DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Borbély Lénárd képviselőtársamnak mondanám előbb, mert a vitában részt vett, és ennek kifejezetten örülünk, de azért szeretném felhívni a figyelmét a képviselőtársamnak, hogy szerintem a Fidesz nem ellenzéki párt, vagy legalábbis még nem tudunk róla, nem tájékoztattak minket, és Kövér László sem az ellenzék házelnöke, legalábbis remélem. Ugyanis Kövér László, a Fidesz házelnöke nyújtotta be azokat a módosító javaslatokat, amelyek alapvetően kifogásolják ezt a törvényjavaslatot, képviselőtársam, és ha jól emlékszem, ön is és a fideszes képviselőtársai is megszavazták a kormánnyal ellentétben, ezen törvény benyújtásával ellentétben, az egész törvény szellemével ellentétben Kövér László javaslatait. Ezt csak azért szerettem volna pontosítani, mert azt gondolom, nem volt pontos és korrekt megfogalmazás az, hogy az ellenzéknek voltak csak kifogásai a törvénnyel kapcsolatban.
A 14., 12., 11., 8., 17., 21., 23., 34., 38., 43., 47., 50., 57., 64., 66., 70., 77. összefüggéseiben a 40., a 36., 41., 48., 52. - és majd mondom, nem az MSZP által beadott javaslatokhoz is szeretnék néhány dolgot mondani -, ezek a mieink, ezekkel kapcsolatban szeretnék, elnök úr, néhány gondolatot mondani.
A 14. ajánlási pontban a törvényjavaslat azon rendelkezéseit szeretnénk elhagyni, amelyek a nemzeti védelmi szolgálatnak és a TEK-nek, a Terrorelhárítási Központnak lehetővé tennék, hogy feladataik ellátása érdekében adatbázisok széles köréből szinte korlátlanul igényelhessenek adatot. Ilyen kérhető adatok az adótitok, banktitok, egészségügyi adatok, postai adatok, hírközlési szerveknél meglévő adatok. Megítélésünk szerint a rendőrségi törvény 68. §-a ügyészi jóváhagyással két évnél vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmények esetében engedi az ilyen széles körű hozzáférést, de egyértelmű törvényes garanciát ad arra egyrészt az ügyész személyének bevonásával, másrészt pedig azzal, hogy két évnél súlyosabban büntethető bűncselekmények gyanújánál engedi csak ezt a széles körű adathozzáférést a rendőrségnek és nyilvánvalóan a TEK-nek és az NVSZ-nek is.
A javaslatunk arról szól, hogy ezt az új bekezdést elhagyva az eredeti állapotot tartsuk fönn, és továbbra is kelljen legalább egy ügyészi kontroll, és legalább azt határoljuk be, hogy nem csip-csup ügyekkel vagy bármilyen légből kapott, és akkor még rosszabb feltételezéseket nem is tennék, esetleg nem büntetőjogi vagy bűnüldözési szempontból igényelt adatokat ne lehessen parttalanul lekérni ezeknek a szerveknek, hanem kifejezetten az ügyész bevonásával, bűncselekmény gyanúja esetén lehessen továbbra is hozzáférni ezekhez az adatokhoz ilyen mélységben.
A 12. ajánlási pontnál az ideiglenes személyi védelem tekintetében, amit Borbély Lénárd képviselőtársam kiemelt, én nem érzem egyébként a törvényjavaslat egyik legfontosabb és súlyos problémájának ezt a kérdést, de csak szerettem volna felvetni vagy rákérdezni, és továbbra sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a 30 napról lehet szakmai vitát folytatni, hogy havonta egyszer felül kell-e vizsgálni azt, hogy az ideiglenes - hangsúlyozom, ideiglenes - védelmi helyzet fennáll-e bizonyos olyan személyek tekintetében, akiknek törvény vagy kormányrendelet nem garantálja a személyi védelmét Magyarországon. Persze, lehet ez akár külföldi személy is, kérheti ezt akár nagykövetség is, kerülhet ilyen helyzetbe politikus, no pláne kerülhet mostanában kormánypárti politikus, valószínűleg fog is, gondolom, ennek szól a javaslatuk. Ugyanis a “30 nap nem elég”-ből hogy következik az, hogy 12 hónapra emelik ezt föl, erre szakmai indokot még egyiküktől sem, sem kormánytól, sem öntől, képviselőtársam, nem hallottam.
A 30 napot 60 napra vagy 90 napra fölemelni, mondjuk, arányosan szokták és még talán elfogadható is lenne, de hogy egy évre miért kéne ezt fölemelni, azt nem tudom. Én a bizottsági ülésen is kérdeztem, hogy akkor mondják meg, hogy név szerint kiről szól ez a javaslat, kinek jár vagy kinek kértek ilyen személyi védelmet, akinek annyira kényelmetlen, hogy havonta felül kell ezt vizsgálni. Nem látjuk az indokoltságát.
A 11. ajánlási pontban, ami szerintünk viszont garanciális szempontból sokkal fontosabb például, a javaslatunk, hogy az igazoltatott kérelmére kötelezővé szeretnénk tenni az igazoltatás tényének dokumentálását. Ez nyilvánvalóan egy jól felkészült személyi állomány tekintetében bizonyára nagyon-nagyon ritkán előfordulható probléma, de azért az állampolgár szemszögéből egy igenis kényes kérdés, ami arról szól, hogy az indokolatlan és visszaélésszerű igazoltatási gyakorlat elkerülése érdekében legyen továbbra is lehetősége az állampolgárnak arra, hogy ha ő egy igazoltatást törvénytelennek és vegzálás típusúnak értékel, akkor ennek a ténynek a dokumentálását törvény szerint kérhesse, és a későbbiek során például az igazának az alátámasztására ezt a dokumentumot használhassa. Valamilyen rejtélyes okból szintén elég érdekes irányba mutató javaslatként ezt a lehetőséget a kormány el szeretné venni.
A 8. ajánlási pontban a Terrorelhárítási Központ szintén parttalanná váló hatáskörbővítését szeretnénk elhagyni. Ez arról szól, hogy a Terrorelhárítási Központ most már személyi védelmi feladatai ellátása során is alkalmazhatna titkos információgyűjtést, tehát nem csak bűncselekmény gyanúja esetén, ami eddig volt. Már ezt sem tartottuk jónak, hogy a TEK-et külön titkosszolgálati eszközökkel szerelik föl, de azt, hogy ne csak bűncselekmény gyanúja esetén, hanem személyi védelmi feladatai ellátása során is ez kiterjesztésre kerül, ezt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. Egyelőre két embert véd a TEK, Orbán Viktort és ha jól tudom, akkor az államfőt. Nem látjuk indokoltnak azt, hogy Orbán Viktor védelme, de most teljesen mindegy, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének védelme érdekében, kifejezetten csak az ő esetében, mindenféle további bűncselekmény gyanúja nélkül titkosszolgálati információgyűjtésre adjunk lehetőséget ennek a szervezetnek. Megvan ennek a törvényes útja, eddig is működött az országban.
(10.40)
Az ajánlás 17-essel kezdődő - most nem olvasom végig újra az összefüggő pontokat - módosítói természetesen a NIBEK felállításával kapcsolatos javaslatunkról szólnak, azzal, hogy igyekeztünk a lehető legkonstruktívabbak lenni. Ez a javaslat nem arról szól, hogy töröljük ki a NIBEK-et úgy, ahogy van, mint létrehozandó formát, hanem ez a javaslat arról szól, hogy garanciális szempontból is a NIBEK azt a feladatot lássa el, amit az indoklásban a kormány egyébként leírt, tehát legyen a kormánynak egy értékelő-elemző központja, amely az információkat értékelve, elemezve a kormánynak esetleg akár javaslatokat is tud tenni.
