DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném kerülgetni a forró kását, ez a választási törvény már önmagában egy választási csalás. Az előkészületek során persze megszokhattuk már a spekulációt és a manipulációt a Fidesz részéről, ezért engedjék meg, hogy a törvény előkészületeiről is ejtsek néhány szót.
Az első dolog, amit meg kell említenem, az Országos Választási Bizottság elfoglalása. A Fidesz a mandátumuk lejárta előtt már saját embereit ültette az Országos Választási Bizottságba, példátlan módon kizárólag saját embereivel töltötte fel a testületet. Nem mintha nem értettünk volna egyet azzal, hogy a régi bizottságnak mennie kell, és számos fenntartásunkat fogalmaztuk meg a bizottság régebbi tagjainak munkájával kapcsolatban, de azért az, hogy csak fideszes delegáltakból álljon, mégiscsak túlzás.
Az előkészületek során természetesen egy színjátékot is közbeiktattak: az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának albizottsága úgymond előkészítette a választási törvényt, de annak semmilyen következménye, semmilyen javaslata, semmilyen megegyezésre törekvő szándék nem történt ebben a bizottságban, ott is csak a Fidesz volt az, ami dominált.
Aztán az előkészületek harmadik eleme volt, amikor Lázár János frakcióvezető úr minden frakcióhoz intézett egy levelet, amelyben kérte, hogy az országgyűlési frakciók nyújtsák be saját koncepciójukat. A Jobbik is elkészítette saját koncepcióját, amit be is nyújtott a bizottságba. Lázár János ebben a szeptember elején küldött levelében azt írta a Jobbik frakcióvezetőjének, Vona Gábornak, hogy törekszenek arra, hogy egy arányosabb, a Jobbik által is kifogásoltnál arányosabb rendszert hozzanak létre. Nos, képviselőtársaim, ez a törekvésük nem sikerült.
A törvényjavaslat konkrétumaira rátérve el kell mondanom, hogy számos olyan elem van benne, amely egész egyszerűen nem logikus, sőt, a józan paraszti észnek ellentmond. Ez az egyéni és a listás mandátumok egymáshoz viszonyított aránya például. A határon túli magyarok csak listára szavazhatnak, a Jobbik ezzel egyetért. Mi tavaly májusban megfogalmaztuk ezt a javaslatot, és örülünk, hogy végül ez bekerült a törvénybe. Elmondhatjuk tehát azt, hogy több magyar állampolgár fog listára szavazni, mint ahányan egyéni választókerületi képviselőt választhatnak. Még egyszer mondom: ez önmagában logikus, hiszen az egyéni választókerületek Magyarország területét fedik le, tehát azt biztosítják, hogy Magyarország területén minden településnek, minden embernek legyen képviselete. Sajnos, nem minden magyar él Magyarországon, és a területi képviseletet egyelőre még legalábbis nem tudjuk megteremteni a határon túli magyaroknak, de az a tény, hogy többen szavaznak listára, mint ahányan egyéni választókerületi képviselőt választanak, azt vetítené előre, azt kellene előrevetítse, hogy több listás képviselő fogja képviselni a nagyobb számú választópolgárt, mint ahány egyéni választókerületi képviselő van, hiszen több a választópolgár. De ezt a logikát az önök választási törvénye nem követi, ezzel ellentétes, azt a logikát követi, hogy hiába szavaznak többen a listára, hiába lesz ilyen módon több választópolgárnak a szavazata egy listás képviselő mögött, mégis az egyéni választókerületek száma az, ami magasabb számban szerepel a törvényjavaslatban, a 199 fős parlamentben 106 főt választanának egyéni választókerületben. Korábban a Navracsics Tibor és néhány frakciótársuk által benyújtott törvényjavaslat egyébként 90 egyéni választókerületre tett javaslatot, követve azt a logikát, amit én is elmondtam; sokkal jobb lenne és logikusabb lenne, hogyha kevesebb lenne az egyéni választókerület az általam már eddig elmondottak miatt.
