg a 32. pontban benyújtott javaslatunkat, ugyanis a mobiltelefon használatának országgyűlési költségen történő biztosítása az összes képviselő részére a jelen gazdasági helyzetben mindenképpen elfogadhatatlan, és indokolatlan kiadást jelent, amely túlterheli az Országgyűlés költségvetését. A mindenkori legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg biztosítása az összes képviselő részére irreális elvárás, mivel a képviselői munka végzéséhez - ne feledjük el - az Országgyűlés telekommunikációs szolgáltatásai amúgy is rendelkezésre állnak.
Ezért tartjuk szükségesnek eltörölni mind a havidíj biztosítását, mind magát azt, hogy mobiltelefon-készüléket biztosítsanak, hiszen ilyen alapon sok minden mást is, akár öltönyök árát és sok minden mást is lehetne biztosítani.
Ez elfogadhatatlan tehát számunkra, és bízunk benne, hogy önök is szembe tudnak nézni ezzel. Persze a módosító javaslatokban inkább azt látjuk, hogy az eredeti, a médiában már lerágott csontként kezelt javaslathoz képest most szépen csendben kezdik benyújtani az igazán felháborító javaslataikat, na, de erről majd később.
Először hadd szóljak még a 32., illetve a 41. pontban is benyújtott javaslatunkról, amely szintén a Jobbik egyik alapvető követelése: a végkielégítés megszüntetése és a vagyonosodási vizsgálat bevezetése mellett már ugyanis a Jobbik Magyarországért Mozgalom “Radikális változás” című programjában is hitet tettünk. Eszerint, idézem: “A parlamenti ciklusok végén végkielégítés helyett minden parlamenti képviselőt kötelező vagyonosodási vizsgálat alá vetünk.” Mi azt gondoljuk, hogy ez egy frappáns csere, mert elfogadhatatlan az, hogy a jelenlegi féléves végkielégítés helyett még akár csak negyedéves végkielégítést megőriznének, hiszen határozott idejű munkaszerződés esetén nincs példa arra normális alapesetben, hogy végkielégítést kapjon bárki, mondjuk, a munka törvénykönyve szerint. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk, pláne ilyen magas összeget vagy akár a negyedéves tiszteletdíjnak megfelelő végkielégítést.
Ehelyett tartjuk szükségesnek azt a vagyonosodási vizsgálatot, amely bizony a korrupciót is visszaszoríthatná, egy igazán szigorú vagyonosodási vizsgálatot. Sokszor ugye, nem értjük, hogy miért születnek itt az Országgyűlésben olyan elképesztő törvények, jogszabályok, miért küldünk katonákat Afganisztán megszállására, és még sorolhatnánk azokat az elképesztő javaslatokat, amelyek mögött nem tudjuk, hogy mi van, vagy mit boltoltak le nyilvánvalóan az amerikai követségen, ahova ugye a WikiLeaks kiszivárgott iratai szerint felváltva raportra járnak az MSZP politikusaival, vagy nem tudjuk, hogy kit zsarolnak adott esetben az ügynökmúltjukkal, vagy adott esetben kit vesznek meg kilóra, amit igen, egy vagyonosodási vizsgálattal talán ki tudnánk mutatni, hogy kik azok a képviselők, akik még a szemtelenül magas jövedelemi viszonyokkal, illetve az álláshalmozásukkal szemben is még jóval nagyobb jövedelemhez tudnak jutni, mondjuk, egy ciklus után. Ezért minden ciklus végén automatikusan egy ilyen vagyonosodási vizsgálattal minden képviselőnél meg kellene vizsgálni, hogy nem gazdagodtak-e túlzott mértékben, akár gyanús körülmények között.
Hadd ejtsek néhány szót végül más pártok javaslatairól is, hiszen látható az, hogy ha itt nem is képviselik olyan nagy számban magukat a kormánypárti képviselők, sőt tizedük, talán huszaduk sincs jelen, viszont a HVG egy szeptemberi híre szerint, ugye, rendkívül fontosnak tartották, mindennél fontosabbnak a saját maguk pénzkérdését. Úgy szól a hír, hogy míg a jövő évi költségvetésről szóló vitát másfél óra alatt lezárták a Fidesz-frakció keddi ülésén, Lázár János képviselői költségtérítéseket kifehérítő, a juttatásokat átláthatóvá tevő javaslatát estig elemezték a kormánypárti képviselők. Azt gondolom, meglehetősen szégyenteljes, hogy az ország költségvetése, az év legfontosabb törvénye messze nem ér annyit az önök számára a kiszivárgott hírek szerint, de cáfolják meg, ha nem így volt, és esetleg nem éjszakába nyúlóan, estig vitatkoztak ezen a kérdésen. A HVG híre mindesetre így szól, helyreigazítást nem láttunk és tiltakozást sem.
