DR. SZABÓ ERIKA

Teljes szövegű keresés

DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt két évtizedben alkalmazott választási törvény eddig megfelelően szolgálta a demokratikus országgyűlési képviselet megteremtését Magyarországon. Azonban ahogy minden jogintézmény, a választási rendszer is állandó felülvizsgálatra szorul. Eddig ennek lehetősége nem volt meg, holott egyre több és több probléma vetődött föl a választási rendszerrel szemben, hiányzott a változtatáshoz szükséges mértékű politikai támogatottság.
A Fidesz és a KDNP 2010-ben a polgároktól olyan felhatalmazást kapott, amely megteremtette a választási rendszer megújításának lehetőségét is. Most itt állunk, ennek a kapujában. Milyen alapvető szempontokra kell tekintettel lenni a rendszer megújítása során? Elsőként említhető az az általános társadalmi és politikai igény, hogy a parlament létszáma csökkenjen. Ez jogos elvárás az állampolgárok részéről is. A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a következő ciklustól kezdve egy kisebb, hatékonyabb Országgyűlés képviselje a nemzetet.
Másodszor: tekintettel kell lenni arra, hogy a magyar politikai nemzet egésze felé fennálló erkölcsi kötelezettségünk a határon túli honfitársaink számára is választójogot biztosítani.
(8.40)
A határon túl élő állampolgárok választójogának biztosítása nem hungarikum; az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége megadja ezt a jogot az állampolgárainak.
Harmadikként említhető, hogy rendezni kell a nemzetiségek képviseletét. A törvényjavaslat a többségi társadalom régi adósságát törleszti, amikor kedvezményes listaállítási és mandátumszerzési lehetőséget biztosít a nemzetiségek számára. Ha pedig valamely nemzetiség nem tud élni ezekkel a kedvezményekkel, akkor szószólója útján vehet részt az Országgyűlés munkájában.
A negyedik kiemelendő szempont az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos mulasztások megszüntetése. Biztosítanunk kell mindenekelőtt a választókerületek arányosságát. Azt gondolom, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat kielégíti az említett követelményeket. Az alaptörvénnyel és a nemzetközi elvárásokkal összhangban alakítja ki hazánk új országgyűlési választási rendszerét. A fentiekből következően az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat nemcsak a képviselők számát csökkenti, hanem magát a választási rendszert is átalakítja.
Az említett szempontok érvényesítése csak egy új választási rendszer keretei között lehetséges. Milyen lesz ez az új rendszer? Átláthatóbb, egyszerűbb, ezért a választópolgárok számára könnyebben érthető. Az eddig hárompilléres választási rendszer egyszerűsödik. A területi listák megszűnnek, az egyéni választókerületek mellett csak országos listás mandátumok lesznek.
Megszűnik az érvényességi és eredményességi küszöb, és ezzel az önkormányzati választáshoz hasonlóan egyfordulós lesz a választás. Az egyfordulós választás tisztább politikai viszonyokat teremt, hiszen a választók már a szavazatuk leadását megelőzően tudhatják, hogy milyen szövetséget kötnek az egyes pártok. Nem a két forduló közötti utólagos megegyezések befolyásolják a választás kimenetelét.
Az egyfordulós választás több alkotmányos problémát is megold. Mind a külföldön szavazás, mind az igazolással szavazás könnyebben beilleszthető lesz az egyfordulós választási rendszerbe. Az országos listára a választópolgárok közvetlenül szavaznak. Az országos listás mandátumszámítás biztosítja a kompenzációt, a nemzetiségek részére a kedvezményes mandátum megszerzésének lehetőségét. Erre szavazhatnak továbbá a külhoni magyar állampolgárok is.
A javaslat a töredékszavazatok számításának új módját vezeti be. Ezt több ellenzéki képviselőtársam is már az előzőekben bizottsági üléseken kifogásolta. A töredékszavazatok új számítási módszerének célja, hogy egyetlen szavazatot se hagyjon elveszni, azaz minden választópolgár szavazata számítson. A javaslat az egyéniben nem hasznosuló szavazatokat tehát egyenlőként kezeli. Az egyéni választókerületben leadott szavazatoknak ugyanis csak egy része szükséges a mandátum megszerzéséhez. A javaslat célja, hogy minden szavazat hasznosuljon; azok is, amelyeket a vesztes jelöltekre adtak, mint ahogy azok a szavazatok is, amelyeket a győztesre adtak le, ám az ő mandátumszerzéséhez nem kerültek felhasználásra.
Az arányosság és kormányozhatóság kérdése minden választási rendszer esetében kulcskérdés. Ennek során figyelembe kell venni, hogy ez a két érték csak egymás rovására érvényesíthető. Az arányosság növelése a kormányzóképes többség kialakulását veszélyezteti, míg a többségi szempont érvényesítése az arányosságot csökkenti. Az ország működőképességének biztosítása érdekében erre hatékony választ kell adni; olyat, amely biztosítja a megfelelő legitimációt, egyben a stabil kormányzás lehetőségét. Hiszem, hogy a törvényjavaslat erre megfelelő megoldást kínál.
Az arányosságot mindenekfeletti értékként kezelő ellenzéki képviselőtársaim részére meg kell jegyeznem, hogy vannak olyan országok, amelyek kizárólag többségi választási rendszert alkalmaznak. Ezek esetében sem állítható, hogy politikai rendszerük ezáltal kevésbé demokratikus lenne. Abban a gazdasági veszélyhelyzetben, amelyben Magyarország, de az egész Európai Unió is a túlélésért küzd, csak cselekvőképes, stabil, megfelelő támogatottságot maga mögött tudó kormány lehet sikeres.
Végül szeretnék kitérni a választókerületek kérdéskörére. Természetesen a választókerületi határok meghatározása sosem eredményezhet mindenkinek megfelelő beosztást. A javaslat azonban mind az alaptörvénnyel, mind az Alkotmánybíróság határozataival összhangban áll. Az egyéni választókerületi határok továbbá minden, a javaslatban lefektetett alapelvnek megfelelnek.
Tisztelt Ház! Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy a törvényjavaslat kielégíti a választási rendszerrel és az országgyűlési képviselők létszámával szemben az utóbbi két évtizedben megfogalmazott jogi és társadalmi követelményeket. Mindezek mellett az alaptörvénnyel összhangban demokratikus keretek között biztosítja a népképviselet érvényesülését. A törvényjavaslatot a kormány támogatja; kérem önöket, hogy önök is támogassák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem