DR. HOPPÁL PÉTER
DR. HOPPÁL PÉTER
DR. HOPPÁL PÉTER, a nemzeti összetartozás bizottsága előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti összetartozás bizottsága e hét elején, november 28-án, hétfőn tárgyalta a törvénytervezetet, és elmondhatom, hogy érdemi vita nem alakult ki a bizottságban. Ezt tükrözi is egyébként a bizottság szavazatban is megfogalmazott véleménye, miszerint 8 igen szavazattal és 1 ellenszavazattal fogadta el a bizottság az általános vitára való alkalmasságát a törvénytervezetnek.
A nemzeti összetartozás bizottságában az elhangzott érvek mind a törvényjavaslat mellett szóltak, hiszen emlékezetes, hogy a tíz évvel ezelőtti státustörvény nyitotta meg azt a kaput, amely a határon túli magyarság és az anyaország népessége közötti átjárást politikai értelemben megindította. Örvendetes lépések következtek akkor, amennyiben bizonyos jogokkal a határon túl rekedt nemzettársainkat akkor felruháztuk.
Az azóta eltelt tíz esztendőben látható, ahogy államtitkár asszony is erre utalt, hogy a körülöttünk lévő országok és, mondjuk ki, az Európai Unió számos országa is, megtette azokat a lépéseket, amelyekkel azoknak a nemzettársainknak, akik nem rendelkeznek, mondjuk, állandó lakcímmel az anyaország területén, valamiféle jogot biztosítottak. Többségében ezek a jogosítványok egyébként a választójogot is jelentik.
A most előttünk fekvő törvénytervezet végre egy újabb nagy lépést tesz a határon túli magyarság jogainak kiterjesztése vonatkozásában. Jól tudjuk, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a tavalyi évben fontos javaslatot tett az Országgyűlés felé, amennyiben azt fogalmazta meg, hogy ki kell terjeszteni a választójogot, és az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvénnyel be kell emelni a határon túli magyarokat, azokat, akik ezt igénylik, a magyar állampolgárság rendszerébe. Ezt annak idején az Országgyűlés óriási többséggel fogadta el néhány akkori szocialista párti ellenszavazattal.
Ma, amikor immáron Magyarország új alaptörvényének értelmében is az országgyűlési választásokról, az azokat szabályozó törvényről fogunk vitatkozni, akkor fontos üzenet a nemzeti összetartozás bizottsága véleménye szerint, hogy ebben a törvényben végre rendeződik a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok szavazati joga is. A törvénytervezet - majd nyilván ez a vitában részletesen is kifejtésre kerül - úgy rendelkezik, hogy egyéni mandátumra nem lehet a határon túliak részéről szavazni, azonban az országos lista valamelyikére, egy országos listára leadható a részükről szavazat.
(8.50)
Ez megoldja azt a kérdést is, hogy a területi vagy a listás szavazásban tudnak-e részt venni a határon túli magyar állampolgárok.
Úgy értékeli tehát a nemzeti összetartozás bizottsága, hogy nagyon fontos mérföldkő ez a mai nap, hiszen az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény, illetve Magyarország alaptörvényének a határon túli magyarságra vonatkozó kitételei után ebben a sorban a mai törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, még egyszer ismétlem, fontos mérföldkő a nemzet újraegyesítésének fontos kérdéskörében.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