A nem logikus elemek mellett természetesen találunk benne számos olyan elemet, amely alapvető funkciótévesztést valósít meg. Az egyik ilyen az ajánlószelvények rendszere, amelynél, ha megengedik, egy kicsit elidőznék, hiszen van miről beszélni az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján. De nem is kell az elmúlt 20 évre tekinteni, elég az elmúlt 2-3 évet figyelembe venni, hogy meglássuk, hogy az ajánlószelvény Magyarországon - ki kell mondanunk - már nem választójogi, hanem büntetőjogi kategória. Nem is tudom felsorolni, hogy az ajánlószelvényekkel hányféle csalás valósult meg csak az elmúlt 3 évben, hányféle csalás lehetséges, hányféle választási csalásra ad lehetőséget az ajánlószelvények rendszere. De mielőtt ennek konkrétumaira rátérnék, a funkciótévesztésre szeretném felhívni a figyelmet.
Hogyha alapvetően egy új választójogi törvényt alkotunk, akkor meg kell nézni az elmúlt 20 év tapasztalatait, és meg kell nézni, hogy az ajánlószelvények száma, rendszere milyen visszaélésekre, milyen nehézségekre adott lehetőséget. Mi lenne alapvetően az ajánlószelvény funkciója? Nyilvánvalón az, hogy a parlamentbe be nem jutó, de elindulni képes pártokat valamilyen módon rangsorolja, tehát egy korlátot szab annak, hogy ne tudjon mindenki elindulni, de - logikus módon - nem az lenne a funkciója, hogy a parlamentbe bejutást tegye nehézzé, hanem a választáson elindulásnak, csak a választáson elindulásnak a feltételeit kellene megszabnia.
Magyarországon mi a jelenlegi helyzet? Magyarországon nehezebb volt eddig összegyűjteni a 176 egyéni választókerületben az ajánlószelvényt, mint az Országgyűlésbe bekerülni. Ez egy alapvető funkciótévesztés. Az ajánlószelvénynek nem az a funkciója, hogy a parlamentbe bejutott és a választók akaratából parlamentbe bejutott pártok dolgát nehezítse, és igazságtalan módon a jelöltállításukat nehezítse, hanem az, hogy a be nem kerülő, de a választáson elindulni tudó pártokat valamilyen módon korlátok közé szorítsa. Ezen a funkciótévesztésen ez a törvény nem változtat.
Az 1500 ajánlószelvény megkövetelése egy egyéni választókerületben, mondhatjuk, hogy tovább súlyosbítja a helyzetet. Jelenleg a 176 egyéni választókerületben kell darabonként összegyűjteni 750 ajánlószelvényt. Az egy választókerületben megkövetelt ajánlószelvények számát a duplájára emeli a törvény, míg a választókerületek számát nem a felére csökkenti, így az aránytalanítás tovább növekszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy ezt a funkciótévesztést nem megszünteti a Fidesz, hanem növeli.
(10.00)
Az LMP, emlékezhetünk, ha csak a 2010-es választásokra utalok vissza, nem tudta mind a 176 választókerületben összegyűjteni az ajánlószelvényt, sőt, épphogy tudott 20 megyei listát állítani. Nem az LMP ellen szeretnék beszélni, el kell fogadjuk, hogy a választók akaratából van itt az LMP, bármennyire is mi nem szeretnénk akár, hogy itt legyen (Derültség az LMP soraiban.), de az, hogy az ajánlószelvények funkciója ilyen elképesztő módon szabályozott a jelenlegi törvényben és lesz a következő törvényben is, igazságtalan.
