FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottunk be azzal kapcsolatban, hogy a törvény nem rendelkezik a különböző díjak, kitüntetések visszavonásáról. Úgy szól a törvény, hogy a hatálybalépéssel egyidejűleg a régi szabályozás hatályát veszti, amiben még volt egy külön paragrafus annak a résznek is, hogy mi történik akkor, ha egy díjazott méltatlanná válik a díjra. Az új törvényben ez nem szerepel sehol, így tulajdonképpen az fordulhatna elő, hogy aki egyszer megkapja a díjat, az örökre annak a díjnak a birtokosává válik. Mi ezt nagyon rossz gyakorlatnak tartjuk.
(21.10)
És nemcsak a közelmúltbeli példára szeretnék utalni - majd arra is ki szeretnék térni -, de ha egy kicsit általánosságban gondolkodunk, azért bárki megkapja nem tudom, hány éves korában a díjat, és a későbbiek folyamán bűncselekményt követ el, bármilyen abszurd példát lehetne mondani, de nem is kell itt nagyon elengedni a fantáziánkat vagy olyan tettre ragadtatja magát, ami miatt méltatlanná válik, tőle nem lehet visszavonni ezt a díjat. Mi ezt nagyon rossz gyakorlatnak tartjuk.
Az egyik ellenérv az volt, amikor a visszavonást már az általános vitában is feszegettem, hogy az félő, hogy négyévenként politikai színezet alapján a különböző kormányok visszavonnák ezt a díjat. Úgy gondolom, hogy egyrészt ez a szabályozáson múlik. Olyan szabályozást kell megalkotni, ami objektív körülményekhez próbálja minél inkább kötni ezt a visszavonást.
Abban lehet bízni, hogy aki meg fogja alkotni ezt a törvényt - ebben az esetben, mondjuk, az önök többsége -, vagy kitalálja ennek a visszavonásnak a rendelkezéseit, akkor önökben is van annyi belátás, hogy nem biztos, hogy itt mindig Fidesz-kormány lesz. Könnyen előfordulhat, hogy 3 év múlva vagy 7 év múlva más színezetű kormány fog jönni, és önöknek sem lenne érdekük, hogy egy olyan visszavonási rendelkezést léptessenek hatályba, ami alapján politikai színezet alapján lehetne visszavonni ezeket a díjakat. Én tehát bízom abban, hogy önök is belátják, hogy hosszú távon kell gondolkodni. Ennek megfelelően olyan rendelkezést tudnának alkotni a visszavonásra, ami kizárja vagy lehetőleg minél kisebbre csökkenti annak esélyét, hogy valakitől politikai színezete, politikai beállítottsága alapján vonják vissza a díjat.
A másik érv, hogy amikor ez a visszavonás felvetődött, annak sem volt olyan értelemben, sőt egyáltalán nem volt politikai színezete Kertész Ákos ügyében, hogy itt történt egy kiváltó ok. Kertész Ákos egy cikket írt. Úgy gondolom, hogy ha abba gondolunk bele, hogy amikor ez a politikai színezet felmerül, arra kell gondolnunk, hogy mindig van egy kiváltó ok.
Kertész Ákos esetében is mondhatni, hogy széles felháborodás volt az ő nyilatkozata, az újságcikke kapcsán. Nem csak arról van szó, hogy a jobboldal felháborodott. Ha egy kicsit visszaemlékezünk, akkor például az LMP is - amiről sok mindent el lehet mondani, hogy milyen párt, de jobboldalinak biztos nem nevezhető - elhatárolódott. Schiffer András is azt mondta, hogy szégyenletesnek és igaztalannak tartja Kertész Ákos szavait.
De elhatárolódott az a Tamás-Gáspár Miklós is, aki aztán végképp nem nevezhető nemzeti gondolkodásúnak, de még Mester Ákos, a 168 óra újságírója is, sőt sajnálom, hogy Lamperth Mónika képviselő asszony nincs itt, aki a múltkor is nagyon hevesen hozzászólt ehhez a témához, mert lehet, hogy meg kellene kapaszkodni a karfájában, de még a saját frakciótársai között is volt olyan, aki kint a folyosón nekünk adott igazat abban az ügyben, hogy felháborodtunk ezen a nyilatkozaton.
Még MSZP-s képviselők is be merték vallani kint a folyosón, hogy ez bizony őket is felháborította. Az más kérdés, hogy hivatalosan milyen álláspontot kell önöknek képviselni. Ez az önök problémája, hogy nyíltan nem beszélhetnek semmiről, mert elkötelezettek személyek, szervezetek irányába. Itt tehát Kertész Ákos kapcsán is olyan széles társadalmi felháborodás volt, ami, úgy gondolom, a felsorolt személyek által is kizárhatja azt, hogy itt önmagában politikai indíttatása lenne annak, hogy felvetettük a visszavonás lehetőségét. Úgy gondolom tehát, hogy egy olyan visszavonási szabályt kellene megalkotni, ami ezekre az esetekre adna mérlegelési jogkört egy adott bizottságnak.
És elhangzott az is, az is ellenérv volt a visszavonás kapcsán, hogy attól, hogy valaki a későbbiekben méltatlanná vált erre a díjra, attól még ugyanolyan jó író. Erre hadd mondjak egy példát! Nem tudom, mennyire ismerik önök a sporttörvényt. Abban van arról szó, hogy az olimpiai járadékra ki jogosult. 2009-ben, amikor Farkas Péter birkózó olimpiai bajnokunk bűncselekménybe keveredett, akkor az ő ügye kapcsán az akkori Országgyűlés egy törvénymódosítást eszközölt, amibe az olimpiai járadékkal kapcsolatban beletettek egy olyan passzust, hogy mikor válik valaki méltatlanná erre. És ezt a párhuzamot azért is hoztam fel, mert Farkas Péter is ugyanolyan jó birkózó maradt, mint amilyen volt az olimpiai aranyérem megnyerése kapcsán, mégis meg lehetett tőle vonni az olimpiai járadékot, lehetett ilyen téren megvonni tőle ezt a díjat, ezt a jogosultságot.
Ilyen módon szerintem, ha valaki igenis íróként vagy bármilyen díj kitüntetettjeként méltatlanná válik, akkor nála is alkalmazzuk ezt a gyakorlatot, tehát mi csak ezt a logikát szeretnénk követni, ami egy olimpiai sportolóra kimondatott, amire meghozták ezt a törvényt. Akkor úgy gondolom, hogy ezek a kitüntetettek se legyenek kivételek.
Ez a sporttörvény egyébként tételesen felsorolja, hogy érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki - bekezdésenként - büntetett előéletű, szándékos bűncselekményt követett el, különböző dolgokat felsorol. Ez például jó alap lenne, hogy ezt kellene most beépítenünk nekünk is a kitüntetésekről, díjakról, elismerésekről szóló javaslatba.
De egy másik példával élve, hogy ezzel is alátámasszam, hogy mennyire is nem ördögtől való dolog a visszavonáson gondolkodni, kormánytisztviselőkre is van egy ilyen passzus, 64. §-a a közszolgákról szóló törvénynek: hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyt vagy a munkáltató jó hírnevét s a többi, bizalmát súlyosan rombolja, s emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát fenntartsa.
Kormánytisztviselőkre is ki lehet azt mondani, hogy valaki méltatlanul viselkedett az adott pozíciójához. Lehet belekötni, hogy ez a méltatlanság szubjektív. Akkor ebben a törvényben is szubjektív módon kell ezt megítélni, de úgy gondolom, hogy az írók esetében is vagy bármilyen más kitüntetett esetében is meg lehet azt mondani, hogy mikor méltatlan valaki. Ez a Kertész Ákos-féle példa, úgy gondolom, hogy nagyon jól megmutatta, hogy mi is a méltatlanná válás, és mondom, a széles társadalmi felháborodás is ezt támasztja alá.
Erre adtunk tehát be kapcsolódó módosító javaslatot, hogy erről a visszavonásról mindenféleképpen rendelkezzen a törvény, ne essünk abba a hibába vagy ne történhessen olyan, hogy egy díjazott a későbbiekben bármilyen bűncselekményt követ el, vagy bármilyen módon méltatlanná válik erre a díjra, és a kormány tehetetlenül fog állni, nem tudja visszavonni ezt a neki adományozott kitüntetést. Úgyhogy mi elengedhetetlenül fontosnak tartjuk - nyitottak vagyunk bármilyen megoldásra -, hogy valamilyen módon szerepeljen ez a passzus ebben a törvényben.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
