DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN (független): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Köszönöm, hogy bár ha nem is értenek egyet a véleményemmel, de mindent megtesznek azért, hogy ezt elmondhassam. Az egyéni képviselői indítványként T/5006. számon benyújtott az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról szeretném magam is pár percben kifejteni észrevételeimet. Teszem ezt úgy is, mint aki ’94 óta folyamatosan mandátummal rendelkező képviselő, és számos választási küzdelem aktív résztvevője is voltam. Ezért azt gondolom, hogy sokukkal együtt itt, ebben a Házban részesei is voltunk ennek, és talán így, ezzel a jogszabálytervezettel, törvénytervezettel kapcsolatosan már a hétköznapok valóságából is el tudjuk mondani a véleményünket.
Elgondolkodtam, amikor először elolvastam ezt a tervezetet, hogy egyáltalán lett volna-e módom bekapcsolódni a közéletbe talán a kormányzópárti padsorokban ülő néhány korosabb képviselőtársammal együtt, ha ez a választási szisztéma működött volna a rendszerváltozást követően hazánkban, amit most önök a Ház elé tettek. Azt kell, hogy mondjam: feltehetően nem. S vannak olyan politikai erők is, amelyek lehet, hogy egy-egy ciklusra távozni kényszerültek volna ebből a Házból, akik ma egyébként meghatározó erőként ülnek itt.
Képviselőtársaim! Ebben a törvénygyári erőltetett menetben most éppen a választási szisztémán a sor, és van egy lehetőségük nemcsak a kormányzópárti padsorokban ülő képviselőknek, hanem az egész parlamentnek, mégpedig az, hogy elegánsan és távlatosan tegye meg azokat a lépéseket, amelyek igényként is felmerültek már az elmúlt 21 esztendő alatt, de amelynek a levezetése egyetlenegy alapelvből indulhat ki: mégpedig abból, amit mi magunk szeretnénk a demokráciától, és csak és kizárólag a demokrácia által támasztott követelményekből vezethető le, amilyen választási szisztémát szeretnénk. És ezt mondom azért is, mert időnként érthetetlen számomra az, hogy miért szalasztják el ezt a lehetőséget, mi a céljuk ezzel. Saját napi érdekek megvalósítása, amelyben éppen origóként a mai helyzetet jelentik és kiindulópontként ezt tekintik, az-e a céljuk, hogy a jobbítás legyen a 21 év tapasztalataiból ennek a törvénynek a következménye, a demokrácia kiteljesítése, vagy pedig a hatalom koncentrációja?
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre ez a tervezet ma számunkra választ ad. A 199 fős, nézeteimmel ellentétben továbbra is egykamarás országgyűlésre kidolgozott új választási modell tipikusan a “gombhoz a kabátot” politika logikája szerint épül fel. Mi magunk is tudjuk, hogy a hosszú évek óta agyonhiszterizált politikai légkörben a pártpolitikailag minden oldalról fűtött demagógia maximum 200 fős parlamentről szólt, ebben is elsődlegesen a jelenlegi 386 fős magas költségeit hangoztatva. Úgy teszünk, mintha főleg az így megspórolt aprópénzek mentenék majd meg a következő ciklust a pénzügyi ellehetetlenüléstől. Képviselőtársaim, ha a spórolás lenne a cél, nem lennének népképviseleti rendszerek a világban. A demokrácia köztudottan költségesebb, mint az egypártrendszer. Csak anyagi megfontolásból csökkenteni a parlament létszámát és nyers hatalmi szempontok szerint alakítani a képviselők megválasztásának mechanizmusát könnyen olyan rendszert teremthet, ami később könnyen kicsúszhat az azt éppen ma preferálók kezéből is. Hisz ki látja, képviselőtársaim, hogy öt vagy tíz év múlva mely pártnak kedvez az új szabályozás? Gondoljanak csak vissza a 21 esztendőnkre. A demokratikus elkötelezettséget távlataiban is tükröző megoldás támogatható csak.