(19.10)
Abban egyet kell értenünk, és már az általános vitában megfogalmaztuk Lázár Jánossal egyébként - ha már most szó esett róla -, hogy átláthatóbb lenne ez a javaslat a jelenleginél. A jelenleginél átláthatóbb, de nem sok előrelépés van ezen a téren, és meglehetősen cinikusnak tartjuk, hogy pont a 2002-2006-os ciklus költségtérítési rekordere, Lázár János nyújtja be ezt a javaslatot, aki, mikor azt mondja, hogy átláthatóbbá kell tenni a rendszert, hogy ne adjon lehetőséget mutyikra a képviselők számára, pont ő vette föl számla nélkül a legnagyobb költségtérítést, és meglehetősen magas tiszteletdíjat is. Ugye, összességében - csak abban a ciklusban - 41,4 millió forinthoz jutott, miközben hét alkalommal szólalt föl. Ki is számoltam, felszólalásonként 6 millió forintjába került a választópolgároknak, illetve még többe, hiszen még a járulékok nyilvánvalóan az Országgyűlés Hivatalát terhelték. Tehát Lázár János felszólalásonként 6 millió forintban, de úgy is mondhatnám, hogy percenként több mint 2 millió forintos díjazásban részesült. Hogy az óradíja ezek után mennyi, azt már nem is merem kiszámolni, mert nagyon sok nulla lenne a végén. Mindenesetre felszólalási percenként 2 millió forinthoz jutott Lázár János a 2002-2006 közötti ciklusban.
Azt gondolom, ilyen példák után indokolt lenne, hogy támogassák néhány olyan javaslatunkat, ami az átláthatóságot szorgalmazza. De nem olyan álszent módon, mint ahogy sajnos például Pálffy István benyújtotta - nézzük csak a 9. pontot máris -, nagyon jól hangzik, hogy szigorítaná, egynegyed helyett egyötödöt vezet be a még megtűrt igazolatlan hiányzásokra. Úgy szólna az ő javaslata szerint a törvény, hogy az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés üléseinek az adott hónapban napirenden előre feltüntetett szavazásainak több mint - egynegyede helyett - egyötödén, tehát tovább szigorítaná látszólag.
Tehát micsoda képmutató ez a javaslat, mikor, mondjuk ki itt az Országgyűlésben, hogy maga az Országgyűlés gazdasági főigazgatója sem emlékszik - megkerestem levélben - olyan esetre, hogy frakció ne igazolta volna automatikusan a képviselőjének az összes hiányzását. Illetve egy esetre emlékezik, nem is olyan régen a Jobbik frakciójában előfordult, például Dúró Dóra képviselőtársammal, akinek a kisgyermeke miatti hiányzásai miatt a tiszteletdíj arányos része megvonásra került. Ezt leszámítva nem emlékezünk ilyenre, és erről hírek már korábban is voltak. Állítólag a Fidesz esetében valamikor nagyon régen volt, de például ebben a ciklusban egészen biztosan nem, valószínűleg ciklusokkal korábban volt ilyen eset. Azt gondolom, rendkívül képmutató ez a javaslat, hogy a választókat egy ilyen javaslattal hitegetjük, és egy ilyen javaslat van most előttünk, hogy szigorítsuk az egynegyedet egyötödre. Kimondhatjuk akár azt is, hogy 1 százalékán is, ha igazolatlanul nem vesz részt, akkor azt büntessük, akár a teljes fizetésének a megvonásával. Ezt is nyugodtan kimondhatják, és akkor az rendkívül populista, rendkívül demagóg javaslat lesz, ugyanis valójában a frakcióvezető a hiányzó képviselőjének megkérdezése nélkül mindent igazol. Ez az önök 20 éves gyakorlata - azt gondolom - szégyen, és ezek után így toldozgatni-foldozgatni ezt a javaslatot, meglehetősen képmutató.
Ugyanilyen Pálffy István képviselőtársamnak a 30. pontban benyújtott javaslata, és sajnálom, hogy pont ő - vagy inkább, azért legyünk igazságosak, ő is - nyúl ilyen eszközökhöz. Látszólag mondhatná azt, hogy ez tévedés, de félek, hogy nem. Itt arról van szó, hogy a politikai és képviseleti munka nyugalmának és diszkréciójának biztosítása érdekében szükséges, hogy a különböző parlamenti pártok képviselői egymástól különálló, önálló irodában tevékenykedhessenek, ezért ő beszúrná a törvényjavaslatba azt, hogy önálló iroda használatára jogosultak az országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselő választókerületének székhelyén. Na de, hát választókerülete kinek van? Nyilvánvalóan az egyéni képviselőknek. Legalábbis kétértelmű ez a megfogalmazás, de inkább úgy érthetjük a 8. § (1) bekezdést bizony, hogy - egyenlő mandátum elve ide vagy oda - az egyéni képviselőknek jár csak iroda. Legyen így, járjon nekik helyben egy iroda, szemben akár velünk, országos listásokkal.