Itt szeretném egy nagyon fontos dologra felhívni a figyelmet: ez, amit most elmondtam, a Jobbiknak nem érdeke. Nekünk nem érdekünk, hogy az LMP el tudjon indulni a választáson, és nekünk, a Jobbiknak nem jelent nehézséget az, hogy összeszedjünk akár 1500 ajánlószelvényt az új rendszerben sem. Nekünk van szervezettségünk, rengeteg alapszervezetünk, több mint tízezer tagunk, ezt meg tudjuk tenni. A legutóbb kiszivárgott információ szerint az LMP-nek 700 tagja sincsen, nekik bizony nehézséget okoz, de elmondtam, hogy ezt igazságtalannak tartom.
Nem értek egyet Kósa Lajos képviselő úrnak az előterjesztői expozéban elmondott szavaival sem, hogy két hét után már nem lehet ajánlószelvényeket gyűjteni. Ez nem igaz. Igenis a kisebb pártoknak két hét után is van lehetőségük, csak már az első hét után egyébként drasztikusan csökken a begyűjthető ajánlószelvények száma. De ez is miért van? Azért, mert rosszhiszemű joggyakorlatot folytatott a Fidesz.
A Fidesz szinte minden választókerületben a 750 ajánlószelvénynek a többszörösét összegyűjtötte, azért, hogy elgyűjtse a többi párt elől, hogy ne tudjanak elindulni a választásokon. Ez egy rosszhiszemű joggyakorlat, ezt nem lehet folytatni.
Rátérve a jelöltállítási csalások lehetőségeire, ha csak a 2009. januárban rendezett ferencvárosi időközi országgyűlési választásról beszélnénk, az európai parlamenti választásokról és a 2010-es országgyűlési választásokról, akkor ezeknek a fantasztikus csalási lehetőségeknek mindegyikével találkozunk. És ez nem 20 év, ez csak 2 év.
Az első lehetséges csalás nyilvánvalóan, hogy valakinek feltörjük a postaládáját és kilopjuk belőle az ajánlószelvényt, hiszen az ajánlószelvénnyel együtt postázott választási értesítőn minden olyan adat szerepel, amelyet az ajánlószelvényre rá kell írni, tehát ha valaki ezt a borítékot megszerzi, akkor már egy ajánlást meg tudott szerezni. Tudjuk nagyon jól, hogy országos egyéni választókerületi bizottságokhoz számos bejelentés érkezik a postaláda feltöréséről. Ez megengedhetetlen.
Ráadásul emellett a választók zaklatása is, nemcsak a postaláda feltörése, hanem az, hogy egy nap öten-tízen becsöngetnek hozzájuk és az ajánlószelvényüket kérik. Ajánlószelvény-gyűjtési tapasztalataim során nemegyszer találkoztam olyan kiírással - sajnos erre kényszerülnek a választópolgárok -, hogy a saját ajtójukra ki kell írniuk, hogy az ajánlószelvényüket már leadták, ezért ez ügyben ne keressék őket, ne kopogjanak be hozzájuk. Ezt a gyakorlatot is meg kell szüntetni.
A következő csalási lehetőség a fénymásolás. A jelenleg hatályos választójogi törvény szerint csak az eredeti szelvényen leadott ajánlás az érvényes. Ehhez képest rengeteg fénymásolt ajánlószelvénnyel találkoztunk mind a ferencvárosi időközi országgyűlési választásokon, mind pedig az európai parlamenti választások kapcsán. Nem megengedhető, hogy fénymásolt ajánlószelvényekkel dolgozzanak egyes pártok, ezért már természetesen igyekezett az Országos Választási Bizottság a fénymásolást nehezítő jeleket tenni az ajánlószelvényekre.
A következő választási csalási lehetőség, amivel a Fidesz élt a ferencvárosi időközi országgyűlési választáson, politikai maffiaszerűen átjátssza más, egyébként halott pártoknak az ajánlószelvényeket, ahogy a MIÉP-pel tette ezt a 2009-es ferencvárosi választásokon. Akkor több választópolgár írásban nyilatkozott később, hogy ő a Fideszre adta le az ajánlószelvényét, volt, aki személyesen a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjének a kezébe adta az ajánlószelvényét, és a választási bizottságban az ő ajánlása a MIÉP-es jelöltet támogatta. Egyértelmű, hogy a riválisok abban az esetben a Jobbik gyengítésére használták fel ezt a csalási formát.
