DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 20. pontjával szeretném kezdeni. Ha már az ajánlási pontok között szerepelnek olyanok, amelyek alapvetően alakítanák át az egész rendszert, akkor nyilván az általánosságot nem lehet megkerülni a részletes vita során sem.
Mire is gondolunk? Elhangzott itt már több részről, hogy van egy nagy ellentmondás a Kövér László által benyújtottak és a kormányzat által benyújtott törvénytervezet között. Én úgy gondolom, erre azért is fontos rávilágítani, mert ha kormányzati berkekben, illetve a Fidesz vezető politikusai között… - mert tudom, hogy Kövér László a Ház elnöke, és ilyenformán nem tartozik a kormányzathoz, de azt is tudjuk, hogy a Fidesz egy meghatározó embere, a Fidesz egy erős embere, aki annak idején jómaga is titkosszolgálati miniszterként felügyelte ezt a területet. Emiatt jó arra figyelni, hogy valamiféle konfliktusnak lennie kell a kormányzaton, a kormánypártokon belül is, hiszen ha Kövér László ennyire nyíltan módosító javaslatokkal próbálja a törvényjavaslatnak a lényegét - egyébként hozzáteszem, nagyon helyesen - megváltoztatni, akkor itt bizony még a Fideszen belül sem történtek meg azok az egyeztetések, amelyeknek egy ilyen fajsúlyos törvényjavaslat esetén meg kellene történniük. Arról nem is beszélve, ha még ott sem jutottak zöld ágra, ha a nemzeti együttműködés rendszere még a Fideszen belül sem működik, akkor hogy várjuk el azt, hogy civil szervezetekkel, a szakmával, különböző rendészeti szervekkel vagy érdekképviseletekkel, ad absurdum az egyéb politikai pártokkal egyeztessenek. Úgy tűnik, ezt nem tették meg, és ennek a jövőben súlyos következményei lehetnek.
Azt nem tudom, hogy mi lesz a sorsa ezeknek a módosító javaslatoknak, lévén, hogy például a honvédelmi bizottság esetében jól láthatjuk, hogy a 20. ajánlási pontot nem támogatta, viszont a nemzetbiztonsági bizottság meg támogatta. Itt a nemzeti együttműködés Fideszen belüli rendszere egy komoly széthúzásának lehetünk tanúi, ami megint csak arra utalhat, hogy bizony-bizony jó lett volna ezeket a vitákat először házon belül megejteni, jó lett volna legalább a Fideszen belül eldönteni, hogy mit is akarnak önök, merrefelé indulnak a fideszes narancsforradalmi rendszer kialakításában. Gondolom, és ne legyenek illúzióink, hogy amikor Kövér László ezeket a javaslatokat megtette, megfelelő indoka volt, és megfelelő szakmai háttér birtokában tette.
(11.00)
Annál is inkább, mert a 20. ajánlási pontnál a nemzeti információs és bűnügyi elemző központot kivenné a nemzetbiztonsági szolgálatok köréből; ugye, érezzük, ez nem egy apró technikai módosítást jelent, annál is inkább, mert a törvényjavaslat olvasása és a módosító javaslatok olvasása alapján sem derül ki, és itt az indokolás szép, hangzatos szlogenjei mellett nem tudhatjuk meg, hogy valóban mi a tervezet célja, mi indokolja, hogy ezt be kellett hozni, és ilyen formában kellett behozni. Nyilván itt el lehet mondani, hogy a terrorveszély egyre nő, fokozódik a helyzet a világban, ezt 1990 előtt is nagyon sokszor elmondták, csak mi ezt nem érzékeljük ebben a formában. Ebben a formában, hogy ily módon kellene koncentrálni az erőket, és ráadásul nemcsak a kormányzat fennhatósága alatt, hanem egy minisztérium, a Belügyminisztérium kezében, tehát itt nemcsak arról van szó, hogy mi tartozik a kormányzathoz, vagy mit felügyel a kormányzat, hanem ez egyfajta minisztériumokon belüli, mondhatnám, harc; nem tudjuk, mi van a háttérben, de mindenesetre a Belügyminisztérium szempontjából hatalomkoncentrációt jelent.
Amit viszont nehéz megmagyarázni ezek alapján, és tulajdonképpen a törvényjavaslatok, amelyeket itt más tárgykörben is benyújtanak, gondolok itt arra, hogy tegnap, amikor rendkívüli gyorsasággal össze kellett hívni az alkotmányügyi bizottság ülését, ott arról döntöttünk, hogy az “átmeneti rendelkezések” nincs az alaptörvényben, vagy a nem is olyan régen elfogadott, bíróságokról és ügyészségekről szóló törvények kapcsán, hanem ezekben az átmeneti rendelkezésekben, mintegy bizottsági módosító javaslatként beterjesztve most azt próbálják majd lenyomni a Ház torkán, hogy a legfőbb ügyész, illetve az Országos Bírósági Hivatal vezetője dönthesse el, hogy bizonyos ügyekben hol emel vádat, illetve melyik bíróság előtt kerül az eljárás lefolytatásra. Erre természetesen lehet hivatkozásként elmondani azt, hogy ez csak az ügyek meggyorsítása, illetőleg a felgyülemlett ügyhátralékok ledolgozása miatt történik, jól érzékeljük, hogy annak a lehetősége, hogy ezt másra használják, ugyanúgy benne van a pakliban, mint ennél a törvényjavaslatnál. Semmiképp nem tudjuk azt támogatni, mert ez kifelé bizony egy kiépülő diktatúra előszele, ezt lehet tagadni, de egy ellenzéki párt képviselőjeként erről beszélni kell, mert a jövőben ennek a jeleit bizony látni fogjuk, ahogyan egyébként ez más tárgykörökben is megmutatkozott.