Ezzel együtt természetesen mi a SZEBEKK-et fenntartanánk, amely - biztosan tudják képviselőtársaim - a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ; a meglévő titkosszolgálatok működésének, illetve a rendvédelmi szervek működésének koordinálását látta el eddig is ez a szerv, tegye ezt a dolgát, a NIBEK pedig valóban a kormánynak végezzen értékelő-elemző tevékenységet, de semmiképpen nem úgy, mint a javaslatban szerepel, hogy akár az Európai Tanács, az Európai Unió adatvédelmi rendszerén belül is példátlan széles körű adat-hozzáférési jogosultsággal rendelkezzen. Számtalanszor elmondtuk, de azt gondolom, nem lerágott csont, kizárt dolog és elképzelhetetlen, hogy Magyarországon minden egyes adatbázist, amit állampolgárokkal kapcsolatban hatóság létrehoz, egymással összekapcsolják, az meg pláne kizárt dolog, hogy ehhez egyetlenegy, úgymond szuper-titkosszolgálati szerv minden további engedély nélkül közvetlen informatikai úton hozzákapcsolódhasson.
Ezért - még egyszer - a mi javaslatunk személyes és különleges adatokat nem tenné hozzáférhetővé. Azt gondoljuk, az ilyen szabályozás súlyosan sérti a személyiségi jogokat, az információs önrendelkezéshez való jogot, a magánszféra gyakorlati megszűnésével jár, a legtávolabb eső, különböző célú nyilvántartásokból összehozott adatokból személyiségprofil állítható össze bármelyik állampolgárról. Ez a korlátok nélküli, készletre gyűjtött adatsor kiterjedhet az érintett valamennyi tevékenységére és az intim szférájára is, a magánéletére. Ebbe mindenki értse bele, amit bele kell érteni, most nem szeretném fokozni itt az izgalmakat a parlamentben, de valóban ebből a szempontból is bármeddig elmehetnek.
Az új szerv adatgyűjtési felhatalmazása révén totális állami ellenőrzés eszközévé válhat a megítélésünk szerint, ezért - továbbra is mondom - a NIBEK-et nem a SZEBEK továbbfejlesztéseként, hanem amellett párhuzamosan működő értékelő-elemző központként el tudnánk fogadni.
A 40. ajánlási pontban az előbb említett legkritikusabb pontokat szeretnénk elhagyni. Ezek azok a módosító javaslatok, ahol azonos tartalmú módosító javaslatot nyújtott be Kövér László fideszes képviselő, az Országgyűlés elnöke. Ez nyilvánvalóan az adatbázisok összekapcsolása és a NIBEK korlátlan hozzáférésével összefüggő javaslatok, de erről képviselőtársaim majd fognak hosszan beszélni.
Ami a más frakciók által beadott módosító javaslatokat illeti: a 6. ajánlási pontban Farkas Zoltán fideszes képviselőtársunk a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési jogkörének kiterjesztését javasolja a Terrorelhárítási Központra is. Nyilvánvalóan ezt a részét a javaslatnak tudjuk támogatni. Már magának a TEK-nek a létrehozását sem támogattuk, és annak a megszüntetését támogatnánk a leginkább, és fogjuk megtenni, amint erre lehetőségünk lesz. Azért nem tudjuk ezt a javaslatot ebben a formában támogatni, mert természetesen ennek a javaslatnak más olyan módosító javaslat is része, amit viszont határozottan elutasítunk, ezért tartózkodtunk ennél a szavazásnál.
Dorosz Dávid, Mile Lajos és Szabó Timea a TEK külföldi akciói felhatalmazását szeretné kivenni a törvényből. Itt még egyszer nem ismétlem meg a TEK-hez fűződő érzelmeinket, de azt szeretném mondani, hogy akkor szóvá tettük már, amikor… (Dr. Kontrát Károly elhagyja államtitkári helyét.) Nem tudom, szünet van ilyenkor, házelnök úr, vagy mondjam nyugodtan?
