DR. MOLNÁR ZSOLT
DR. MOLNÁR ZSOLT
DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elsőként egy kicsit sajnálom, hogy az előterjesztő képviselők közül senki nincs itt a teremben, akik jegyzik ezt az egyéni képviselői… (Rogán Antal jelzésére:) Bocsánat, igen, jól van, megnyugodtam, vannak.
Fontos leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt abban a választási rendszerben fogja megnyerni a következő parlamenti választást, amelyet a Tisztelt Ház elfogad, azaz amit a fülkeforradalom rákényszerít a Magyar Köztársaságra. (Dr. Gyüre Csaba: Szörnyű lenne!) Tehát nem a Magyar Szocialista Párt önmagáért való aggódása jelei fognak megnyilvánulni abban, amit el fogunk mondani, hanem az, hogy ez a törvény, ha elfogadásra kerül, kivezeti a Magyar Köztársaságot Európából.
Azzal kezdeném, hogy mi támogatható ebből a törvényjavaslatból, hiszen ez rendkívül rövid lesz. Egyrészről támogatható, hogy nagyon helyesen a Moszkva teret továbbra is Moszkva térnek nevezi. Azt gondolom, a budapestiek, a II. kerületiek számára sosem lesz Széll Kálmán tér a Moszkva térből. Tehát máris van jó eleme ennek a törvényjavaslatnak.
Aztán van egy másik nagyon jó eleme ennek a törvényjavaslatnak, az, hogy megtartja a titkos választást. Tehát továbbra is titkos választás lesz Magyarországon.
(9.30)
Aztán van még egy jó eleme, hogy kisebb törvényhozásról, kisebb parlamentről beszél. Bár itt vitatkoznék Kósa képviselőtársammal arról, hogy a páratlan szám miért jó a parlamenti összetételnél, hiszen ha az elnök nem szavaz, akkor pont a páros számú parlament vezet oda, hogy ne legyen szavazategyenlőség, hiszen ha páratlan számú szavazat van, akkor az nem tud döntetlenre végződni, az elnök pedig csak akkor szavaz, ha döntetlen a szavazás eredménye.
Azonban olyan súlyos általános jogelveket sért ez a törvényjavaslat, mint az egyenlő választójog, hiszen meghallgattuk Gulyás képviselő urat arról, hogy ha egy választójog csak részben érvényesül, hiszen csak listás szavazatról lehet beszélni, vagy csak nemzetiségi listára lehet szavazni egy magyar állampolgárnak, akkor az mégis ugyanolyan, mint azon állampolgár szavazata, aki egyben szavaz egyéni választókerületre, szavaz listára, és mégis erre azt mondják, hogy ez egyenlő.
Aztán van ennek a javaslatnak néhány olyan eleme, ami vitaalapnak tekinthető, azonban nem beszélhetünk konszenzusról. Ilyen az ajánlási rendszer megtartása, ilyen a választási küszöb, és ilyen az egy forduló. Ezek olyan elemek, amelyekről igen, lehet érdemi vitát folytatni.
Egy kicsit sajnálom, hogy a választójogi kérdésekkel kapcsolatban is meg kellett hallgatni a Fidesz-KDNP-nek a szokásos Budapest-ellenes megnyilvánulásait Kósa és Gulyás képviselő uraktól.
Aztán maga a folyamat, hogy hogyan jutottunk el egy olyan vitához, mint ami a mai napon zajlik. Önmagában az furcsa, hogy vasárnap éjszaka, az úrnapját nem megszentelve, a késő esti órákban beadva születik egy ilyen fontos törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként. Ez önmagában az a folyamat, ahogy ez a törvényjavaslat a Ház elé került, ez visszatükrözi a magyar demokráciát, visszatükrözi azt, hogy a Fidesz-KDNP hogyan gondolkodik egy ilyen fontos jogalkotási kérdésről.
A választójogi törvény nem önmagában csak a választásról szól, hanem az ország alkotmányos berendezkedését tükrözi vissza, mutatja azt, hogy nemzeti konszenzussal van meghozva ez a törvény, vagy pedig erőből, gombnyomással, az “akinek több szavazata van, annak van igaza” típusú elvvel. Maga Kósa Lajos is azt mondta itt, hogy visszatükrözi a demokráciát, a demokratikus berendezkedés alapja ez a törvény.
Önmagában ez a törvény már a folyamat során megbukott, ahogy készült, nem volt egyeztetés, nem volt konszenzusra törekvés, nem voltak bevonva a szakértők. Az a sok-sok nemzetközi tapasztalat, ami rendelkezésre áll az elmúlt évtizedekben Európában, nem lett felhasználva, hanem pont ezzel ellentétes, az arányosságot súlyosan sértő alapelvek kerültek ebbe a törvénybe. Az egész világon, egész Európában az arányosságra törekvés jellemző, nemzetközi szakértők is emellett teszik le a voksot, ehhez képest ez pont ezzel ellentétes, valamiféle homályos és alapvetően a kormányzás stabilitására vonatkozó elvek alapján.
Nézzük tartalmi szempontból, milyen súlyos hiányosságai vannak ennek a törvénynek! Az egyik maga az arányosság kérdése, ami önmagában egy jogelvnek tűnik, de valójában nem másról szól, mint arról, hogy a választók akaratát visszatükröző parlamentet hozzon létre egy választási rendszer.
Miért is írnak ki egy választást egy országban, tisztelt képviselőtársaim? Nem azért, hogy az egyik párt hatalmát bebetonozzák, hanem azért, hogy a választók akaratából jöjjön létre egy olyan népképviselet, ami megegyezik a választók akaratával, az ő szándékával. Nem lehet valamiféle homályos kormányzati stabilitásra hivatkozva jelentősen eltérni ettől a népakarattól. Azt gondolom, hogy egy választási rendszer annál jobb, minél jobban a választók közvetlen szándékát tartalmazza, és annál rosszabb, minél jobban ebbe súlyosan beavatkoznak.
Nem lehet “a győztes mindent visz” elvét követni. Nem lehet visszahozni az athéni demokráciába a cserépszavazás intézményét, hogy akinek eggyel több szavazata volt, annak egyben igaza is van. Ez a rendszer, amit önök rá akarnak erőltetni a Magyar Köztársaságra, ez 2010-ben olyan parlamentet hozott volna létre, ahol csak narancsszínű egyenruhában lehetett volna megjelenni ebben a tisztelt Házban, 80 százaléknyi Fidesz-KDNP-képviselő ülne itt, ebben a Házban, úgy, hogy 52 százalék volt a támogatottsága a Fidesz-KDNP-nek.
2002-ben és 2006-ban pedig pont a választók akaratával ellentétes kormány alakulhatott volna, az nyerte volna a választásokat, aki kevesebb szavazatot kapott volna. Ezt a jogelvet, ami az arányosságot jelenti, nem lehet felülírni a kormányzati stabilitásnak valamilyen homályos jogfogalmával. Bízzuk a választókra, hogy milyen kormányt szeretnének, nem lehet okosabb a törvényhozó, mint maga a nép.
A választókerületekkel kapcsolatosan: azt gondolom, hogy önmagában példátlan az, hogy olyan jelenlegi, a törvényben szereplő választókerületeket hoznak létre, ahol az ellenzéknek, a mostani ellenzéknek, a későbbi kormányzó pártnak sokkal több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy megnyerjen egy egyéni választókerületet. Azt gondolom, hogy ez önmagában olyan súlyos, mindenféle jogelvet sértő tényállítás, amely elfogadhatatlan.
Aztán önmagában az egyéni választókerületekkel probléma van. Jól hangzik az, hogy legyen az állampolgároknak közvetlen képviselete. De fel kell tenni azt a kérdést, hogy lehet-e 80-90 ezer embert, egymástól néha 80-100-120 kilométerre lévő településeket ilyen infrastruktúrával egy országgyűlési képviselőnek tisztességgel és becsülettel képviselni.