A fő probléma az, hogy a nemzetbiztonsági szervek - és lehet itt mindenféle bűnüldözési célzatot felhozni - soha nem a legfőbb fellépői voltak a szervezett bűnözés elleni harcnak, illetve lehet azt mondani, hogy ők felderítést végeznek, de a legtöbb esetben vegyük tudomásul, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, de legyenek bármelyik által begyűjtött információk, a legtöbb esetben a büntetőeljárás folyamán nem felhasználhatóak, vagy nem oly mértékben használhatóak fel, ahogyan a szakmát kevésbé értő vagy egy állampolgár által elképzelt módon ezek megtörténhetnének. Tehát nem jó indok az, hogy itt ez a szervezett bűnözés elleni vagy bármilyen bűnüldöző csoportok általi fellépést szolgálja. A nemzetbiztonsági szolgálatok és szervek legfőbb célja, hogy a kormányzat számára megfelelő információkat biztosítsanak bizonyos folyamatokról, bizonyos esetekben a magyar nemzetet veszélyeztető folyamatokról és eseményekről, ami önmagában még nem is probléma, de ha ezen továbblépünk, és a kormányzat kezébe túl nagy hatalmat adunk, túl kevés rálátással, mert valljuk be, az, hogy a nemzetbiztonsági bizottság alá van rendelve, az vajmi kevés kontrollt jelent. Azt persze el lehet mondani, hogy a kormányzat kontrollal bír ezek fölött a szervek fölött, de ez az ellenzéknek vagy bárkinek, aki nem kormányzati pozícióban ül, vajmi keveset jelent. Nyilván nem tehetünk mást, elfogadjuk azokat a beszámolókat, amelyek a törvényesség megtartására irányulnak, de nem tudjuk, még milyen információk és hogyan gyűlnek össze. Elég egyébként az elmúlt időszaknak azokra a büntetőeljárásaira gondolni, amelyekben vezető MSZP-s politikusok, akár titkosszolgálati vezetők ellen emeltek vádat, és elhangzottak bizony olyan ismeretek is, hogy itt az előző ciklusban Orbán Viktort is lehallgatták, és kinek, milyen laptopján hogyan találtak felvételeket.
Azt hiszem, ezeket a folyamatokat nem úgy kellene továbbvinni, hogy aki kormányon van, az nyilvánvalóan megteheti, és belehallgathat mindenki telefonbeszélgetésébe, nem jogi felhatalmazottság által, hanem - idézőjelben -“kíváncsiságból”; ezeket az adatokat nyilván nem lehet majd felhasználni, de arra viszont nagyon jók, hogy ezen információk birtokában mindenkit a Nagy Testvér figyelme alá vegyenek, és nem hiszem, hogy ez egy demokráciában, egy jogállamban cél lehet. Ez egyébként kormányzattól független, bárki lenne kormányon, nem hiszem, hogy ez egy jó út, főleg nem az ellenzék és a politika ily formában való megfigyelése, ahogyan az előző ciklusban történt. Nincsenek illúzióim, bár reménykedhetünk benne, hogy máshogy van, de jelen pillanatban ez nem az átláthatóságot növeli, és nem jó egy ilyen rendszert erősíteni.
Egyébként, márpedig itt továbbhaladva szintén Kövér házelnök úrnak a 24. ajánlási pontban megfogalmazott módosítójára, amelyben, a 24. pontban ő egyébként a NIBEK kormányzati tájékoztató jellegét is csorbítaná. Ez azért is érdekes, mert az még valamilyen formában érthető lenne, ha a kormányzatot szeretné minél jobb információk birtokába juttatni, persze, csak olyan formában, hogy az ne az állampolgárok személyes vagy az ellenzék megfigyelését jelentse, hanem bizonyos folyamatok, akár külföldi folyamatok monitorozását. Ennek ellenére nagyon kíváncsi lennék, mi áll ennek a hátterében, hogy Kövér László továbbmegy, és az együttműködő szervek tekintetében tenné ezt fő tevékenységgé. Megfontolandó egyébként, és remélhetőleg támogatni is fogják ezt a javaslatot.