Képviselőtársaim, koncepciós probléma a tervezettel, feltehetően nem készakarva, de mégis káoszt okoz a magyar állami hierarchián belül. Evidencia, hogy az egyéni választókörzetek számának csökkentése óhatatlanul hozza magával az egyéni körzetek méretének növekedését, már-már megjegyezve, hogy az értelmetlenségig növelve azt. Én csak Baranya 3. számú választókörzetére gondolok, ahol éppen 174 település szerepel; ennek az egy ciklusban történő bejárása is, ezt azok a képviselőtársaim is tudják, akik ma is nagy választókörzetekkel rendelkeznek, hogy milyen problémát okoz.
Jelenleg a Ház előtt lévő javaslat kaotikus viszonyokat eredményez azáltal, hogy a körzethatárok nem illeszkednek a véglegessé vált középszintű közigazgatási struktúrához, és a járásokról szóló törvényt nem ismerjük. 2011 őszén meglett volna a lehetőség a közhatalmi szervek területi tagoltságának harmonizálására, azonban a kétharmad birtokában a kormányoldal ismét elszalasztotta az alkalmat a közigazgatási, helyhatósági, területfejlesztési és választási rendszer területi harmonizációjára, sőt, a választókörzetek szempontjából még rontott is a korábbi helyzeten. Nem mellékesen jegyezném meg: egyébként a Szociális Unió szakmailag mindenki által elismert, de pártpolitikailag marginalizált alkotmánytervezete ezen összefésülés kötelezettségét is tartalmazta.
A legalább 8 millió belföldi választásra jogosult polgár a jelenlegi 176 helyett legközelebb már csak 106 választókerület valamelyikében él majd. Ennek következtében viszont olyan hatalmas távolság tátong majd a választók és képviselőik között - csak itt idézném éppen egyik kormányzópárti képviselőtársunk 170 kilométeres távolságban lévő körzetét -, ami eleve megkérdőjelezi az egyéni körzetek létének értelmét. A káosz helyett javasoljuk a járások határaihoz igazodó választókerületi beosztás kialakítását. A járások határain belül meghúzott választókerületi határok káoszt eredményeznek, mint említettem, a közügyek hierarchiájában is. Ha már az egyéni körzetek megtartása a cél, fontolják meg a 176 egyéni körzetnek a megtartását.
A választási rendszer javasolt átstrukturálásában láthatóan alapvető rendező elvként szolgált az előterjesztők törekvése a jelenleg tagadhatatlanul kedvező erőviszonyok rögzítésére. Ezt tudományosan is alátámasztottan választási szakértők vezették le részletes számításaik alapján; kimondták, hogy amennyiben a javasolt választási modell lett volna hatályban, a Fidesz nyerte volna a 2002-es és a 2006-os parlamenti választást is.
Az elmúlt két évtizedben visszás helyzetek sokaságát okozó kopogtatócédulás jelöltállítási szisztéma megtartása szintén kizárólag hatalmi szempontokkal magyarázható. Sőt, tényként állíthatjuk, a jelöltállításhoz elengedhetetlenül szükséges 750 ajánlószelvény megszerzését megkétszerezték, ami a kb. másfélszeresére bővülő választókörzetekben a politikai struktúra tartós rögzülését eredményezi majd, továbbá fenntartja a visszaélések lehetőségét a gyűjtés során. Én csak említeném, éppen a Szociális Uniót Püspökladányban érte az a méltatlan rágalomhadjárat, amit éppen a kopogtatócédulákkal eredményeztek, és hát azért mondjuk ki azt is, hogy ez a korrupció melegágya. Ha már változtatunk, képviselőtársaim, fontolják meg, helyette jól működő más európai modellek bevezetését; gondolok itt a kaucióra vagy akár az aláírásgyűjtésre.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jogszabálytervezet 14. §-a szerint két párt közös listája esetén már 10 százalékra, több pártnál pedig 15 százalékra nő a listára vonatkozó küszöbszint. Erre nem térek ki, hiszen a két percek során már erre kitértek képviselőtársaim.
Képviselőtársaim, az egyfordulós választási rend nyilvánvalóan a pártrendszer további koncentrálódása, illetőleg az intenzív szövetségi politika irányába tolja a nem pólusképző szervezeteket. Az előzetesen megkötött háttérpaktumok fontosságát csak fokozza az érvénytelenségi küszöb hiánya. Az ilyen rossz hatásfokú látszatdemokráciát a választópolgárok jelentős hányada - a soha nem tapasztalt választói inaktivitásból és bizonytalanságból jól láthatóan - egyre kevésbé hajlandó működtetni.
(13.10)
Tessék gondolni az elmúlt választások részvételi arányaira! Jelen javaslatból kitűnik, hogy ez a helyzet a kormányzati elitet a legkevésbé nem zavarja.
A választókerületek arányosságának helyreállítására irányuló törekvés mindenképpen igényelhető, de a korrekciójában rejlő szándék önzetlenségét megkérdőjelezi a választókerületek gigantikus mérete és a körzethatárok koncepciózus, korántsem népességváltozás miatti átrajzolása.
Képviselőtársaim! A lakótelepek ideológiai irányultságát országszerte kertvárosias körzetekkel igyekeztek mérsékelni a jogszabályalkotók, emellett a mindenkori győztest durván premizálja a listás szavazatelosztási szisztéma, miközben az alkalmi, közös vagy független jelöltekre eső szavazatok, mivel egyik listát sem erősítik, nagy valószínűséggel elvesznek.
Tisztelt Előterjesztők! Számomra érthetetlen, hogy miért kívánnak visszatérni azon másfél évszázados hazai hagyomány ápolásához, amely a mindenkori politikai váltógazdálkodás lehetőségét minimalizálja, sőt történeti korszakaink túlnyomó többségében kizárta ezt Magyarországon. Sajnálom, hogy kiviláglik a mögöttes cél: egy kelet-európai típusú egypárti látszatdemokrácia kiépítésének képét és leplezetlen szándékát láttatja. Kérdezném önöket, hogy ezt akarják-e.
Képviselőtársaim! Sok vitánk volt az elmúlt időszakban az állampolgárságot megszerző honfitársaink választójogával kapcsolatban is. Véleményünk kiindulópontja teljesen egyértelmű ebben: az állampolgárság egyenlő, következésképpen a hozzá kapcsolódó jogok és kötelezettségek is csak ebben a kontextusban értelmezhetők. Egyetértek magam is azzal, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletének - amely régi adósság, ahogy ezt az államtitkár asszony is elmondta - biztosítása nélkül az új szabályozás egyáltalán nem képzelhető el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Döntsön a nép! A választói részvételt erősítené, a politikusok megítélését javítaná, valamint legitimálná a képviseleti demokráciát azon elv törvényerőre emelése, amely szerint listára csakis olyan képviselőjelölt kerülhet, aki egyéni választókerületben is megméretteti magát. Emellett javasoljuk, hogy a listáról való bejutást az egyéni választókerületben elért szavazatok szerinti rangsor határozza ez esetben meg.
Képviselőtársaim, higgyék el, mondandómat nem a rossz szándék vezérelte. Én magam is abban vagyok elkötelezett, hogy azt a demokráciát, amit 21 évvel ezelőtt megálmodtunk, mi magunk is szélesítsük és mélyítsük. Éppen ezért a javaslataimat, kérem, hogy fontolják, meg, hiszen ezt a jobbítás szándéka vezérelte. Nem gondolom, hogy a célunk az lehet, hogy nemcsak a külső megítélésünket, hanem belül azt, ami számunkra a legfontosabb, kérdőjelezhessék meg: a demokráciát. Kérem, gondolják át még egyszer alaposan, képviselőtársaim, hogy olcsó, kaotikus és a mindenkori hatalmi erőnek kedvező választási rendszert akarnak-e Magyarországon, vagy összehangolt, működőképes és az állampolgári részvételt erősítő szisztémát. Óvom önöket, ne próbálják meg feltalálni a pártverseny nélküli demokráciát, nem fog menni.
Képviselőtársaim, elnök úr, köszönöm a figyelmüket, és köszönöm, hogy elmondhattam a véleményem. (Taps.)