A végére hagytam azt, amiről a legtöbbet szeretnék beszélni és a legsúlyosabbnak tartom, a legsúlyosabb következményekkel jár: az adatrögzítés, illetve a jogosulatlan adatkezelés. Erről szeretném idézni K. Gábort, a Fidesz pártigazgatóját (Derültség az LMP padsoraiból.), aki a pécsi időközi választáson elmondta, hogy hogyan történik a Fideszben ez a jogosulatlan adatkezelés. Érdemes itt egy kicsit tovább időznöm, úgyhogy egy kicsit hosszabb idézetet fogok felolvasni. Úgy kezdi egyébként Kubatov Gábor, hogy: akkor elérkeztünk az ügy lényegéhez. Én is így gondolom. “Régen csináltunk egy ilyen kampányt, hogy egy sötétben, az erdőben, belőttünk egy sörétes puskával, és reggel világosra összeszedtük a vadakat. Nem tudtuk, hol vannak a választóink. Csináltunk egy nagy kampányt, és aztán utána elment, aki elment. A pécsi választásoknál mind a 36 500 embert személyesen ismertük. Tehát aki ott volt, azt mindegyiket személyesen ismertük. Mindegyikről tudtuk hogy hívják, hogy hány esztendős, hogy milyen erős támogatók, mi a telefonszáma, mi a mobilszáma, mi az e-mail címe, és ezt szerintem nem is lehet másképp csinálni. Tehát a pécsi kampányban feleennyi anyagunk van kint az utcán, de ha csak ezt a munkát elvégezzük, akkor is megnyertük volna a választást. Mi a legnyugodtabban ültünk ott a Bánki Erikkel, Bánki Erik azt monda: Gábor, 38 000 szavazatom lesz. 36 500 lett. Tehát 1500, most nem tudom, százalékos arányban nagyon kicsi az eltérés, tehát pontosan meg tudtuk mondani, hogy hányan mentek el szavazni. A 38 000 emberből 22 000 emberhez tudtunk telefonszámot.” Itt egy szünet következik, és folytatom az idézetet: “Ráadásul ismertünk minden 15 000 olyan embert a városban - ennyi szavazatot kaptak a többiek -, akik Páva Zsoltot elutasították. Tehát azt állítom - mondja Kubatov Gábor -, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát név szerint ismertünk 15 000 olyan embert. Tehát meg tudom mondani a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Pávát és nem a Fideszt támogatták.”
Emlékezhetünk egy másik Kubatov-beszédre is, illetve ugyanennek a beszédnek egy másik részére, amely a ferencvárosi Zombory Miklósnak a választási kampányban folytatott tevékenységére vonatkozik, amikor ugyanis elmondja Kubatov Gábor - hallhatóan nagyon nagy élvezettel beszél ezekről a dolgokról -, hogy Zombory Miklós beülteti a szavazókörökbe, a választási bizottságokba az egész családját, Kubatov Gábor külön kiemeli, hogy még a nagynénjét is, és ők délután kiüzennek a választójogi névjegyzék alapján, hogy kik azok, akik még nem mentek el szavazni, és hogy Zombory Miklós beül a Skodájába, ezt is elmondta Kubatov Gábor, és elmegy azokra a lakásokra, mert hát ugye mindenhova van kulcsa egy jó képviselőnek, és elviszi azokat az embereket, akik a nyilvántartásuk szerint Fidesz-támogatók, de még nem voltak szavazni.
