DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők választását az alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdése alapján sarkalatos törvény kell hogy szabályozza.
A fenti ok alapján, továbbá az általános és egyenlő választójog maradéktalan biztosítása, az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatainak érvényre juttatása, a nemzetiségek mint államalkotó tényezők nemzetiségi választójogának, valamint a határon túl élő magyarság mint politikai közösségünk nélkülözhetetlen tagjai szavazati jogának megteremtése érdekében új választójogi szabályozás szükséges, mely kialakítja hazánk biztos alapokon nyugvó kormányzásának, a jó és olcsó állam kiépítésének a feltételeit. Az új választójogi törvény húszéves mulasztást pótol, és egy alkotmánysértő helyzetet szüntet meg az új választókerületi beosztás és annak törvényi szabályozása által.
A választási rendszer kialakításakor mértékadó az arany középút volt, vagyis sem “a győztes mindent visz” elvén alapuló angolszász modellhez, melyben tiszta egyéni választókerületi rendszerek vannak bármiféle arányosítás nélkül, sem pedig az abszolút arányosságra épülő német modellhez nem kívántuk közelíteni az új magyar választójogi törvényt, hiszen a koalíciós kényszer adott esetben folyamatos kormányzási instabilitást eredményezett volna, ebből következően a mai válságos időben ez kifejezetten negatív hatással járna.
A gazdasági válság elhúzódásával Magyarországnak az az érdeke, hogy a választójogi törvény biztosítsa annak a lehetőségét, hogy hazánknak minden választás után stabil kormánya legyen. A választási rendszer tartalmaz arányosítási elemeket, tekintettel arra, hogy egyéni képviselőjelölteken kívül listára is lehet majd szavazni, továbbá, ha nincs túl nagy különbség a pártok között a listán, akkor a listás szavazatokkal és a töredékszavazatokkal arányosít a rendszer. A törvényjavaslat szerint 106 egyéni választókerület kerül kialakításra, melynek határai nem lépik túl a megyehatárokat. Magyarország Alkotmánybírósága, valamint a Venice Commission, a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően nem lesz a választókerületek között 15 százaléknál nagyobb különbség a választópolgárok lélekszáma tekintetében. Az új választójogi törvény ezáltal a magyar alkotmányossági követelmények mellett a nemzetközi ajánlásokat is teljes mértékben figyelembe veszi.
A törvényjavaslat kapcsán már hallható szirénhangokra válaszul maga a törvényjavaslat bizonyítja azt, hogy a Fidesz-KDNP nem visszamenőleg akar választásokat nyerni. Megjegyzem: a világon sehol nincs olyan szabad választási rendszer, mely biztosítaná egy párt hatalomra kerülését oly módon, hogy attól a választók elfordultak, így a Fidesz-KDNP törvényjavaslata sem ilyen.
A jelenleg hatályos választójogi szabályozás további kritikája, hogy a határon túli magyar honfitársaink részére nem adott a magyarországi országgyűlési választások során szavazati jogot, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviselete sem volt megoldott; mindez olyan nemzetközi környezetben, melyben az EU 27 tagállama közül 24 országban, továbbá Ukrajna kivételével valamennyi, Magyarországgal szomszédos államban biztosított a határon túl élő állampolgárok szavazati joga. A Fidesz-KDNP törvénytervezete tehát egy 90 éves hiányt pótol akkor, amikor most lehetővé teszi azt, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok szavazhassanak az országos pártlistákra. Ez a választójogi rendelkezés összhangban áll azzal az alaptörvényi rendelkezéssel, mely szerint sarkalatos törvény a választójog teljességét magyarországi lakóhelyhez kötheti. Kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy a fenti választójogi rendelkezéssel a határok fölött átívelő, egységes magyar nemzet megvalósulását segíthetjük elő.
Az ellenzék soraiból, különösen az MSZP szimpatizáns médiáiból olyan szirénhangokat is lehet már hallani, miszerint az új rendszer aránytalan és antidemokratikus lenne, ha bevezetnék. Ez nem igaz, tisztelt hölgyeim és uraim. Ezzel szemben a valóság az, hogy a választási rendszer reformja megfelel a demokratikus követelményeknek. Nem demokráciaellenes, hiszen továbbra is lehetőséget biztosít a Fidesz-KDNP-szövetségen kívüli más pártoknak is a parlamenti többség ezáltal a kormányalakítás lehetőségének a megszerzésére, így a választási eredményeket elsősorban a pártok teljesítménye és nem a választójogi törvény fogja a jövőben sem megszabni. Kifejezett álláspontom az, hogy az egyfordulós rendszer leszűkíti a hazug kampány lehetőségét, sokkal tisztességesebb, becsületesebb és korrektebb politizálásra kényszeríti majd a pártokat.
Az új választási rendszer bevezetését követően nem lesz nehezebb összegyűjteni az ajánlószelvényeket sem, hiszen egy-egy választókerület mérete hozzávetőlegesen majd’ a duplájára nő, így a több ajánlószelvényt lényegesen nagyobb területről, lényegesen nagyobb lélekszámú területről lehet majd összegyűjteni. Az ajánlószelvény-gyűjtésre, az országoslista-állítás feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá az 5 százalékos parlamenti küszöb megtartása mind azt a célt szolgálja, hogy komoly társadalmi bázissal bíró pártok kerüljenek a parlamentbe. A választásokon való indulást a törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest egyértelműen könnyíti, mivel a hatályos választójogi törvény szerint ahhoz, hogy valamely párt 18 listájára az egész országban szavazni lehessen, mind a 19 megyében és a fővárosban egyéni jelölteket kellett állítani, legalább a megyében található választókerületek egynegyedében. Ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat szerint elegendő 9 megyében, illetve Budapesten összesen 27 jelöltet állítani, hogy egy párt listájára az egész országban szavazni lehessen.
Az új választási rendszer a választópolgárok számára lényegesen átláthatóbb, mint a jelenleg hatályos törvény. A törvényjavaslat minden területen ötvözi az ellenzéki pártok által megfogalmazott eltérő álláspontok legfontosabb elemeit. Hogy csak néhányat említsek: egyfordulós választás, vegyes rendszer, arányos választókerületek, a kompenzáció megmaradása, a határon túli honfitársaink szavazati joga. Sajnálatos, de nem tudunk mit tenni a tekintetben, miszerint a mai ellenzéki pártok eszköztárában az a kifejezés, hogy valami demokratikus vagy sem, csak annyit jelent, hogy tudnak-e vagy sem maradéktalanul vele azonosulni - jelen esetben a mostani törvényjavaslattal.
Végül tekintsük át, hogy a törvénytervezet milyen kompromisszumos megoldásokat hozott. A választási rendszer alapjai nem változtak; továbbra is vegyes, listás és egyéni választókerületi elemeket is tartalmazó választójogi törvény marad Magyarországon. A részletekben azonban fontos változások lesznek, melyek fő oka a képviselői létszám csökkentése. A megyei listák a kevesebb kiosztható listás mandátum miatt nem tarthatóak fenn, ezért a listás mandátumok kiosztása a jövőben az országos listáról történik. Fontos változás továbbá, hogy az országgyűlési választás a jövőben egyfordulós lesz. Az egyfordulós választási rendszer zárja a paktumpolitikát, gyorsabb kormányalakítást tesz lehetővé, és kevesebb költséggel jár. Az egyfordulós választásban négy párt egyetért, csak a legkisebb parlamenti frakció, az LMP akarja a kétfordulós választási rendszert továbbra is fenntartani.
(9.50)
A törvényjavaslat alapján hazánkban egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszer lép hatályba, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi és az arányos rendszert. A törvényjavaslat megőrzi az 1989-ben kialakított vegyes választási rendszer legfontosabb elemeit, viszont ezek érvényesüléséhez az országgyűlési képviselők létszámának nagyszámú csökkentése következtében, mint említettem, területi listák fenntartása már nem lehetséges. A törvényjavaslat értelmében az egyéni választókerületben megválasztható országgyűlési képviselők száma 106-ra csökken, országos listán 93 mandátum osztható ki.
A törvényjavaslat értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik majd minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár: egy szavazatot országgyűlési egyéni választókerületi képviselőjelöltre, további egy szavazatot pedig országos pártlistára adhat le. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepel, az országgyűlési képviselők választásán egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, további egy szavazatot pedig nemzetiségének listájára, nemzetiségének listája hiányában pedig pártlistára adhat le. A törvényjavaslat szerint a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak egy szavazata van, amelyet az országos pártlistára adhatnak le.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az új választási törvény méltón áll majd be Európa demokratikus választási rendszereinek sorába. A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