Természetesen az MSZP nyitott arra, hogy legyen tárgyalás arról, hogy ha vegyes rendszer és egyéni választókerületek lennének, akkor ezt hogyan lehet az arányosság sérelme nélkül megoldani. Ez a jelenlegi rendszer erre nem alkalmas.
Aztán látjuk, hogy manipulatív módon vannak meghúzva az egyéni választókerületek határai. Hogy mást ne mondjak, Budapesten létrejön egy olyan választókerület, ahol a Duna mint természetes vízválasztó, természeti, földrajzi adottság sem akadálya annak, hogy a Gellérthegy és az Üllői út egy választókerülethez tartozzon. Négy budapesti közigazgatási egység, az I., az V., a VIII. és a IX. kerület keveredik bele ebbe a választókerületbe.
Ez jól példázza azt a szándékot, azt a manipulatív, nyilván a Fidesz-KDNP boszorkánykonyhájában összefőzött fércmunkát, ami ezt a választókerületet létrehozza.
Nagy-Britanniára szoktak hivatkozni, hogy ott a többségi rendszer milyen jól működik. Igen, azt elfelejtik elmondani, hogy ott egy történeti alkotmányon alapuló, több évszázados kétkamarás demokrácia működik királyság formában, és teljesen más hagyományokkal, kulturális berendezkedéssel. Nem lehet pozitív példának felhozni, hacsak nem akkor, amikor az egyéni választókerületekről beszélünk.
Tisztelt Ház! Magyarországon ez a jelenlegi törvényjavaslat politikai döntéssé teszi azt, hogy egy választókerület határa hol lesz. Nem szakmai kérdés lesz, hanem gombnyomással, politikai döntéssel kell ezt eldönteni. A sokat hivatkozott Nagy-Britanniában egy független, nagy tekintélyű szakemberekből álló grémium dönt erről a kérdésről.
Elérkeztünk a kompenzáció kérdéséhez, az a paragrafus, amit a törvény tartalmaz, önmagában egy justizmord: azt kompenzálja, aki győz. Aztán egy szavazat kétszer érvényesül a javaslat szerint, hiszen az egyéni mandátum megnyerésénél érvényesülő szavazat utána még egyszer érvényesül az országos listán. Mintha a bankigazgató kapna szociális segélyt, kérem szépen.
Aztán az országos lista összekeveredik a kompenzációs listával, egy nagy kalapba bekerül, aminek az a végeredménye, hogy pont a célja nem érvényesül, nem kompenzál, semmit nem változtat az arányokon. Sok millió ember szavazata a kukába kerül ezáltal, nincs értelme így, ebben a formában.
Aztán beszélni kell arról, hogy olyan rég elfeledett intézmény kerül újra bevezetésre, mint a cenzus. Lakóhelyi cenzus, hiszen aki nem a Magyar Köztársaság területén lakik, annak a szavazata kevesebbet ér; nemzetiségi cenzus, hiszen aki nemzetiségnek vallja magát, az csak nemzetiségi listára szavazhat, országos pártlistára van. És valahol valamilyen kulturális cenzus, hiszen az előzetes regisztráció bizony az alacsonyabb iskolázottságú választópolgárokat sérti.
Tisztelt Ház! Ezért ezek a hibák nem orvosolhatóak. Ez a törvényjavaslat gyógyíthatatlan beteg. Nincs más út az előterjesztők számára, mint ennek a törvénynek a visszavonása, és újra tárgyalóasztalhoz ülni, pártelnöki, frakcióvezetői, szakértői szinten. Nemzeti konszenzust kell teremteni a nemzeti együttműködés kormányának, és nem egyéni képviselői indítványokkal operálva, megpróbálni pártérdeket érvényesíteni az Országgyűlésben. Ennek a törvénynek, ennek a törvényjavaslatnak mintha az lenne a célja, hogy a demokráciát végképp eltörölni.
Ezért kérném a tisztelt előterjesztőket, vonják vissza a javaslatot, és kezdjük a nemzeti konszenzust érdemi tárgyalásokkal.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