Azzal viszont, hogy ezt az “önálló” szót betoldja, ezután szó nincs arról, hogy itt egymás mellett több párt tevékenykedne, hiszen egy választókerületben egy képviselő van nyilvánvalóan, akinek saját választókerülete van, és ott győztes volt. Tehát az indokolás meglehetősen félrevivő, valójában viszont az indokolás nyilvánvalóan el fog tűnni, és ha ezt a javaslatot támogatnák, akkor ez érdemben azt eredményezné, hogy nem elég egy egyéni országgyűlési képviselőnek, mondjuk, hogy az önkormányzat biztosít egy irodahelyiséget - pedig azt gondolom, hogy ha ő hivatalban lévő országgyűlési képviselő, akkor akár egy hivatalos helyszínen nyugodtan megtarthatná például a fogadóóráit -, hanem önálló pártirodát, párthelyiséget, pártszékházat akar tulajdonképpen az adott településen. Megítélésem szerint ez a javaslat ezt eredményezné, és ez így ilyen értelemben meglehetősen képmutató.
Rendkívül látványos az is, ahogy próbálják a hatálybalépést kitolni; a 42.-től egészen a 46. ajánlási pontig mindenki ezzel trükközik. Rubovszky György javaslata szerint csak a következő Országgyűlésnél lépne érvénybe a javaslat, és Szakács Imrének pedig rendkívül álságos az az indokolása, hogy azért kellene 2013. január 1-jén életbe lépnie, és azért tolnák ki a javaslat hatálybalépését, egymondatos indokolása van: a módosító javaslat célja, hogy a törvény megfelelő időt biztosítson az új szabályozás zökkenőmentes alkalmazásának elősegítésére. Hát azt gondolom, hogy ennél sokkal átfogóbb törvényjavaslatokat sokkal rövidebb hatálybalépési idővel keresztül tudtak vinni. Tehát hogyha magunkról van szó, és reményeim szerint korlátozni fogjuk tudni magunkat, képviselők - és nagyon bízom benne, hogy a kormánypárti képviselők is meg fogják érteni ennek a szükségességét, akár álláshalmozás tiltásáról, akár egyéb juttatásokról van szó -, akkor azt gondolom, ezt nem kellene ennyi ideig elhúzni.
Csak persze a másik problémánk, amiben párhuzamosan hadakozunk, hogy itt bizony valóban, ha a magyar embereket, kisembereket sanyargatjuk, akkor a képviselőknek is tudniuk kellene áldozatot vállalni. De álságosak ezek az érvelések, amit az előbb például hallhattam Rubovszky Györgytől is, hiszen azt mondta, hogy most például hét frakcióvezető-helyettes van a KDNP-ben, az új javaslat nem teszi majd lehetővé, hogy ilyen sokat fizessen akár a frakció, hanem csak kettő plusz kettőre lesz lehetőség - ugye közvetve, a második kettőt már frakciópénzből. Hát azt gondolom, ez azért álságos, mert jelenleg közpénzből egyetlenegy frakcióvezető-helyettest fizet az Országgyűlés, ezek után lesz lehetőség kettő plusz kettőre. Tehát ha az egyből négy fizetett frakcióvezető-helyettes lesz, akkor ne próbálják ezt úgy beállítani, mintha a hét helyett lenne négy. Hát kinevezhetnek önök számtalan frakcióvezető-helyettest - lehet, hogy hét ki van nevezve -, csak azok alapesetben nem részesülnek juttatásban, legalábbis egy van a jelenlegi szabályozás szerint, aki kötelezően, az Országgyűlés Hivatalától juttatást kap, és nem pedig pártpénzt.
Tehát azt gondolom, hogy ezeket az álságos indokolásokat és érveléseket mellőzzük, legyünk őszinték, és nézzünk szembe a javaslatok érdemi valójával. Azt gondolom, az is méltatlan, hogy itt az utolsó pillanatban nyújtanak be például kapcsolódó módosító javaslatként egészen új javaslatokat, ami nem egy korrekt eljárás, hiszen így már az ajánlásba sem került be, így elvileg itt most nem beszélhetünk Tasó László több módosító javaslatáról, melyekben például, hogy csak a 7.-et emeljem ki, választókerületi pótlékot vezet be. Amiről eddig Lázár János beszélt, hogy a jelenlegi rendszer, tehát a választókerületi pótlékok rendszere - hiszen ezen nyugszik, ez az egyik alappillére a jelenlegi képviselői javadalmazási rendszernek - milyen visszaélésekre ad okot, és mennyire igazságtalan, ugyanezt vagy hasonló választókerületi pótlékot vezet be, a legtöbb esetben a tiszteletdíjat 25 százalékkal is növelné, tehát rendkívül magas többletről van szó. Tehát miközben a médiának odadobtak egy gumicsontot hetekkel vagy talán már hónapokkal ezelőtt, azok után most, az utolsó pillanatban akarnak - és biztos vagyok benne, hogy még zárószavazás előtti módosító javaslattal, koherenciazavarra hivatkozva is - olyan érdemi változtatásokat és persze többletjuttatásokat biztosítani, ami, azt gondolom, egyáltalán nem egy korrekt eljárás, és azért ezeket a javaslatokat szerintem mindenképpen vissza kell vonni.
Ezzel párhuzamosan pedig a Jobbik és néhány más, főleg LMP-s javaslatot a figyelmükbe ajánlok, hogy azt támogatni szíveskedjenek, mert ez fog tudni csak egy valamelyest átláthatóbb és korrektebb javadalmazási törvényt eredményezni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem