DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszere a parlamenti demokrácia legfontosabb kérdése. Arról van ugyanis szó, ki és hogyan kap felhatalmazást a közhatalom gyakorlására.
Azt mondtam: a parlamenti demokrácia legfontosabb kérdése. Jogos tehát föltenni azt a kérdés ezek után, hogy ezt a legfontosabb ügyet akarja-e a Fidesz demokratikusan intézni. (Kósa Lajos: Igen.) Jogos az aggodalom, hiszen a Fidesz-kormányzás elmúlt másfél éve azt mutatja, hogy megdönthetetlennek hitt jogelveket döntött meg, mint például a szerzett jogok védelme, megsérthetetlennek hitt értékeket sértett meg, mint például a jogbiztonság, amelyet a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának megszegésével söpört félre.
A Fidesz aktuális politikai érdekeinek megfelelően tucatszor módosított alkotmányt, minden társadalmi és szélesebb körű egyeztetés nélkül. Csonkolta az Alkotmánybíróság hatáskörét, elfoglalta az Állami Számvevőszéket, az ügyészséget, a közmédiumok politikai elfoglalásával korlátozza a nyilvánosság közpénzből fenntartott fórumait, és a konzervativizmus európai hagyományainak hátat fordítva a Fidesz-KDNP-pártszövetség cinikus politikájával felszámolta a fékek és ellensúlyok rendszerét.
A költői kérdésre tehát, hogy a parlamenti demokrácia legfontosabb kérdését demokratikusan akarja-e intézni a Fidesz, a válasz: nem. A kormánypárti képviselők által most beterjesztett választási törvény javaslatának legfontosabb politikai célja a hatalom mindenáron való megtartása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy párt demokrácia iránti elkötelezettségét és nemzete iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy egy választási vereség esetén hogyan adja át a kormányzást. A Fidesz már itt lelepleződött, 2002-ben, amikor választási csalásról kiabált, és az újraszámlálás követelésével szólította utcára elkeseredett híveit. Pedig azt a választást az első Orbán-kormány belügyminisztere irányította, és ő terjesztette a parlament elé a jelentést: minden rendben volt, törvényesen zajlott a választás. De a Fidesz és Orbán Viktor nem akart ebbe belenyugodni, és az utcán lázított. Tehát a kormányzati hatalom átadásából a Fidesz elégtelenre, azaz egyesre vizsgázott.
A kormányzás átadásánál is jobban mutatja egy párt demokratikus elkötelezettségét és nemzete iránti elkötelezettségét az, hogy hogyan akarja megtartani a hatalmat. Nos, a Fidesz ezen a vizsgán is bukásra áll. Nézzük az állítást bizonyító tényeket! A politikai tudományok művelői egyetértenek abban, hogy a demokratikus választási rendszernek öt követelménynek kell megfelelnie, méghozzá egyszerre. Az első: biztosítsa a stabil kormányzást; a második: alkalmas legyen a választók akaratának kifejezésére; a harmadik: legyen érthető a választók számára, azaz az emberek értsék, hogy a szavazatuk hogyan alakul át parlamenti mandátummá; a negyedik: hogy érvényesüljön a részvételi elv, azaz személyekre is lehessen szavazni; és végül az ötödik: hogy a rendszer széleskörűen elfogadott legyen, azaz konszenzussal jöjjön létre.
Nézzük egyenként, hogyan felel meg ennek a feltételrendszernek a Fidesz által most beterjesztett törvénytervezet!
Az első: biztosítsa a stabil kormányzást. Tisztelt Országgyűlés! 1989-ben az újonnan megalkotott választási törvénynek, amely alapján az első demokratikus választás volt Magyarországon, az egyik legfontosabb célja valójában az volt, hogy biztosítson stabil kormányzást. Hiszen több tucat párt indult a választásokon, és nem lehetett tudni, hogy milyen arányok alakulnak ki, hogyan tud az első demokratikusan megválasztott kormány majd dolgozni, kormányozni. Ennek érdekében olyan rendszert hozott tehát létre - konszenzussal -, amely felerősítette a győztest, az első helyen végzett pártnak erősen kedvezett. Ennek a rendszernek volt haszonélvezője ’90-ben az MDF, ’94-ben az MSZP és a Fidesz is. Ma nincs szükség ilyen arányú torzításra, hiszen az elmúlt évtizedek tapasztalatai egész Európában azt mutatták, hogy a mai, hatályos magyar választási rendszernél kevésbé arányos rendszer is képes biztosítani a kormányozhatóságot. Tehát a Fidesz ezzel kapcsolatos érvei, amelyeket itt már az előbb hangsúlyoztak, hamisak. Egyszerűen nincs szükség erre, kivéve, ha a Fidesz hatalmi érdekei ezt diktálják.
Nézzük a második feltételt: a választók akaratának kifejezése, vagyis az arányosság. Ma Magyarországon - sajnos - nagy a kiábrándulás általában a politikából, és ezt csak fokozhatja, ha az emberek úgy érzik, hogy nem jelenik meg vagy súlyosan torzítva jelenik meg az akaratuk a választási végeredményben. Márpedig most éppen erre törekszik a Fidesz.
(9.20)
Az arányosság tehát azt jelenti, hogy az a rendszer arányos, amely legjobban kifejezi az emberek akaratát. Ezért ragaszkodik a Magyar Szocialista Párt ahhoz, hogy az új választási törvény a most hatályosnál arányosabb legyen. És volt néhány hónap, amikor a gyanútlan szemlélő azt hihette, hogy a Fidesz is így gondolkodik, ugyanis tavaly májusban fideszes képviselők benyújtottak egy választásitörvény-tervezetet, amely arányosabb volt, mint a ma hatályos választási törvény. Ehhez képest meglepetés az, hogy a most tárgyalt tervezet, amely másfél évvel később született, jelentősen torzabb, jobban torzítja el a valódi választói akaratot a választási végeredménytől.
Ha a 2010-es szavazatokat a tavaly májusi, fideszesek által benyújtott törvényjavaslat alapján számoljuk ki, akkor a végeredmény azt hozta volna, hogy a Fidesznek hiányozna egy mandátuma a kétharmadhoz. Ha a most benyújtott törvénytervezettel számoljuk ki a 2010-es választási eredményeket, akkor ez azt mutatja, hogy a valamivel több mint 50 százalék szavazataránnyal 68 százalékos mandátumtöbbséget nyert Fidesz eszerint több mint 76 százalékos többséggel rendelkezne a parlamentben.
A Magyar Szocialista Párt szerint ez elfogadhatatlan, és persze kilóg a lóláb. Nem más a célja tehát a Fidesznek, mint egy rendkívül torz rendszert létrehozni, amely a választáson első helyen végzett pártot rendkívüli módon felerősíti, mert Orbán Viktor és pártja abból indul ki, hogy ők lesznek a következő választásokon is a legnagyobb támogatottságú párt. Ezt gondolják, de ez korántsem biztos.
A harmadik feltétel, hogy legyen érthető az emberek számára, hogy a szavazatuk hogyan alakul át mandátummá. Jóhiszemű megközelítéssel még azt is mondhatnánk, hogy ennek a kritériumnak majdnem megfelel a tervezet, de akkor észreveszünk egy érdekes új szabályt, amit nagyon nyögvenyelősen próbáltak itt a fideszesek magyarázni, nem is sikerült elfogadtatni. De azt egészen biztosan állítom, hogy egy olyan rendszert, amely az egyéni választókerületben győztes képviselő pártját többletszavazatokkal jutalmazza, na, ezt nem lehet megmagyarázni, ezt értelmes ember agya nem veszi be, hogy miért kell azt, aki egyébként megszerezte az egyéni mandátumot, még többletszavazatokkal jutalmazni a listán. Teljesen indokolatlan, és hozzájárul ahhoz, hogy még torzabb legyen a rendszer.
A negyedik feltétel, hogy szavazhassanak személyekre a választópolgárok. Tisztelt Képviselőtársaim! Legyen világos, hogy ez nem azt jelenti, hogy egyéni választókerületi rendszer vagy vegyes rendszer kell feltétlenül legyen, nem, hanem hogy legyenek személyek, akik megjelenítik a párt politikáját. Tehát lehet ez tisztán listás rendszer is, hiszen mi például olyan listás rendszerre tettünk javaslatot, ahol a képviselők neve a pártlistán természetesen ott szerepel. Tehát egy olyan szisztéma, ahol csak a párt szerepel személyek nélkül, az nem felel meg ennek a kritériumnak, de akár egyéni választókerületi rendszer, akár vegyes rendszer, akár olyan listás rendszer, ahol ott vannak a politikus személyek, az megfelel ennek a kritériumnak.
S végül az ötödik feltétel, hogy a választási rendszer elfogadott legyen, azaz konszenzussal jöjjön létre, legyen mögötte társadalmi támogatás, legyen mögötte ott a politikai erők támogatása. Tisztelt Országgyűlés! Abban az albizottságban, amelyet Salamon László elnök úr vezetett, és én alelnökként dolgoztam a Magyar Szocialista Párt megbízásából, azt kell mondjam, hogy jó szándékú passzírozás zajlott hónapokon keresztül, mert az ott lévő képviselők becsületesen próbálták elvégezni a munkájukat. Végigvettünk sok fontos témát, de nagyon világosan látszott, hogy érdemi megegyezés nem fog tudni születni, hiszen még a munka során a szándékot sem ismerték a képviselők, mindenki Orbán Viktor parancsára várt, amely egyszer meg is érkezett, Áder János közvetítésével. Ezért azt gondolom, hogy ez a munka komolytalan volt, és az is jól látszott, hogy nem hozhat eredményt, hiszen a feltételek nem voltak ehhez adottak.
Ki kell tehát mondanunk, hogy annak az öt feltételnek - amelyekben nagyjából egyetértés van a politikai rendszerek elemzői között - több mint a fele nem teljesül a Fidesz által beterjesztett javaslatnál.
Joggal merül fel tehát a kérdés: mi változott tavaly május óta? Hiszen 2010. májusban egy arányosabb rendszert terjesztettek elő, most meg egy jóval aránytalanabbat. Hát nagyon egyszerű: csökkent a Fidesz támogatottsága, egyre több választó hagyja el az ámokfutásszerű kormányzás miatt. Ezért akar olyan törvényt elfogadni, ami nagyon erősen támogatja az elsőt. A fogyó társadalmi támogatottságot erősödő törvényi támogatással akarja pótolni a Fidesz. De vigyázat, ez visszájára is fordulhat! A politikai bumeráng, amelyet most előkészít ezzel a törvénnyel Orbán Viktor és pártja, visszaüthet. Visszaüt, mert ha egy másik párt lesz az, amely első helyen végez, akkor könnyedén adhat kétharmados felhatalmazást Orbán Viktor politikai ellenfeleinek kezébe.
Tisztelt Országgyűlés! Sok nyitott kérdést is hagy a tervezet, valószínűleg szándékosan. Ilyen például a választói névjegyzék és a regisztráció kérdése. Bár itt szó volt erről az expozéban, hogy ezt az eljárási törvényben akarják majd szabályozni, a Magyar Szocialista Párt, hogy kötelező regisztráció legyen, elfogadhatatlannak tartja, és a vita későbbi szakaszában részletesen kifejtjük, hogy miért.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a határon túli magyarok választójogáról. A nemzet összetartozásának szimbólumaként a Magyar Szocialista Párt támogatta a határon túli magyarok számára az állampolgárság megadását. Fontosnak tartjuk. Ezzel együtt azt támogatjuk: az kaphasson választójogot, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Engedjék meg, hogy fölolvassak egy idézetet: “Nem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődésük sincs már az országhoz. Úgy ítéljük meg, hogy aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra. Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága. Nem támogatjuk azért sem, mert ez jelentősen növelné a költségeket. Úgy ítéljük meg, hogy aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra, és ebben az esetben természetesen semmi kifogásunk nem lehet, hogy akár aktívan, akár passzívan választójogát gyakorolja.” Ez az idézet a Magyar Köztársaság Országgyűlésében hangzott el, és ezt az idézetet Áder János mondta 1993 szeptemberében.
Mi változott, tisztelt képviselőtársaim? A politikai számítás. A politikai haszonlesés a Fidesz részéről, ez változott.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt ezt a törvénytervezetet elfogadhatatlannak tartja. A magyar nemzet érdekében, Magyarország érdekében új politikai kezdeményezéssel élünk, amelyet Molnár Zsolt képviselőtársam fog majd ismertetni.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