A 25. ajánlási pont viszont rávilágít arra, amit itt már szintén nagyon sokan az ellenzék soraiból elmondtunk, hogy mi szükség van arra - itt egy kicsit vitatkoznék akár a többi ellenzéki párttal is -, hogy a BM keretei között egy ilyen jelentős, hatalmas hatalomkoncentráció álljon be, mi szükség van arra, hogy most már az Információs Hivatalt is bevegyük ebbe a körbe. Lehet azt mondani, hogy azért, mert titkosszolgálati tevékenységet végez, de mivel alapvetően ez külföldre történik, és az Információs Hivatal információim szerint elég jól működik, nem gondolom, hogy azon kívül, hogy a Külügyminisztériumon keresztül a kormányzat alá be van szervezve, tovább kellene menni, és be kellene rakni a BM-es nagy csomagba az Információs Hivatalt is. Nyilván itt is komoly és hathatós egyeztetések előzték meg ezt a javaslatot, lévén, hogy a 25. pontot is Kövér László jegyzi, aki szintén nem szeretné, ha ez ebben a formában valósulna meg. Itt tényleg nem értem, miért kell Pintér Sándor és a Belügyminisztérium alá mindent beszervezni, semmi olyan indokot nem látunk, ami ezt a szuper hatalomkoncentrációt meg tudná magyarázni, annál is inkább, mert mi történt - ez is egy kérdés lehet az államtitkár úrhoz - a ciklus eleje óta, ami indokolttá teszi, hogy az Információs Hivatal ide bejöjjön, és egy újabb nemzetbiztonsági szervet hozzunk létre a NIBEK személyében. Nem értem, hogy mi változott. Tudtommal azért a nemzetközi helyzet annyit nem fokozódott, van már egy kiváló TEK-ünk, amely nagyon jó hadműveleteket végre tud hajtani, tehát semmit, semmilyen indokot nem látok, ami ezt megfelelően alátámasztaná.
Maradva az ajánlási pontoknál, most a szintén Kövér László által előterjesztett 42. pontnál, azt sem tartjuk megfelelőnek, hogy itt az informatikai rendszerek, bár látszatgaranciákkal, de összekapcsolásra kerülnek, és tulajdonképpen kontroll nélkül vagy alkotmányos, megfelelő kontroll nélkül az információk átjárhatnak, felhasználhatóvá tehetők.
(11.10)
Illetve itt is hozzátenném, hogy a legtöbb esetben nem büntetőeljárások bizonyítására vagy elősegítésére, hanem csupán a megfigyelésnek és az információbeszerzésnek a puszta mivoltában lesznek ezek felhasználhatóak, mert ha ezek az intézkedések azt eredményeznék, hogy a szervezett bűnözéssel hipp-hopp le tudnak számolni, akkor azt mondanám, hogy ám legyen, de nem erre fognak vezetni, mert tudjuk jól, hogy ezek az információk és ezek az adatok nem ezt fogják szolgálni - bárcsak ezt szolgálnák, hozzáteszem, egyébként ez az átláthatóságot is némileg erősítené. Tehát erre is várnánk egy választ, hogy miért kell ez a közvetlen informatikai kapcsolat, és miért nem elég az - ahogy azt Kövér László házelnök úr a módosító javaslatában megfogalmazta -, hogy adatot igényelhetnek ezekből a rendszerekből. Tehát ha ez a NIBEK valóban arra szolgálna, amit önök mondanak, hogy egyfajta elemző központként működne, akkor bekérné a megfelelő adatokat, elkészítené az elemzést, továbbítaná a kormányzatnak vagy a minisztériumnak, és megoldódott a probléma. A közvetlen informatikai kapcsolat ennél sokkal előrébb hat és sokkal veszélyesebb, és indokolttá tette természetesen - és azért itt kitűnik a koherenciazavar -, hogy önmagában a NIBEK-et is nemzetbiztonsági szervként tüntessék fel a törvényben, ezáltal is le lehet leplezni ezt a törekvést.
Tehát első körben erre kérnénk a válaszokat, és szeretnénk ellenzéki képviselőként tisztán látni abban, hogy miért nem sikerült ezt házon belül lerendezni. Persze tudom én, erre lehet azt mondani, hogy nagyon jó, ha demokratikus módon megbeszéljük és átbeszéljük a különböző javaslatokat, és ez örömteli is, hogy Kövér László felvállalta ezeket a súlyos módosító javaslatokat, persze az még jobb lett volna, ha a vitában részt vesz, és ezeket meg tudja indokolni, ezeket ugyanúgy el tudta volna helyettem mondani, de akkor megtesszük mi helyette is. De azért az elvárható lenne, és higgyék el, kifelé is egyfajta kormányzati vagy Fideszen belüli koherenciazavart jelez, ha ilyen fajsúlyos kérdésekben nem tudtak már előre megállapodni. Bizonyára voltak egyeztetések, önök úgy gondolták, hogy jöjjön be a Ház elé, és akkor keményen valamerre billenni fog a mérlegnek a serpenyője. Mi meg kíváncsian várjuk ellenzékiként, hogy merre fog ez megtörténni, és a részletesebb indokolásokat is meg fogjuk tenni, de mindenképpen erre szerettük volna, szerettem volna felhívni a figyelmet.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