Ennek a botránynak a kirobbanása után a Fidesz eléggé zavarba jött. Emlékezhetünk Kósa Lajosnak az ATV-s tévészereplésére, amely talán minden idők legkínosabb fideszes tévészereplése volt, de ennél súlyosabb dolog is történt a Fidesszel, ugyanis hamisítottak egy hangfelvételt. Erre a válasza a Fidesznek nem az volt, hogy bocsánatot kérnek, leváltják a pártigazgatót, és az országos elnökség - amelynek egyébként a tudtával zajlik ez a törvénytelenség - befejezi ennek a használatát, hanem hamisítottak egy felvételt, amelyen arról beszélnek, hogy az MSZP ugyanezt folytatta a 2002-es választásokon. Nem mintha sajnálnám az MSZP-t, de hát azért hangfelvételt hamisítani a kormányzó párt részéről mégiscsak felháborító. Kiderült a hangfelvételnek a különböző programokkal történő eredetire visszaállítása után, hogy egy K. Tibor nevű férfi beszél rajta, aki a Fidesz aktivistája.
Az ajánlószelvényekről tehát ennyit, a Jobbik ezek alapján talán nem meglepő, hogy el szeretné törölni ezt a rendszert, ez egy büntetőjogi kategória, semmi keresnivalója a magyar választójogban.
A következő funkciótévesztés, amiről beszélni szeretnék, talán ehhez hasonlóan felháborító dolog, a töredékszavazatok rendszere.
(10.10)
Alapvetően a töredékszavazatnak mi a funkciója? Az, hogy a mandátumot nem eredményező szavazatok azokat a pártokat kompenzálják, amelyek nem szereznek mandátumot. Nem a túlkompenzáció a feladata, hanem a kompenzáció, ezt a két dolgot nem érdemes összekeverni. Ha valaki egy választókerületben mandátumot szerez, az nem megengedhető, hogy utána még őt kompenzáljuk. Hát ez milyen dolog?! A kompenzáció nem ezt jelenti, ez túlkompenzáció, ez nem az arányosság irányába hat és elfogadhatatlan. Emlékezhetünk, hogy az önkormányzati választási rendszerrel kapcsolatos törvényükben is beterjesztették ezt a túlkompenzációt, amit aztán visszavontak, illetve kikerült a törvényből. Nagyon remélem, hogy ez ezzel is meg fog történni. A töredékszavazat a mandátumszerzés pótlására van; nem arra van, hogy aki mandátumot szerez, még azt kompenzáljuk. Azokat kell kompenzálni, akik nem szereznek mandátumot.
De a legdurvább választási csalás a választókerületek határának a meghúzásával történik, itt is elidőznék egy kicsit. Azt hittem itt az előterjesztői expozét követve, hogy Kósa Lajos lehazudja a csillagot is az égről. Már önmagában az a tény felháborító, hogy egy párt az, amely egyéni képviselői indítványban meghatározza a választókerületek határait. Ez a demokráciákban nem így működik, nem egy párt az, amelyik meghatározza, a sportban sem úgy működik, hogy az egyik csapat megrajzolja, hogy hol van a kapu, és magának sokkal kisebb kaput rajzol, mint az ellenfélnek. Ez nem így működik, ez nem a pártok feladata, ez is egy alapvető funkciótévesztés. Hogy lehet az, hogy egy párt az, amelyik meghatározza a választókerületek határait, ráadásul egy kétharmados törvényben?! Ez nem más, mint nyílt spekuláció és manipuláció.
Ha végignézzük ezeket a választókerületeket, akkor erre mindenki rájön. Konkrét példákkal szeretném megvilágítani azt, hogy milyen spekulációk történtek a választókerületek határainak meghúzásakor. Van olyan Heves megyei település, amelyet odacsatoltak egy választókerülethez, amelyből nem is vezet út a választókerületbe, nem vezet út. Ebből a településből két út vezet ki, de egyik sem a saját választókerületébe vezet, tehát van olyan település, amelyből úgy lehet csak eljutni a választókerületbe, hogy átmegyünk egy másik választókerületbe, és onnan kerülő úton visszamegyünk abba a választókerületbe, ahová tartozik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ez nem megengedhető, ez nem veszi figyelembe a földrajzi határokat.
De talán a legszembetűnőbb és legszemléletesebb példa Pécs városának a kettévágása, vagy azt is mondhatnám, hogy Pécs városa most megéli Trianont. Pécs városát úgy vágták ketté, hogy a két széle egy választókerület, a közepe meg egy másik. Hát Pécs városa nem így alkot egységet, hogy két oldala egy egység, a közepe pedig egy másik. Hogy lehet így meghúzni a választókerületet?! Nem értem. Ez nyilvánvaló spekuláció, ez nem a földrajzi határokat veszi figyelembe, nem azt szolgálja, hogy objektív választókerületek szülessenek.
Aztán a Szigetvár központú választókerületben pedig az történik meg, hogy 174 település tartozik egy választókerülethez. Ha komolyan vesszük azt, hogy egy egyéni választókerületi képviselő képviseli az ő körzetébe tartozó polgárokat, akkor nyilvánvalóan - legalábbis a jobbikosoknak nyilvánvaló - az a szándéka, hogy ellátogat legalább a kampányban, de a négy év során rendszeresen azokra a településekre, amelyeknek a polgárait képviseli. Ez hogyan kivitelezhető 174 település esetében? Nyilvánvalóan sehogy. Nyilvánvalóan sehogy!
Aztán Budapesten találunk olyan választókerületet, amely magában foglalja a Dunát. A Duna sem egy választókerületi határ, ez megint nem a földrajzi határokhoz illeszkedik. Ez olyan, mint amikor kiosztják a parasztnak a földet, hogy tessék, itt van, paraszt, a földed, de négy részletben műveljed. Ezt nem lehet, nem lehet ilyet csinálni, ez nyilvánvalóan spekuláció a választókerületek határaival.
Számos alkalommal éri az az igaztalan vád a Jobbikot, hogy nem fogalmazunk meg alternatív javaslatot, ezért a rendelkezésemre álló hátralévő időben a Jobbik javaslatait szeretném önök elé tárni. (Kontur Pál: Na végre!) Egyrészt már a koncepciónkban is olvashatták, hogy a német rendszer meghonosítását szeretnénk Magyarországon bevezetni, amely az egyéni választókerületek megtartásával eredményez arányos képviseletet, ugyanis ez a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást, ahogy ez Németországban is működik.
Az egyéni választókerületek kapcsán választói elvárás, hogy legyen egyéni választókerületi ága is a választási rendszernek. Ezt tudomásul vesszük és támogatjuk, azonban látnunk kell, hogy a XXI. században az egyéni választókerületekben is sokkal inkább döntő az, hogy az adott jelölt milyen párt színeiben indul el, mint az, hogy milyenek a személyes kvalitásai.
Zala megye egyik választókerületét szeretném példaként felhozni, ahol Pintér László képviselő úr szerzett mandátumot 2010-ben: fideszesként indult el, és 53 százalékot kapott; amikor ugyanő, Pintér László képviselő úr kisgazda színekben indult el 2002-ben, akkor 3 százalékot sem kapott. Tehát láthatjuk, hogy ez az 50 százalékos különbség - a képviselő úr személye változatlan - a pártnak köszönhető. Az egyéni választókerületekben is igenis sokkal nagyobb mértékben a pártszín az, ami meghatározó, mint az egyéni kvalitások. Tehát a személynek már nincsen olyan nagy jelentősége, mint korábban egyébként a XX. század elején volt.
A Jobbik az egyfordulós választási rendszert támogatja, ennek előnyeiről számos felszólalás elhangzott. Még azt tenném hozzá, hogy világos képviseletet teremt, világos lesz a pártok szövetségkötése, nem fognak tudni a két forduló között olyan szövetségeket kötni, amelyekről korábban nem volt szó.
Említettem, hogy a német rendszer meghonosítása arányos képviseletet jelent, és emellett, azt hiszem, egy demokratának el kell köteleznie magát. Ha azt mondjuk, hogy demokraták vagyunk - márpedig itt mindenki hatalmas demokrata -, akkor az első számú dolog, amit figyelembe kell vennünk, az a választói akarat: olyan összetételű Országgyűlést kell teremteni a választásokat követően, amely leghűebben tükrözi a választói akaratot.
Magyarországon ezzel szemben szokták hozni érvként a kormányozhatóság követelményeit. Ha szintén megnézzük Magyarországon az elmúlt húsz év tapasztalatait - ahogy az ajánlószelvények gyűjtése kapcsán már említettem -, nem volt még probléma azzal, hogy a választási eredmény alapján létrejött parlamenti összetételben ne tudott volna világos kormánytöbbség kialakulni, sőt, kétszer is előfordult, hogy a torz választási rendszernek köszönhetően kétharmados felhatalmazást kapott jelen esetben a Fidesz, 1994-ben pedig az MSZP-SZDSZ-kormány. A kormányozhatóság tehát nem volt probléma a választási eredmények alapján Magyarországon, az arányosság, inkább az aránytalanság sokkal inkább probléma.
Azért is van szükség egyébként az arányos képviseletre, mert láthatjuk azt, hogy a választási rendszerben a belépésnek magas a költsége - hogy egy politológiai fogalommal is éljek -, nehéz a belépés, nehezen jelennek meg új pártok, tehát nincsen innováció az elmúlt húsz év politikájában. Olyan mértékű társadalmi felháborodásra volt szükség, ami 2010-ben jellemezte Magyarországot, hogy új pártok meg tudjanak jelenni, be tudjanak kerülni az Országgyűlésbe, és egy egészen új arcot hozzanak be az Országgyűlésbe. Az LMP-t itt korábban egy kicsit szidtam, most azért szeretném elismerni, hogy az LMP is - elismerem az érdemeiket - igenis egy új hangot hozott be, de azért úgy gondolom, hogy az igazán újdonságot, az igazi innovációt a Jobbik hozta be az Országgyűlésbe. (Taps a Jobbik soraiban.)
A Jobbik a parlamenti küszöbnek is - éppen ezért, mert a bejutás költsége ilyen magas - a 4 százalékra csökkentését szeretné javasolni. Nagyon fontos lenne az általam előbb említettek miatt is, hogy a bejutás költségét csökkentsük. Ismét felhívom a figyelmüket, ez megint egy olyan elem, ami a Jobbiknak nem érdeke, mégis javasoljuk. A Jobbiknak nem érdeke az, hogy több párt jusson be az Országgyűlésbe, több pártnak kelljen a mandátumokon osztozni, sőt, inkább az lenne az érdekünk, hogy minél több legyen az elveszett szavazat, hiszen a Jobbiknak már nyilvánvalóan nem jelent problémát a küszöbnek a megugrása, a közvélemény-kutatások szerint a 20 százalékot is elhagyta a Jobbik támogatása, tehát nekünk aztán édes mindegy lenne, hogy 4 vagy 5 százalék a küszöb.
(10.20)
Szeretném felhívni egy olyan új elemre a figyelmüket, amit szintén a Jobbik javasol, de liberális, szocialista körökben elég éles elutasításra talált: mégpedig arra, hogy a választójogot kössük alapfokú iskolai végzettséghez. Úgy gondoljuk, hogy a választáson való részvétel, a választójog gyakorlása fontos, felelős döntést igényel. Felelős döntést nem tud meghozni olyan ember, aki az alapfokú iskolai végzettséget sem tudja teljesíteni.
Épp a héten volt a köznevelési törvény vitája, amelyben beszéltünk arról, hogy még az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők között is számos funkcionális analfabéta van, tehát úgy érzem, hogy nagyon fontos és indokolt lenne alapfokú iskolai végzettséghez kötni Magyarországon a választójogot.
Összességében azt tudom elmondani erről a törvényről, hogy láthatóan ezt Fidesz a saját magára szabta. De minket, jobbikosokat kemény fából faragtak: ha kidobnak az ajtón, mi bemegyünk az ablakon, és a saját pályájukon is le fogjuk győzni önöket.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
